A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-09 / 45. szám
ISKOLA A DUNA MELLETT Dukd István mérnök, igazgatóhelyettes őszi verőfény. Ha jól tudom, most van a vénasszonyok nyara, ámbár „kellékei“, a lassan szálló ökörnyál és a sütkérező vénasszonyok hiányoznak. Ezzel szemben a súlyos, de már rozsdásodó lombok alatt csitri lányok, pelyhedző állú legénykék sétálnak könyvekkel, újsággal a kezükben vagy anélkül. ■ Az egyik göcsörtös fa alatt öt fiatal nézeget öszszedugott fejjel valamiféle képeskönyvet. A Kravany n/Dunajom-i (karvai) internátus környéke üdülőtelepnek is beillene. (Igaz, akkor kissé jobban kellene gondozni.) A szép parkban kanyargó sétányok a Duna töltéséig futnak s a töltésről a hömpölygő víz, mögötte a párában-ködben rejtőzködő dombok csodálatos panorámát nyújtanak. Kevés iskola dicsekedhet olyan természeti környezettel, mint a Karvai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet. Szeptember elsején ünnepelték az intézet megalapításának 20. évfordulóját. A szocializálódó mezőgazdaság hívta életre 1953-ban s eleinte mint a mezőgazdasági munkaerő-tartalékok iskolája, később — 1956—1968 között — mezőgazdasági mesteriskolaként működött. Azóta szakmunkásképző intézet, hároméves tanulási idővel, a következő szakmákra neveli a fiatalokat: bognár — asztalos — kádár; gyümölcs- és virágkertész; szőlő- és gyümölcstermesztés — pincegazdaság; kovács — lakatos — hegesztő. Az intézet eddig mintegy másfélezer szakmunkást képzett ki. Duka István mérnök, igazgatóhelyettes „mutatja be“ az iskolát. Tőle tudom meg: ahhoz, hogy valaki itt tanulhasson, előbb szerződést kell kötnie valamelyik egységes földművesszövetkezettel, járási termelési igazgatósággal, állami gazdasággal vagy gép- és traktorállomással. Az intézet bentlakásos, teljes internátusi ellátással, napi ötszörös étkezéssel a diákotthonban. Itt a nevelők ügyelnek a tanulókra. A gyakorlati oktatás jól felszerelt tanműhelyekben és a 83 hektárnyi tangazdaságban folyik, gyakorlatvezetők irányításával, korszerű termelési eljárások alkalmazásával. Az ipari tanulók havi 30—190 korona zsebpénzt, a gyakorlatokon kívül végzett munkáért a teljesítménynek megfelelően jutalmat kapnak, továbbá jogosultak a szakgyakorlat végzéséhez szükséges munkaruhára. Az első évfolyamban a nyári termelési gyakorlat egy részét Magyarországon végzik, a kertészeti és szőlészeti szak második évfolyamának tanulói Morvaországban gyakorolják a virágtermelési, díszkertészeti és virágkötészeti munkákat. Az iskola tangazdasága a Duna mentén van, egy táblában. Egyébként ez az ország egyetlen ilyen magyar nyelvű szaktanintézete. Jelenleg 253 tanulója van, közülük 60 lány. Az igazgatóhelyettes azt is elmondja, hogy a tanulók internátusi elhe-Az iskola lyezésével van némi probléma, mivel kicsi (150 férőhelyes) a diákotthon. Ideiglenesen emeletes ágyakkal oldották meg a dolgot. Szeretnének a mostanihoz egy leányinternátust hozzáépíteni, már ki is dolgoztak egy 47 000 korona befektetést igénylő tervet — a felsőbb szervek azonban egyelőre nem engedélyezték a hozzáépítést. A tanulók az iskola elvégzésével segédlevelet kapnak, néhány szakon traktor-, motorkerékpárvezetői jogosítványt szereznek, s visszatérnek a kiküldő üzemhez. Az — az igazgatóhelyettes szerint — nem egészen megnyugtató, hogy sok mezőgazdasági üzemnél alig veszik tekintetbe az itt szerzett szakképzettséget. Pontosabban fogalmazva: anyagilag alig vagy egyáltalán nem különböztetik meg az itt végzett szakmunkásokat azoktól a fiataloktól, akik ugyan otthon kitanulták ezt vagy azt a szakmát, de szaktanintézetbe nem jártak. Ez a tény kissé megnehezíti az iparitanuló-toborzást. A tanítók már novemberben kezdik járni a mezőgazdasági üzemeket s járják májusig, igyekeznek a fiatalokat megnyerni az intézetükben való tanulásnak. De — éppen a fent említett tény miatt — a fiatalok nem nagyon lelkesednek az intézetben való tanulásért. Holott a fejlett mezőgazdaság igencsak igényli az elméletileg és gyakorlatilag alaposan felkészült szakmunkásokat — s elméleti felkészültségről a szaktanintézeti tanulás kihagyásával nem nagyon beszélhetünk. Pollák Imre gyakorlatvezető az üzemi pártbizottság elnöke, ö arról beszél, hogyan akarják a gyakorlatban megvalósítani, konkrét feladatokra bontva, a CSKP KB plenáris ülésének az ifjúság neveléséről elfogadott irányelveit. Íme néhány fontos feladat: A jövőben igyekeznek felkarolni az állami nevelőintézetekből, rossz családi környezetből kikerült gyermekeket. A tanulókat a proletár nemzetköziség szellemében nevelik. Nagyobb súlyt fektetnek az ateista nevelésre, továbbá a szlovák nyelv elsajátítására. Nevelő-oktató tevékenységükhöz a televíziót és a rádiót is igénybe veszik. Állandóan hangsúlyozzák a család jelentőségét. Igyekeznek alaposan megismerni a tanulók családi környezetét. Fokozni akarják a testnevelés és sport színvonalát. A tehetséges munkás- és parasztgyerekeket igyekeznek továbbtanulásra ösztönözni. Csak néhány feladat a sok közül. Megvalósításuk elsősorban a tanítóktól, szakoktatóktól, nevelőktől függ. A tanítói-nevelői közösség 25 tagja közül 23 kommunista. Ezt tekintetbe véve nincs kétségünk afelől, hogy az említett feladatokat maradéktalanul teljesítik. —zsélyi— Pollak Imre elvtárs bemutatja a tangazdaságai Almaválogatás A virágot ápolni kell Prandl Sándor felvételei
