A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-14 / 37. szám

A szíriai sivatagban az ilyen oázisok körül épültek a városok Szíriában mintegy 300 holt város található. Az Eufrátesz partján fekvő sumér-amorei Mari több mint ötezer éves. Föníciai alapítású városokat találhatunk a tengerparton, arameusokat az or­szág belsejében, tucatszám erődvárosokat a ke­resztesháborúk idejéből, sivatagvárosokat az Omajjád-kalifák idejéből. Az Oromtesz folyó mellett, a mai Kalat-el-Mudik község közelében láthatók az ókori Apameia város még ma is je­lentékeny romjai. Eredetileg Pharnakénak, az­után makedón néven Pellának hívták; állandó nevét Szeleukósz Nikatortól Nagy Sándor egyik hadvezérétől, ennek felesége, Apámé tiszteletére kapta. A város ekkor a Szeleukidák hatalmának központja 117 000 lakossal és erős fellegvárral. Fényének II. Khoszroesz vetett véget, aki a VII. században felprédálta és elpusztította. A közép­korban Famija vagy Afamija nevet viselt; 1152- ben egy földrengés végleg romba döntötte. Az Szent Simon oszlopa az V. században épült bazi­lika romjai között ókori Syria római tartományban a második leg­jelentősebb város volt Antiocha mellett. Sztra­­bón (i. e. 60—i. e. 20) görög történetíró az itteni istállókban 3000 fajlovat és 500 elefántot számolt össze. Az Eufrátesztől nyugatra, a szivatagban fedez­te fel Alois Musil cseh orientalista a bibliai Re­­szafa romjait. A város a bizánci uralom idején a Szergiopolisz nevet kapta, a palotaőrség pa­rancsnoka után, akit mint titkos keresztényt le­lepleztek és halálra kínoztak. Szíria hegyes-sziklás északi területein mintegy száz holt város van Aleppo környékén, 80 kilo­méteres körzetben. Meglátogattam e városok négy csoportja közül az egyiket. Dzsebel Semán­­ba utaztam, ebbe a jelentéktelen kis kikötőváros­ba, amelynek öt középkori temploma és a ke­reszteshadjáratok idejéből származó vára van. Közelében nagy nekropoliszok vannak. Aleppó­­ból a szíriai fő autóúton hajtottunk ki nyugat felé. Tíz kilométer után északnak fordulunk, és további harminc kilométer után az utat római és bizánci kori városok romjai övezik. Valaha gazdag, virágzó városok voltak ezek. Több per­zsa betörés után kezdtek „haldokolni“ a VI. szá­zadban. Az arab uralkodócsaládok közötti viszá­lyok a VII.—VIII. században, az arab—bizánci háborúk, a mongol betörések és több földrengés betetőzték a pusztítás munkáját. Az út mellett áll Tarib falucska, amely Litar­­bo római város romjain épült. Az utat egy „holt“ római országút szeli át, amely Antiochiá­­ból Khalkiszba vezetett. Jó állapotban fennma­radt itt mintegy másfél kilométer hosszúságban a római országút — nyolcvanszor kétszáz centi­­méteres bazalttömbökből rakva, amelyeknek fe­lületét szándékosan durvának hagyták, hogy a lovak ne csússzanak meg rajta. Hét kilométerrel tovább fekszik Teli Adé holt város, az antik Teliasz és valamivel közelebb az országút mentén Deir Turmanin kolostorváros romjai. Az út itt összeszűkül és emelkedni kezd. A sziklás hegyoldalak olyanok, mintha tűzhá­nyók tucatjai egyik megkövült lávaréteget a má­sik után öklendezték volna ki. Az élet itt nem kényezteti el az embereket, a vöröses talaj min­den darabkáját, amit a kegyetlen természet el­felejtett szürke lávahamuval borítani, gondosan felszántják és a szó szoros értelmében véve úgy kaparják ki a földkéregből. Daret-Ezzé községben ókori palotáknak és templomoknak monumentális romjai kétezer év­vel ezelőtt faragott kövekből épitett falusi há­zacskákkal váltakoznak. Az egyik épületből árul­kodóan kikukucskál egy szépen megmunkált márványoszlop félkörívű profilja, Közeledem a célhoz. Romok kőrengetege amer­re a szem ellát, a dombtetőkön és -oldalakon, egészen a dimbes-dombos látóhatárig. A látvány — mintha holdbéli táj és valami szürrealista festmény keveréke lenne. Quaturában csak egyet­len épület maradt épen, egy terjedelmes római villa. A hosszú-hosszú rommező egy pompás szarkofágnál ér véget, amelyben a felirat szerint Aemilius Reginus római parícius földi marad­ványai nyugszanak. Ugyanígy a város mögött húzódó hosszú sziklafalba is sirfülkék vannak vágva. Tulajdonképpen minden egy hatalmas sír itt —' nekropolisz. Innen északra vannak Refasz város romjai. Az egyik egyemeletes házon ott a dátum: 510. augusz­tus 13. Egy innen jobb kéz felé fekvő dombon Telanlsszosz városának csodálatos romjai s fenn a dombtetőn Oszlopos Szent Simon kiterjedt templomvárosa. Az egyszerű pásztor, aki ezen a néven lett híres, 336-ban született, abban az Oszlopsor a Szeleukidák egykori metropolisában, Apameiáoan

Next

/
Oldalképek
Tartalom