A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-31 / 35. szám

* Vasily Ambrus, Král'ovslry Chlmec-i (királyhelmeci) olvasónk felvétele. A kép címe: Városom változó képe. FÉNYKÉPEZZEN ÖN IS! LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK PETŐFI NYOMÁBAN A CSEMADOK Sachyi (Ipolysági) szervezetének tagjai a közelmúltban Magyarországra látogattak. Felkeres­ték azokat a helyeket, ahol a költő életének egy-egy szakaszát töltötte. Megtekintették Magyarország egyik leghíresebb városénak, Kecskemét­nek, a Kiskunság ipari és kulturális központjának nevezetességeit. Elláto­gattak Kiskunfélegyházára, ahol Pe­tőfi gyermekkorénak legszebb éveit töltötte, s gyönyörködtek a költő ap­jának, a hajdani mészárosnak az üzletében, az építészeti szempontból is remek Hattyúházban. Innen a jól ismert bugaci csárdába mentek, aho­vá a költő is gyakran betért megpi­henni. Petőfi szülővárosa, Kiskőrös is sze­repelt úti programjukban. A mú­zeumnak berendezett egyszerű, kis, nádfedeles parasztház előtt elénekel­ték a költő Távolról című megzené­sített versét, majd Bulla Tibor és Gergely László, a CSEMADOK Ipoly­sági városi szervezetének alapító tag­jai emlékkoszorút helyeztek el a ház homlokzatán. Ezután megtekintették a szerény hajlékot, a család bútorait, valamint azokat az okmányokat, amelyek Petőfi kiskőrösi születését bizonyítják. Szíves és kedves fogad­tatásban volt részük. A városi ta­nács művelődésügyi osztályának egyik dolgozója felcsapott a csoport vezetőjének. És a tagok tudomására hozta: a kiskőrösiek szívesen látnák vendégül a CSEMADOK Ipolysági szervezetének József Attila irodalmi színpadát, amely nagy sikerrel mu­tatta be helyben és a komáromi Jó­­kai-napokon Petőfi nem alkuszik című műsorét. A negyvenöt tagú csoport követ­kező állomása Szalkszentmárton volt, ahol Petőfi már költői pályájának is jelentős szakaszát töltötte. A kö­zelmúltban alakult múzeum igazga­tója itt is barátsággal, kedvesen fo­gadta őket. Készséggel kalauzolta a csoportot Petőfi szobrától a régi mészárszéken, pincén, borozón, csa­ládi konyhán át a költő szobájáig, melyben legszebb versel láttak nap­világot. S végül az igazgató a kirán­dulásra emlékeztető koszorút adott át Rozsnyón Józsefnek, a csoport ve­zetőjének. Csáky Károly KÉRDÉSEK - VÁLASZOK Szebellai Géza trnavai (nagyszomba­ti) olvasónk sokat olvasott Párizsról, Európa is a világ eme szép városá­ról, de keveset tud méreteiről. Azt kérdezi tehát: hogyan fest Párizs, a Szajna parti világváros a számok tükrében? Nemrégen jelent meg Párizs kör­zetének 412 oldalas gazdasági sta­tisztikája. Az adatokon, táblázatokon, grafikonokon kívül egyetlen szó ma­gyarázatot sem tartalmazó kötet iz­galmas olvasmány, sok meglepetést szolgáltat az olvasónak. Nagy-Párlzs — peremvárosai — 12 ezer négyzet­­kilométeren fekszenek; Franciaország lakosságának egyötöde vallhatja ma­gát párizsinak. De ki hitte volna, hogy a francia főváros szőlőskertjei két hektárra terjednek ki, hogy park­jaiban 15 ezer varjú károg, s a pe­remkerületek lakossága 36 ezer te­henet tart? A városkép az elmúlt három évben többet változott, mint az elmúlt 120 esztendőben. Párizs fő­leg függőlegesen nő — arányai mind­inkább megközelítik a New York-i Manhattant. A legnépszerűbb magas­épület az Eiffel-torony — naponta 7000 érdeklődő keresi fel. Párizs lakosai csupán a reggeli tisztálkodás­ra annyi vizet pancsolnak el, ameny­­nyivel meg lehetne tölteni a Boulog­ne erdő tavait. A reggeli kávéfo­gyasztás pedig Elefántcsontpart ül­tetvényeinek termésével egyenlő (napi 70 tonna). Ezenkívül 7 tonna teát — és hozzá 750 ezer kétszer­­sültet, 5 millió zsemlét fogyasztanak. A metró 339 állomásának napi for­galma 3 millió utas — és hétezer rajtakapott bliccelő. 220 házasságot kötnek és 32-t bontanak fel naponta a francia fővárosban. Esténként két és fél milliós közönsége van a tévé­nek — s a 622 mozi sem pang... Gora Tibor obidi (ebedi) olvasónk felvétole. A kép címe: Ha kutya SZERKESZTŐI ÜZENETEK □ Marika jeligére: Kérdésével for- mokon képeznek masszőröket. Fize­­duljon a lakhelyéhez legközelebb eső tésről, elhelyezkedési lehetőségről is gyógyintézethez. Ugyanis olyan spe- ott adnak bővebb felvilágosítást! ciális iskola nincs. Csupán tanfolya-SORBAN kötetben képes klasszikus mitológiai lexikon kiadását tervezi. Az első kö­tet 1078-ra jelenik meg. # Zichy Mihály eddig ismeretlen festményeit fedezték fel egy grúz or­vos magángyűjteményében. Az érté­kes lelethez tartozik Nino Cereteli olajportréja, abból az időszakból, amikor Zichy Rusztaveli Tigrisbőrös lovag című elbeszélő költeményét il­lusztrálta. NÉHÁNY # Tévéfilm készül Arbuzov Irkutsz­­ki történet című művéből. A film szereplői Julia Boriszova, Vaszilij Lanovoj, és szerepet vállalt benne a szerző is. | Én és a Fóliás Bergére címmel jelenik meg a közeljövőben Francia­­országban Michel Gyarmathy, a Fó­liás Bergére revüszínház művészeti igazgatójának emlékirata. # A zürichi Artemis Verlag húsz Kral Ernő levicei (lévai) olvasónk felvétele. A kép címe: Virágárus lány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom