A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-07 / 36. szám
• ŰJ SZOVJET TEHERGÉPKOCSI. A Szovjetunió cseljabinszki gépkocsigyárában megkezdték az Ural típusú új tehergépkocsi sorozatgyártását. Az öt tonna teherbírású tehergépkocsiba a jugoszláviai motorgyár JAMSZ—740 típusjelzésű Diesel-motorját építik be. Utánfutó is kapcsolható az új tehergépkocsihoz,' így hordképessége hét tonnára növelhető. • „ASZFALTHULLÁMOK“. Az Egyesült Államokban a nagy parkolóhelyek előtt az úttestől 20—30 m távolságra „aszfalthullámokat“, az úttestből kiemelkedő dombokat helyeztek el, hogy ezzel a parkolóhelyekre érkezőket a szükséges sebességkorlátozásra szoktassák. Előzőleg ugyanis a gépkocsivezetők a „lassan hajts“ feliratú közlekedési táblákat általában figyelmen kívül hagyták. Az „aszfalthullámokra“ érkezéskor érdemes lassítani, mert szó szerint beveri a fejét az az autós, aki például 100 km-rel hajt át ezen a terepen. Nem beszélve természetesen arról, hogy a kocsi futóművének és egyéb alkatrészeinek sem használ ilyen „úttesten" a megengedettnél nagyobb sebesség. A legújabb jelentések szerint a módszert Svájcban is bevezették. Az angol Derbyshire grófságban a balesetveszélyes helyeken az egész útszakaszt szándékosan egyenetlenül, hepehupásan építik meg, s ezzel kísérlik meg lassúbb tempóra kényszeríteni az autósokat • KITŰNŐ ÖTLET! Amikor Svájc-' ban a lakott területen kívüli utakra előírták a maximális 100 km/óra sebességkorlátozást, a posta és a közlekedési balesetelhárítási szervezet hatásos felvilágosító akcióba kezdett. Azóta minden levelet figyelmeztető felülbélyegzéssel látnak el. • A FRANCIA TELEVÍZIÓ az egyre nagyobb mértékben szaporodó közlekedési balesetek elleni harcnak sajátságos, eredeti módszerét választotta. Franciaországban 1972-ben 16 110 ember vesztette életét közlekedési baleset következtében. Mázamét nevű városkának ugyancsak 16 110 lakosa van. A Francia Televízió kérésére egy napon a filmezés idejére a lakosság többsége — statisztaként — holtnak tettette magát. Az akciót támogató polgármester a forgatást megelőző napon megtisztíttatta az utcákat, megszervezte, hogy a munkások, alkalmazottak, tanulók szabad időt kapjanak a demonstráció céljára. Az érdekes filmet már be is mutatták. • ITT AZ ÜJ ZSIGULI! Országútjainkon megjelent a VÁZ 2103 típusú új Zsiguli. Ebben az évben 3000, jövőre pedig 12 000 érkezik belőle. Az 1451 köbcentiméteres motorral ellátott, minden tekintetben korszerű autó árát 74 900 koronában állapították meg. • A DETROITI GM autógyár üzletvezetői szerint az 1975-ös évben 34 344 000 gépkocsit gyártanak majd a világ autógyáraiban, és szerintük azok el is kelnek majd. A szakértők szerint különösen a közép és nagytípusú teherautók iránt nő majd az érdeklődés, mert a gyors áruszállítás csak ezekkel biztosítható. A detroiti gyár üzletvezetői azt is jósolják, hogy a gépkocsik ára az elkövetkező két évben tíz százalékkal emelkedik. AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI A nyugat-nemetországi BMW autógyárnak hagyományai vannak. Már a második világháború előtti években szinte az egész világba exportálták a BMW gépkocsigyár termékeit. A gyár legújabb kocsija, mely a nemzetközi autószalonokban is nagy feltűnést keltett, az 520-as típus. Az 1990 köbcentiméteres, 115 lóerős motor 173 km/ó maximális végsebességet nyújt. A kocsi felgyorsulása 0 km-ről 100 km-re 12,3 mp. A franciaországi autógyártás egyik legújabb remeke a Crysler 2 L típusú négyajtós luxuskocsi. Az 1981 köbcentiméteres űrtartalmú 110 lóerős motor 165,8 km maximális sebességet biztosít. Az autó önsúlya 1130 kg. A TRÁK REJTÉLY FELDERÍTÉSE Tizenötezer bulgáriai trák sírhalom feltérképezésének és részbeni feltárásának adatai alapján behatóan foglalkozik a trák civilizáció kialakulásával és hatásával Ivan Venedikov bolgár archeológus, és Magdalina Sztancseva, a szófiai történelmi múzeum régészeti osztályának vezetője. Tanulmányukban megállapítják, hogy a legújabb kutatások eredményei új megvilágításba helyezték a trákok történelmét s annak olyan mozzanatait, amelyeket eddig a régészet és a történettudomány felderíthetetlen rejtélyei között tartottak számon. A leletek bizonysága szerint az időszámításunk előtti második évezredben színre lépő trák kultúra minden vonatkozásban versenyre kel a Kréta szigetén kialakult minoszi és a görög földön megszületett akhájmükénéi civilizációval. Ez a trák kultúra abban az időben éri el fejlődése csúcspontját, amikor az akháj-hellén világ a trójai háborúra készülődik. Messze nyugaton, a jövendő Róma egyik dombján, a Palatínuson albai pásztorok az időszámításunk előtti X. század körüli időkben megalapítják Róma bölcsőjét. Ebben a korszakban a trákoknak már fallal körülvett és várrál védett települései vannak az Égei-tenger partján. Ennél jóval korábban, az i. e. XIII. században elárasztották az Európát Ázsiától elválasztó s a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel összekötő Boszporusz vidékét, a Hellészpontoszt (a mai Dardanellákat) és Kis-Ázsiának Trójától délre eső területeit. Trója alatt már a X. század táján volt egy trák tartomány, Maroneia. Királya Maron, a trák kikon-törzs uralkodója. A VIII. században élt Homérosz Iliászában és Odüsszeiájában rejtélyes részleteket olvashatunk erről a trák törzsről és papkirályáról, — most derült ki, hogy a történet nem Homérosz költői fantáziájában született, hanem történelmi valóságon alapul. Homérosz szerint a trójai háborúban, az időszámításunk előtti XII. században a trák edon-törzs királya, Rhézosz .— aki népével az Egei tenger partján élt — Priamosz trójai király szövetségeseként harcolt a görögök ellen s Trója falai alatt esett el „öldöklő kézitusában“. A trójai háború végén indul el viszontagságos útjára Odüsszeusz a lerombolt falak alól s csakhamar szembekerül a trák kikon-törzzsel; várukat beveszi , lakóit lemészároltatja. És ekkor meglepő jelenet következik az Odüszszeiában. Amikor Odüsszeusz „szárnyas szavakkal“ kalandjait meséli, elmondja, hogy a kikonok királyát, Maront, Apolló papját az öldöklésben háza népével együtt megkímélte, mert a papkirály az Apollónak szentelt tölgyligetben élt. Maron gazdagon megjutalmazta őt: hét talentum (mai súlyban 200 kilogramm) ezüsttel s egyéb drágasággal, valamint isteni sűrű vörösborral láttáéi, s az ajándékok között volt egy díszes ezüst borvegyítő („kráter“) és sok más szépművű edény is (Odüszszeia, IX. 196). Ennyi kincs — vélték a tudósok — ..csak a liöltői képzeletben léte» zik“. Nem lehet azoknak a birtokában, akik ismeretlen északi tájakról jöttek és az itt talált ősibb lakossággal elkeveredve alighogy berendezkedtek az új hazában, Trójától a távolabbi nyugatra, a mai Balkán félszigetre áthúzódó területen. Elképzelhetetlennek tartották, hogy a trákoknak lett volna tölgyligetben, a „fakultusz varázshelyén“ papkirálypalotájuk s olyan arany- és ezüstkincsük, csodásán megmunkált edényeik és egyéb tárgyaik, amelyek felülmúlják a görög föld híres műveseinek művészetét. Legenda volt ez, rejtély és hihetetlen — egészen a legújabb ásatási eredményekig. A bulgáriai pleveni körzetben levő Valcsitran falu közelében megtalálták a világhíressé vált „Valcsitrani kincset“ — aranyedényeket, összesen 15 kilogrammot — mását a homéroszi „mesének“. Hogy páratlan kultúrtörténeti fontosságát megérthessük, vissza kell térnünk az időszámításunk előtti VIII. századba. Ebben az időben az fisszír (és később a perzsa) civilizáció fejlettebb volt, mint a görög. A trákok valahonnan északról jöttek, tehát már sokkal előbb közvetlen érintkezésben voltak a rendkívül fejlett asszír civilizációval. Ennek igényeit és formakincsét hozták magukkal a görög földre is még az akhájok benyomulása előtt. „Aranyviláguk“ tehát már kialakult, mielőtt a görögök halottaik arcára nyomták a vékony aranyálarcokat Mükénében s mielőtt Agamemnon elindult volna az akháj törzsek élén Trója ellen. Az arany szeretete összefüggött a napimádással, Dionüszosz kultuszával, amely a trákok földjéről indult el: Orpheusz nagyatyja, Harropsz vezette be itt a Dionüszosz-kultuszt, az őrjöngő nőkkel, a kultusz későbbi görög menádjaival. Ezeknek a görög őrjöngőknek ősei a trák asszonyok, akik szerelmi hevületükben szétszaggatták a trák Orpheusz (Harropsz király unokája) testét; fejét letépték, amely azonban a folyón úszva is tovább énekelt. Orpheusz éppúgy átkerült a görög legendákba, mint az a trák király, aki — ősi hellén mítosz szerint — Zeusz testvéré„Bagolybálvány“ — tömör aranyból. A tudósok eddig nem tudták megfejteni, hogy rituális tárgy volt-e, vagy csak disz, mert írásos vagy egyéb hagyomány nem utal a legrégibb trák emlék rendeltetésére. IR KÄh
