A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-09 / 45. szám

erencsém volt: repülőgépbe ülhettem és végigrepülhettem északról délnek az egész Ural vonulatának hosszában, több mint kétezer kilométert az Európa és Ázsia határán húzó­dó, a Kelet-európai-alföldet a Nyugat-szibériai-síkságtól elválasz­tó hegység fölött... Láttam mindenekelőtt, hogy ez a hatalmas földdarab színes, sokarcú és szép. Láttam az Uralt a sarkvidéki tundráktól kezdődően, végigrepültem azon a tájon, ahol a tund­rában megjelennek a fák, egyre délebbre jutottam, a végtelen uráli erdők fölött, voltam délen, ahol már kevesebb az erdő, vol­tam a kiterjedt sztyeppéken a Kaszpi-tenger környékén. S mind­ez az Ural; erdős gerincei szétágaznak, de keskeny, magas gerin­cei csupaszok, sziklásak, zúgó hegyipatakok szakadnak le a völ­gyekbe, hogy aztán egyesülve hatalmas folyamokként folytassák útjukat a tengerbe. Mindez az Ural; ásványi kincseivel, melye­ket erdők s sziklák takarnak, kincseivel, amelyeket már több mint két évszázada kiaknáz az ember. Andrej Samsin riporternek és R. Gyenyiszov fényképésznek, az APN szovjet sajtóügynökség munkatársainak riportja HILTEN NAGY AZ URAL? ® • • Az Uraiban és Nyugat-Szibé­­riában van a Szovjetunió második nehézipari bázisa. Keletkezése a ti­zennyolcadik századba nyúlik vissza, amikor nem településeket alapítot­tak, hanem iparvárosokat. Már a ti­zennyolcadik század közepe táján több öntvényt állítottak elő az Urai­ban, mint a cári Oroszország összes többi ipari körzetében együttvéve. Az Októberi Forradalom győzelme után messze, Európa és Ázsia hatá­rán felépültek és termelni kezdtek a szovjet nehézipar első hatalmas lé­tesítményei, ahogy erről — ma már történelminek számító — riportok­ban számoltak be lelkesen szovjet és külföldi újságírók: beindult az Ural­­mas, a Magnyitka, a cseljabinszki traktorgyár. Az Ural. egyre inkább kezdte egy korszerű nehézipari bázis jellegét ölteni, s a Nagy-Urai föld­rajzi elnevezésből ipari fogalom lett. De egész erejét, összes lehetőségeit és távlatait a háború alatt mutatta meg az Ural. A háború első szaka­szában a Szovjetunió nyugati terüle­teiről több mint négyszázötven nagy ipari üzemet telepítettek át az Urai­ba, s az Ural képes volt nyersanyag­gal ellátni őket: teljes ütemben foly­hatott itt a termelés. Milyen jelen­tős volt ez a termelés? Elég, ha megemlítjük, hogy a fasiszta táma­dókra kilőtt minden második töltény az Uraiban előállított acélból készült. Ma az Ural szolgáltatja a Szovjet­unióban előállított vasnak, acélnak és hengerelt árunak csaknem egy­­harmadát. A Mengyelejev-táblázat­­ban szereplő 104 elem közül a mo­dern ipar hetvennel dolgozik — s ebből a hetvenből ötvenkettőt itt az Uraiban bányásznak. Már több mint kétszáz éve folyik az Uraiban fontos ásványi anyagok feltárása és kiter­melése, s ezt a hatalmas körzetet ásványi kincsek tekintetében még mindig nem lehet semmiféle más körzethez hasonlítani. Egyébként ezért is fordít oly rendkívüli gondos­kodást az Ural további fejlesztésére irányelveiben az SZKP XXIV. kong­resszusának határozata. Amikor évekkel ezelőtt Ferszman szovjet akadémikus szemügyre vette Eurázsia földtani térképét, azt mon­dotta, hogy elég újfajta szemlélet­tel tekinteni rá, hogy észrevegyük a terület összes perspektíváit, összes lehetőségeit. Mit lehet elmondani az Urairól, tekintetbe véve új perspek­tíváit? — A gépipar és a fémfeldolgozó ipar termelését tekintve csak a és Ukrajna előzi meg. közép-oroszországi ipari körzet — A színesfém-kohászatot tekint­ve nem versenyezhet az Ural­­lal a Szovjetunió egyetlen más ipari körzete sem. — A Szovjetunióban kitermelt fa­anyagnak több mint egyhatoda az Uraiból származik. — A termelt papír mennyiségének egyötödét szintén az Ural erdei­ben kitermelt fából állítják elő. Ebből a felsorolásból is kitűnik, hogy rengeteg energiát fogyaszt az uráli ipari körzet. Az ekibaszturi és a kuznyecki szénmedencék legna­gyobbrészt az uráli energiaipar szá­mára termelnek, de az uráli ipari körzet fejlődik, s az energia nem elegendő. Nagy szerencse az uráli kohászati ipar számára, hogy közvet­lenül az Ural hegyláncától keletre, az ázsiai oldalon további természeti kincsek találhatók — kőolaj és föld­gáz. A nyugat-szibériai lelőhelyek megváltoztatták a Földünk olaj- és földgáztartalékairól alkotott elképze­léseket — egyenesen fantasztikusak, s az uráli ipari központnak „keze­­ügyében“ van az, amit a világ más Genagyij Kolbin, az SZKP szverd­lovszki területi titkára 16 ínicst* i

Next

/
Oldalképek
Tartalom