A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-07 / 36. szám

• ŰJ SZOVJET TEHERGÉPKOCSI. A Szovjetunió cseljabinszki gépko­csigyárában megkezdték az Ural tí­pusú új tehergépkocsi sorozatgyár­tását. Az öt tonna teherbírású teher­gépkocsiba a jugoszláviai motorgyár JAMSZ—740 típusjelzésű Diesel-mo­torját építik be. Utánfutó is kapcsol­ható az új tehergépkocsihoz,' így hordképessége hét tonnára növelhe­tő. • „ASZFALTHULLÁMOK“. Az Egyesült Államokban a nagy parko­lóhelyek előtt az úttestől 20—30 m távolságra „aszfalthullámokat“, az úttestből kiemelkedő dombokat he­lyeztek el, hogy ezzel a parkolóhe­lyekre érkezőket a szükséges sebes­ségkorlátozásra szoktassák. Előzőleg ugyanis a gépkocsivezetők a „las­san hajts“ feliratú közlekedési táblá­kat általában figyelmen kívül hagy­ták. Az „aszfalthullámokra“ érkezés­kor érdemes lassítani, mert szó sze­rint beveri a fejét az az autós, aki például 100 km-rel hajt át ezen a te­repen. Nem beszélve természetesen arról, hogy a kocsi futóművének és egyéb alkatrészeinek sem használ ilyen „úttesten" a megengedettnél nagyobb sebesség. A legújabb jelen­tések szerint a módszert Svájcban is bevezették. Az angol Derbyshire grófságban a balesetveszélyes helye­ken az egész útszakaszt szándékosan egyenetlenül, hepehupásan építik meg, s ezzel kísérlik meg lassúbb tempóra kényszeríteni az autósokat • KITŰNŐ ÖTLET! Amikor Svájc-' ban a lakott területen kívüli utakra előírták a maximális 100 km/óra se­bességkorlátozást, a posta és a köz­lekedési balesetelhárítási szervezet hatásos felvilágosító akcióba kez­dett. Azóta minden levelet figyel­meztető felülbélyegzéssel látnak el. • A FRANCIA TELEVÍZIÓ az egy­re nagyobb mértékben szaporodó közlekedési balesetek elleni harcnak sajátságos, eredeti módszerét válasz­totta. Franciaországban 1972-ben 16 110 ember vesztette életét közle­kedési baleset következtében. Máza­mét nevű városkának ugyancsak 16 110 lakosa van. A Francia Televí­zió kérésére egy napon a filmezés idejére a lakosság többsége — sta­tisztaként — holtnak tettette magát. Az akciót támogató polgármester a forgatást megelőző napon megtisztít­­tatta az utcákat, megszervezte, hogy a munkások, alkalmazottak, tanulók szabad időt kapjanak a demonstrá­ció céljára. Az érdekes filmet már be is mutatták. • ITT AZ ÜJ ZSIGULI! Országút­jainkon megjelent a VÁZ 2103 típu­sú új Zsiguli. Ebben az évben 3000, jövőre pedig 12 000 érkezik belőle. Az 1451 köbcentiméteres motorral el­látott, minden tekintetben korszerű autó árát 74 900 koronában állapítot­ták meg. • A DETROITI GM autógyár üzlet­vezetői szerint az 1975-ös évben 34 344 000 gépkocsit gyártanak majd a világ autógyáraiban, és szerintük azok el is kelnek majd. A szakértők szerint különösen a közép és nagytí­pusú teherautók iránt nő majd az érdeklődés, mert a gyors áruszállítás csak ezekkel biztosítható. A detroiti gyár üzletvezetői azt is jósolják, hogy a gépkocsik ára az elkövetkező két évben tíz százalékkal emelkedik. AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI A nyugat-nemetországi BMW autógyárnak hagyományai vannak. Már a má­sodik világháború előtti években szinte az egész világba exportálták a BMW gépkocsigyár termékeit. A gyár legújabb kocsija, mely a nemzetközi autó­szalonokban is nagy feltűnést keltett, az 520-as típus. Az 1990 köbcentiméte­res, 115 lóerős motor 173 km/ó maximális végsebességet nyújt. A kocsi fel­­gyorsulása 0 km-ről 100 km-re 12,3 mp. A franciaországi autógyártás egyik legújabb remeke a Crysler 2 L típusú négyajtós luxuskocsi. Az 1981 köbcentiméteres űrtartalmú 110 lóerős motor 165,8 km maximális sebességet biztosít. Az autó önsúlya 1130 kg. A TRÁK REJTÉLY FELDERÍTÉSE Tizenötezer bulgáriai trák sírha­lom feltérképezésének és részbeni feltárásának adatai alapján beható­an foglalkozik a trák civilizáció ki­alakulásával és hatásával Ivan Ve­­nedikov bolgár archeológus, és Magdalina Sztancseva, a szófiai tör­ténelmi múzeum régészeti osztályá­nak vezetője. Tanulmányukban meg­állapítják, hogy a legújabb kutatá­sok eredményei új megvilágításba helyezték a trákok történelmét s an­­nak olyan mozzanatait, amelyeket eddig a régészet és a történettudo­mány felderíthetetlen rejtélyei kö­zött tartottak számon. A leletek bizonysága szerint az időszámításunk előtti második évez­redben színre lépő trák kultúra min­den vonatkozásban versenyre kel a Kréta szigetén kialakult minoszi és a görög földön megszületett akháj­­mükénéi civilizációval. Ez a trák kultúra abban az időben éri el fej­lődése csúcspontját, amikor az ak­­háj-hellén világ a trójai háborúra készülődik. Messze nyugaton, a jö­vendő Róma egyik dombján, a Pala­tínuson albai pásztorok az időszá­mításunk előtti X. század körüli időkben megalapítják Róma bölcső­jét. Ebben a korszakban a trákoknak már fallal körülvett és várrál védett települései vannak az Égei-tenger partján. Ennél jóval korábban, az i. e. XIII. században elárasztották az Európát Ázsiától elválasztó s a Fe­kete-tengert a Márvány-tengerrel összekötő Boszporusz vidékét, a Hel­­lészpontoszt (a mai Dardanellákat) és Kis-Ázsiának Trójától délre eső területeit. Trója alatt már a X. szá­zad táján volt egy trák tartomány, Maroneia. Királya Maron, a trák ki­­kon-törzs uralkodója. A VIII. század­ban élt Homérosz Iliászában és Odüsszeiájában rejtélyes részleteket olvashatunk erről a trák törzsről és papkirályáról, — most derült ki, hogy a történet nem Homérosz köl­tői fantáziájában született, hanem történelmi valóságon alapul. Homérosz szerint a trójai háború­ban, az időszámításunk előtti XII. században a trák edon-törzs királya, Rhézosz .— aki népével az Egei ten­ger partján élt — Priamosz trójai király szövetségeseként harcolt a gö­rögök ellen s Trója falai alatt esett el „öldöklő kézitusában“. A trójai háború végén indul el viszontagsá­gos útjára Odüsszeusz a lerombolt falak alól s csakhamar szembekerül a trák kikon-törzzsel; várukat beve­szi , lakóit lemészároltatja. És ekkor meglepő jelenet következik az Odüsz­­szeiában. Amikor Odüsszeusz „szár­nyas szavakkal“ kalandjait meséli, elmondja, hogy a kikonok királyát, Maront, Apolló papját az öldöklés­ben háza népével együtt megkímél­te, mert a papkirály az Apollónak szentelt tölgyligetben élt. Maron gaz­dagon megjutalmazta őt: hét talen­tum (mai súlyban 200 kilogramm) ezüsttel s egyéb drágasággal, vala­mint isteni sűrű vörösborral láttáéi, s az ajándékok között volt egy dí­szes ezüst borvegyítő („kráter“) és sok más szépművű edény is (Odüsz­­szeia, IX. 196). Ennyi kincs — vélték a tudósok — ..csak a liöltői képzeletben léte­­» zik“. Nem lehet azoknak a birtoká­ban, akik ismeretlen északi tájakról jöttek és az itt talált ősibb lakos­sággal elkeveredve alighogy beren­dezkedtek az új hazában, Trójától a távolabbi nyugatra, a mai Balkán félszigetre áthúzódó területen. El­képzelhetetlennek tartották, hogy a trákoknak lett volna tölgyligetben, a „fakultusz varázshelyén“ papkirály­­palotájuk s olyan arany- és ezüst­kincsük, csodásán megmunkált edé­nyeik és egyéb tárgyaik, amelyek felülmúlják a görög föld híres mű­veseinek művészetét. Legenda volt ez, rejtély és hihe­tetlen — egészen a legújabb ásatási eredményekig. A bulgáriai pleveni körzetben levő Valcsitran falu köze­lében megtalálták a világhíressé vált „Valcsitrani kincset“ — aranyedé­nyeket, összesen 15 kilogrammot — mását a homéroszi „mesének“. Hogy páratlan kultúrtörténeti fon­tosságát megérthessük, vissza kell térnünk az időszámításunk előtti VIII. századba. Ebben az időben az fisszír (és később a perzsa) civilizá­ció fejlettebb volt, mint a görög. A trákok valahonnan északról jöttek, tehát már sokkal előbb közvetlen érintkezésben voltak a rendkívül fej­lett asszír civilizációval. Ennek igé­nyeit és formakincsét hozták maguk­kal a görög földre is még az akhá­­jok benyomulása előtt. „Aranyvilá­guk“ tehát már kialakult, mielőtt a görögök halottaik arcára nyomták a vékony aranyálarcokat Mükénében s mielőtt Agamemnon elindult volna az akháj törzsek élén Trója ellen. Az arany szeretete összefüggött a napi­­mádással, Dionüszosz kultuszával, amely a trákok földjéről indult el: Orpheusz nagyatyja, Harropsz vezet­te be itt a Dionüszosz-kultuszt, az őrjöngő nőkkel, a kultusz későbbi görög menádjaival. Ezeknek a gö­rög őrjöngőknek ősei a trák asszo­nyok, akik szerelmi hevületükben szétszaggatták a trák Orpheusz (Har­ropsz király unokája) testét; fejét letépték, amely azonban a folyón úszva is tovább énekelt. Orpheusz éppúgy átkerült a görög legendákba, mint az a trák király, aki — ősi hel­lén mítosz szerint — Zeusz testvéré­„Bagolybálvány“ — tömör aranyból. A tudósok eddig nem tudták meg­fejteni, hogy rituális tárgy volt-e, vagy csak disz, mert írásos vagy egyéb hagyomány nem utal a leg­régibb trák emlék rendeltetésére. IR KÄh

Next

/
Oldalképek
Tartalom