A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-07 / 36. szám
Háromjejü kígyó, mesebeli szörny, a trák eredetű legendák gyakori szereplője díszíti ezt az i. e. IV. században készült aranyozott ezüstlemezt; a mindennapi élet érdekes mozzanatait ábrázoló lemezek közül való. nek és feleségének, Hérának papja volt. Mélyre és messzire vezetnek a nyomok, amelyeknek követése végül is világossá teszi számunkra, hogy mit adott a trák civilizáció szellemi téren is a görög világnak s azon keresztül Európának. Mire az i. e. VI. és az V. század beköszönt, már együtt halad a két civilizáció, s jellegzetes tünet a férfiak és az asszonyok azonos ékszere. A VI.' században jelentkezik a szkíta formakincs, az V. század elején feltűnik a perzsa befolyás. A perzsa Dareiosz (Dárius) király indul harcba a szkíták ellen és — Athén ellen. Felépíti az úszó hidat a Boszporuszon, azután a Dardanellákon és a Dunán A vrakai sírdomb alatt találták ezt az ezüstből készült „térdpáncélt", melyet a trák vadászok hordtak, ha veszélyes vadra vadásztak. Az arcábrázolás jellegzetesen trák, az egyéb díszítőmotívumokon perzsa művészet tükröződik. Ebben az időben alakul meg az első nagy trák királyság, amelynek törzsei az Arda-völgyet lakták; hatalmuk kiterjedt a mai Bulgária egész területére. A trák művészetben ekkor bontakozik ki a pre-Akhaimenidák perzsa civilizációjának formavilága, amely összefonódik a szkíta hatással, — ez az ázsiai művészet visszhangja. Kibontakozott már a mai Oroszország középső részén, az asszír világ perifériáin, Urartuban, Manában, Iránban és Phürigában, s elárasztja egész Anatóliát. A IV. században fordulat következett be: az ornamentikában feltűnnek az emberi figurák. Megjelenik Heraklész és a ma is megcsodált finomságú állatábrázolások egész serege. Ebben a korban Görögország már magába olvasztotta és kolonizálta aZ egykori trák királyságokat. A görög nyomok Közép-Európáig követhetők. Azután egyszerre csak ellenállhatatlan erővel beszáguldanak a kelták — 278-ban. Vége a trák civilizáció gazdagságának: a középeurópai és a balkáni sírokban az arany helyett már a bronz és később — a maga idejében a mainál sokkal értékesebb — vas jelenik meg. A hajdani trák csillogás világa fölött meghúzták a lélekharangot, de az örökség nem enyészett el. Az időszámításunk szerinti V. században építették fel az akkori „egyesült trák királyság“ fővárosát, görög városok mintájára emelték falait a Tundja folyó völgyében. Itt tárták fel a királyi palotát, amelyben a régészek egy görög nyelvű feliratos táblán lelték meg a város (Szeutopolisz) és a király (Szeutész) nevét. Érintetlenül élték át a földben a századokat a város épületmaradványai a mai Rózsák Völgyében — e vidék ma is a kutatók zarándokhelye. A kazanliki sírdomb alatt folyosót tártak fel, amelynek az időszámításunk szerinti IV. századból származó falfestményei a legépebbek egész Európában. A téma: gyászünnepség. A törzsfő (fejedelem) és a felesége gazdagon terített asztalnál ül. Kéz a kézben, fejük lehajtva, arcuk részvétet és bánatot fejez ki. Körülöttük a szolgák az ajándékokat hordják, és elővezetik a meghalt törzsfőnök kedvenc lovát. A kép felső részén, a sírbolt boltozatán négylovas harci kocsi. A kép ünnepélyességet sugároz, de szavakkal alig kifejezhetően „otthonias“, családias légköre van. A tudósok szerint görög művész festette. Ez a kép vezet el egyébként a trákok egyik mélységes pszichikai rejtélyéhez. Hérodotosz írta le időszámításunk előtt az V. században a trákok különös szokását: a megszületett gyermeket körülállják, s mindenki, arcát kezébe temetve, siránkozik. A halottat is körülállják és nevetve ölelik át egymást, táncra perdülnek, énekelnek, vigadoznak — az élet bomlik ki vad vigalomban a halál sápadtsága fölött. Ez a magatartás az élettel és a halállal szemben megjelenik a festményeken, a szobrokon is — kifejezője a mindennapi élet keménységének, amely minden aranycsillogás ellenére arra ösztönözte a trákokat, hogy — Hérodotosz szavai szerint — • az életet semmibe vegyék és a halált a felszabadulás, a megmenekülés mozzanataként fogják fel. A vad viharok alatt a trákok visszavonultak a hegyekbe, a végtelen erdőségekbe s aztán újra lejöttek a termékeny síkságokra. Földjeiket az időszámításunk szerinti VI. században, a nagy népvándorlások kezdetén fokozatosan elárasztották a szlávok. A túlélő trákok beolvadtak az új etnikai közösségekbe, amelyet közösen alakítottak ki a proto-bulgárok és a szlávok. — És ma — mondja Magdalina Szancseva — a trák múlt távoli visszhangja ébred a bulgáriai folklórban, amelynek jellegzetességei jelentősen különböznek a szláv folklórtól, s ez a visszhang bizonyíthatóan a mai Bulgária ősi trák történelmében gyökerezik. . SZUPERRAG ASZTÖ Azerbajdzsán mérnökök újfajta epoxigyanta szuperragasztót fejlesztettek ki nagy méretű konstrukciós elemek összeerősítésére. Laboratóriumi kipróbálása során 150 tonnás nyomással hatottak a szuperragasztóval összeerősített vasbeton hídelemekre. A hatalmas nyomás eltörte a vizsgált elemeket, de nem a ragasztott kötés vált szét, hanem a vasbeton. A kísérletek bebizonyították, hogy az új szuperragasztó megbízhatóbb az ívhegesztésnél is. SZÍNVÁLTÓ drágakövek Amerikai kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel teljesen új szokatlan színek adhatók a drágaköveknek. Az eljárás során egy napon át bárium-, plutónium-, stroncium-, nikkel- és más izotóp sugárzásának teszik ki a drágaköveket. A kezelés eredményeként például a gyémánt égkék színű lesz, de zöld zafír, világoskék smaragd, piros topáz is „készíthető“ ezen a módon. A besugárzás után sósavban tisztítják meg a követ, ezzel eltávolítják a sugárzó részecskéket felületéről. FOTODIÓDAS KÉPERNYŐ Angliában olyan újfajta képernyőt fejlesztettek ki a radarberendezésekhez, amely sorokban elhelyezett, nagy számú világító diódából áll. A galliumarzenidből és gáliumfoszfidból készült félvezető elemek közvetlenül fénnyé alakítják át a villamos áramot. Valamennyi fotodiódának függőleges és vízszintes csatlakozása van. Ha mindkettőt bekapcsolják, a dióda felvillan, ilyen módon a diódák a hagyományos képernyők raszterpontjainak felelnek meg. Elektronikus kapcsolás tárolja az antennából jövő jeleket és másodpercenként négyszázszor új képet épít fel. így a kép tökéletesen villogásmentes. SZUPERTISZTA VÍZ A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának bányászati intézetében új módszert dolgoztak ki szupertiszta víz előállítására. Az új eljárás során vas elektródokat helyeznék el egy közönséges vízzel telt edényben. Az egyenáramú villamos térben az elektródok feloldódnak, a vashidroxid magához vonzza a vízben levő valamennyi szennyeződést, az élő és élettelen mikroorganizmusokat is, így a víz biológiai értelemben is megtisztul. Az új eljárást hasznosító ipari berendezés már eredményesen működik a. novoszibirszki gyógyszergyárban. ÖTLETEK - TALÁLMÁNYOK A kvarkok a modern magfizika szellemrészecskéi — elméleti feltevések szerint az anyag elemi építőkövei, valamennyi ismert szubatomi részecskének belőlük kellene felépülnie. Egyes fizikusok úgy vélik, hogy létezniök kell szabad kvarkoknak is, s ezért már évek óta kísérleteznek kimutatásukkal. Kínálkozik a lehetőség, hogy talán a kozmikus sugarakban is előfordulnak. 1969-ben C. B. C. McClusker ausztráliai fizikus be is jelentette, hogy kvarkokat talált a kozmikus sugarakban, de megfigyelését még nem sikerült megerősíteni. A kaliforniai Lawrence laboratóriumban legújabban ismét negatív eredményekre jutottak. A kozmikus sugarak nyomainak 200 ezernél több buborékkamra-fevételét vizsgálták meg, de végül is semmiféle nyomát ném találták a kvarkoknak. Az erős napsütés, a hó, az eső tönkreteheti a szabad téren elhelyezett poroltó készülékeket. Ezért védődobozokba helyezik őket — a dobozok anyagában, persze nem tehet kárt az időjárás, a korrózió, és az is előny, ha nem szorulnak állandó karbantartásra. Kitűnően megfelel erre a célra az NSZK-beli BASF-gyár Luran S elnevezésű műanyaga. A belőle készült védődobozok immár három éve állják az időjárás megpróbáltatásait, és élénk, nem fakuló színükkel messziről felhívják magukra a figyelmet.
