A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-09 / 45. szám
A HÉT KÉPES FILMREGÉNYE 33. Von Weyden nem válaszolt. Hosszú, már kínossá vált percek után Raffy szólalt meg ismét. — Ajánlatomat fogadja ell Más megoldása nincsen I Itt pusztul el az őserdő mélyén, innét nincs menekvés! Raffy cinkosai lassú léptekkel, óvatosan közeledtek az erdő pereméhez. Fegyvereiket lövésre készen kezükben tartották. — Ne gondolkozzon! Kór az időért! Jöjjön ki az erdőből, megkötjük az üzletet! — Alattomos gazemberekkel, gyilkosokkal nem szoktam kereskedni. Azért jöttem, hogy megtaláljam Larsentl Rendezetlen számlámat akarom vele elintézni! — Ha megegyezünk, azt is megtudja, hol találja! — válaszolta Raffy. Humpry van Weyden megnyugtatta a félelemtől reszkető bennszülöttet. 31.| — Ne félj, feljössz a hajómra. Nekünk is van fegyverünk, és ha kell, harcolni is tudunk. Nem ijedünk meg tőlük! — Sokan vannak, körülvették az erdőt. Nagyon félek... Ismerem Raffyt és társait, semmitől sem riadnak vissza! Kegyetlenek. Mindenkit megölnek, senkinek sem irgalmaznak. önt is megölik... — Láttál a szigeten egy magas, erős, szakállas embert? — terelte másra a szól van Weyden. — Tudsz valamit róla? j — Láttam. . . Raffy úr biztosan ismeri, és azt is tudja, hol van — közölte, de többet nem tudott mondani a szakállas ismeretlenről, mert a hajcsárok tüzet nyitottak NYUGATNÉMET-ROMAN FILM JACK LONDON REGÉNYE ALAPJAN KÉSZÜLT A bennszülött szakadt nadrágja zsebéből egy kis csomagot kotorászott elő. | 34. Egy Ideig óvatosan nézegette, forgatta, majd vqn Weydennek nyújtotta. ~~ — Dinamit — szólt csendesen. — Szökésem előtt, az aranybányában loptam. Tudtam, hogy szükségem lesz rá... Weyden alaposan szemügyre vette a kis csomagot. — Lehet, hogy majd ennek a kis csomagnak köszönhetjük, hogy megmentettük az életünket. A mély csendet ismét Raffy törte meg. — Hall engem? Utoljára figyelmeztetem: javaslatomat fogadja el! Ha nem, búcsúzzon el az életétől I — Már megmondtam: gyilkosokkal nem kötök üzletetl Es most jól figyeljen rám — válaszolta parancsolóan van Weyden. — Cinkosaival azonnal tűnjön el, máskülönben mind a fűbe harapnak. 35. Raffy cinikusan nevetett. De nem sokáig, mert a kis tisztáson hatalmas lángnyelv csapott az ég felé, majd többször visszhangzó robbanás rázta meg a levegőt. A hajcsárok eszeveszetten menekültek. Van Weyden és a fiatal néger pillanatok alatt eltűntek az őserdő mélyében. Órákon át bolyongtak. Amikor egy hatalmas sziklafal alá értek, a bennszülött szólalt meg. — Ha ezen a sziklafalon túlleszünk, kijutunk a tengerpartra. A robbanást biztosan meghallották a hajón, segítségünkre sietnek. Van Weyden alaposan megszemlélte a terepet. — Soha nem láttam meredekebb sziklafalat. Nagyon nehéz feladatra vállalkozunk, de ha lépésről lépésre elővigyázatosak leszünk, feljutunk a platóra. 32. Sokáig ropogtak a fegyverek. Van Weyden és a fiatal bennszülött fedezékbe bújva várták, lesték az alkalmas pillanatot, hogy az őserdő mélyére menekülhessenek. A puskaropogás végre elhallgatott. Hosszú perceken át lélegzetvisszafojtva vár. tak. Amikor már azt hitték, hogy üldözőik elvonultak, a tisztásról az őserdő felé futottak. — Állj I Egy jépést se további — harsogott Raffy parancsa. A két menekülő azonban nem állt meg. Golyózáporban rohantak az őserdő pereméhez. Kimerültén kerestek fedezéket. — Van egy javaslatom I — szólt most már Raffy a kis tisztás túlsó oldaláról. — Kitűnő üzletet javaslok. — Milyen becsületes üzletet tud ajánlani? — Adja el nekem a hajójótl Aranybányát és egy zsák igazgyöngyöt adok érte! 15
