A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-13 / 28. szám

NYÁRON Amikor e cikk íródik, még nincs ugyan káni­kula, de hideg sem. 23—24 fokos napsütéses idő­ben, június közepe táján látogatunk el a bratisla­­vai Hűtőipari Vállalat Treníín utcai üzemegysé­gébe, A vállalat nemrég ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, és bizonyára sokan ismerik és kedvelik különböző „zúzmarás“ készítményeit. Először a kereskedelmi osztály vezetőjével, Szemző Norberttel ismerkedünk meg. Elmondja, hogy lényegében majdnem az egész nyugat­szlovákiai kerületet ők látják el mélyhűtött áru­val. Főként gyümölcsöt, zöldséget és kész ételeket tartósítanak. — Mit készít az üzem a legkisebbeknek? — Eperből, barackból, málnából, szilvából és egyéb gyümölcsből előállított jégkrémeket készí­tünk, és természetesen különböző friss gyümöl­csöt is tartósítunk. Azonkívül, ha nem is mi állít­juk elő, de üzemünk rendeli meg és látja el a kerületet a különböző jégkrém-tortákkal, csoko­ládés nyalókákkal: Eszkimóval, Dominikkal, Ro­lóval, Polárkával, Mauglival stb. Az édesárut főleg Zilinából, Trnavából, Brnóból és Zdounky­­ból kapjuk. Azonban a legtöbb a szovjet fagylalt­ból fogyna, ha lenne elég. Állandó a kereslet be­lőle. Sajnos a jelen pillanatban nincs, de most várunk egy szállítmányt a Szovjetunióból. Külön­ben már eddig is kétszer annyit adtunk el belőle, mint tavaly. Ami az édesárut illeti, naponta körülbelül egy vagonnal fogy el. Tizenegy mély­hűtött tehergépkocsink állandóan úton van és nemcsak édesáruval, de különböző mirelité gyü­mölccsel, élelmiszerrel és zöldséggel is ellátja az élelmiszerüzleteket, cukrászdákat, valamint a vendéglátóipart. — Mit dolgoznak fel a jelen pillanatban? — Mint ismeretes, most van az eper és a borsó­szezon. Különösen az epret azonnal fel kell dol­gozni, mert romlandó, s hogy idény után is meg­vásárolhassák a háziasszonyok. Ezért 30 idény­munkással illetve diáklánnyal bővült néhány hétre gyümölcstartósító üzemegységünk munkás­gárdája. Különben összesen 140 dolgozónk van és mint üzemi bizottsági elnök is állíthatom, hogy alkalmazottaink jól érzik itt magukat. AZ EPRET ALAPOSAN MEGMOSSAK Óriási a csarnok, amelyben az epret és a borsót mérik, válogatják és tisztítják. Különösen az epret alaposan átmossa az automata gép. Prachár Viliam, művezető: „Csak jó idő legyen, nanuk lesz bőven"- húszfokos hidegben Ebben a csarnokban hét fok lehet a hőmérsék­let és még csak előszele sem érződik a későbbiek folyamán megismert raktárhelyiségek hidegének, nekem azonban már itt sincs melegem. Staré Anna diáklány (15 évesnél nem néz ki többnek), ugyancsak ott szorgoskodik az eper­mosásnál. — Nem fázik? — Nem. Hamar meg lehet szokni és rendesen felöltöztem. Talán az első nap fáztam egy kicsit. Amerre csak nézünk, mindenütt fiatal lányok. Kubasová Jarmila művezető, aki felügyel az eper válogatására és tisztítására, sem lehet több 24 évesnél. NŐKNEK VALÓ MUNKÁT VÉGEZNEK A másik nagy csarnokban készül az eperkrém. Óriási üstökből adagolják apró dobozkákba a vér­vörös masszát. Aztán irány a mínusz negyven fokos fagyasztó terem. Janíőková Mária irányításával folyik a munka. Húsz esztendeje dolgozik a Hűtőipari Vállalatnál. — Húsz év nagy idő. Amint látom, szükséges állandóan gumicsizmát viselni. Nincs valami kel­lemetlen utóhatása az állandóan párás levegőnek, a nedves környezetnek? — Aki nem öltözik fel rendesen, könnyen kap­hat reumát — válaszolja Mária asszony. — Ha adódna lehetőség, változtatna munka­helyén? — Nincs az a pénz, amiért itthagynám az üze­met. Megszoktam és aránylag nőknek való mun­kát végzünk. Itt a hőmérséklet is elviselhető. Hol van ez a raktárhelyiségek fagyos klímájától?! Pedig ott is 8—8 órát dolgoznak a munkások, ha erre szükség van. AHOL MÉG A GOLYÓSTOLL IS BEFAGY DuSan Kasanicky főraktárnok hitetlenkedve néz rám. — Valóban kíváncsi a raktárra és a fagyasztók­ra is? — Természetesen. Persze buzgalmam ezegyszer korai volt, de rög­tön az első lépésnél nem merek meghátrálni. Akkor kezdem csak sejteni, hogy mi vár rám, amikor az északi sarkkutatók ruházatára emlé­keztető nagygalléros, majdnem földig érő, vastag bundát rám segítik. Amint elindulunk a raktárak felé, a rakodómunkások jókedvűen megmosolyog­ják a bundából kikandikáló nyári szandálos lába­mat. (Annyit bizonyára feltételeztek, hogy zárt cipőben érkezik az, aki mínusz húsz vagy negy­ven fokos hőmérsékletű helyiségekre kíváncsi.) Egy biztos, meglehetősen derűs látványt nyújtha­tok a nagy bundában és úgyszólván mezítláb. Az egyik óriás raktárba belépve szinte mellen­­vág a hideg, és azonnal rettentően fázni kezd a lábam, ami természetes, hiszen a mennyezetet, a falakat vastag jég — és hóréteg borítja. Egy­szerre a golyóstoliamat is rázogatni kell, hiába, nem ír. Kísérőnk Prachár Viliam művezető ne­vetve nyújtja át a ceruzáját__ — Nyugodjon meg — mondja — ha jó volt a tolla, akkor most is az, csak itt bizony befagy a golyós meg a töltő­toll. — A két raktárhelyiségben amerre csak né­zek, végtelen dobozerdő látványa fogad. Hirtelen meg sem tudják mondani, hogy mennyi mély­hűtött élelmiszer, gyümölcs, zöldség, jégkrém-Szemző Norbert, a kereskedelmi A friss eper fagyasztás előtt. A felvételen Janíőková osztály vezetője Mária és KubaSová Jarmila művezetők torta és „nanuk“ vár szállításra, csak annyit, hogy összesen kb. 15 vagonnal. Mi tagadás, a másik raktárhelyiség megtekin­tése után igazi örömmel és a valóságban is az arcomra fagyott mosollyal lépek ki a melegebb folyosóra. A fagyasztók előtt megtorpanok. — Előfordulhat, hogy valakit bezárnak a fa­gyasztóba? — Nem fordulhat elő, mert a fagyasztótermek riasztóberendezéssel vannak ellátva, de azt mond­ják, hogy egyszer heccből, vagy talán mert meg­­orroltak rá valamiért, bezártak oda egy embert, aki természetesen szakmabeli lévén nem sírta el magát, hanem állandóan mozgott, át-meg átrakta a ládákat, s így mintegy két órán keresztül sem lett semmi baja a mínusz negyven fokos fagyasz­tóban ... — mesélik kísérőink. Egy pillanatra felrémlik Funés nevetséges jég­befagyott alakja a Hibernatus című francia film­vígjátékból, és gyorsan elsietek a fagyasztótermek közeléből. Persze, ami kellemetlen volt számomra, már­mint a hideg, igen hasznos és szükséges a mély­hűtés szempontjából. Mi sem kellemesebb érzés, mint kánikulában jóval az eperszezon után el­készíteni például egy finom eperbólét, mert a mélyhűtött gyümölcsök nagy előnye, hogy telje­sen frissek, nem kell tisztítani, mosni őket. A Hűtőipari Vállalat után a Strkoveci korszerű cukrászdába és egy élelmiszerboltba is ellátoga­tunk. A cukrászdában a fagylalt mellett kelendő a jégkrém-torta és a „nanuk“ is. Az élelmiszerbolt­ból pedig kettesével viszik a gyerekek az ízletes gyümölcskrémet. Bizonyára nem sejtik, hogy nem sokkal idősebbek azok a diáklányok, akik segéd­keztek mélyhűtésénél, s hogy a 20 éves vállalat dolgozói milyen meleg szeretettel vélekednek hideg birodalmukról. — kasza — Prandl S. felvételei Csomagolják az eperkrémet

Next

/
Oldalképek
Tartalom