A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-24 / 34. szám
■Mi ÁLLATPSZICHOLÖGIA ÉS PULYKAROLÄD A közelmúltban látogattam meg a Kelet-Szlovákiál Baromfi Üzemek legfiatalabb, egyben legkorszerűbb üzemegységét Salgovón, közvetlenül PreSov (Eperjes) szomszédságában. Ez a lankás, erdőkkel borított területen fekvő „baromfigyár“ nemcsak azért érdekes, mert a Keletszlovákiai Kerület legnagyobb és legkorszerűbb ilyen jellegű létesítménye, hanem elsősorban azért, mert itt néhány olyan tényezővel találkozik az ember, amely a mezőgazdasági termelés jövőjével kapcsolatban érdekes. Elöljáróban hadd mondjam el, amit az üzem igazgatójától dr. Jozeí Vozáriktól tudtam meg: az üzemet 1968-ban kezdték építeni 104 milliós beruházási költséggel, s rá egy évre már megindult az üzemben a termelés. Teljes kapacitással az elmúlt év elejétől termelnek. Ezek a tények elsősorban az építőket dicsérik, s nem volna hiábavaló, ha más, hasonló nagyságú és fontosságú üzem építői ellátogatnának ide, s átvennék a szervezési tapasztalatokat. S mindehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy az üzem technológiai berendezései kizárólág hazai gyártmányúak. — Mindaz ami elkészült — mondja az igazgató — tulajdonképpen az építkezés első szakaszát jelenti, mivel 1975-re befejezzük az építkezés második szakaszát is. — Mekkora területen fekszik az üzem? — Az üzem területe 136 hektár. Ehhez még azt is hozzátenném, hogy korábban ezen a területen nem volt mezőgazdasági termelés, s így a járás mezőgazdasági területe — ami elég ritka — az építkezéssel nem hogy kisebbedett volna, hanem gyarapodott. Valóban hatalmas területen fekszik az üzem. Gyalog bejárni az egyes részlegeket bizony beletelne legalább egy napba, főleg, ha egy kicsit az ember körül is akarna nézni. Ezért inkább autóval járjuk be az üzemet. A fehér köpeny természetesen kötelező. — Miért pont itt és nem másutt építették fel ezt az üzemet? -— Tulajdonképpen egyetlen oka van: alig három-négy kilométerre van tőlünk Preéovban (Eperjesen) a baromfifeldolgozó üzem, a szállítás így gyors és gazdaságos. — Ha már a gazdaságosságot említette, hogyan alakul ez az önök üzemében? — Az új üzemek gazdaságossági mutatói általában magasabbak, mint a már régebben termelő üzemeké. Ez a beruházás „közelségével“ magyarázható. Ennek ellenére nem pa-: naszkodhatunk. Az idei termelési tervünk 46 millió korona 4,6 milliós haszontervvel. Az egy dolgozóra eső évi termelésünk jelenleg 367 ezer korona. 1975-ben, az építkezés második szakaszának a befejezése után, ez a szám kerek egymillióra emelkedik majd. Az üzem jelenlegi termelési kapacitása a következő: 270 ezer tojótyúkot tartanak, s 60 millió tojást termeinek. Az üzem egy 5 milliós keltetővel rendelkezik, s évente 1750 tonna oecsenyecsirkét ad a közellátás számára. 1976-ban az üzem egyszeri befogadóképessége 750—800 ezer darab baromfi lesz. s képessé válik ellátni a Tátrát és Koiicét (Kassát) tojással, baromfihússal, s a baromfihúsból készült egyéb termékekkel. Minderre azonban még kell várni egy-két évet. — Az ilyen koncentrált termelés jól képzett szakgárdát igényel. Hogy állnak ezen a téren? — A káderkérdés nálunk megoldott, sok és jól képzett szakember dolgozik az üzemben, s ez biztosíték arra, hogy a termelékenység tovább emelkedik az üzem bővülésével párhuzamosan. — Az ilyen hatalmas üzem termelése bizonyára eltér a megszokott formáktól. Mi az ön tapasztalata ezen a téren? — Van hasonlóság és eltérés is. Az ilyen nagy üzemben, mint a miénk, a termelés szintje a vezetés, a technológia és a technológiai-klimatikai, valamint a koncentráció függvénye. Az ilyen fokú koncentrált termelés eddig elhanyagolt, vagy figyelmen kívül hagyott tényezőkre is rávilágít. Például a tíz, húsz, vagy akár harmincezres tenyészetekben még elhanyagolható volt a környezet hatásának a tanulmányozása az állatok termelékenységével kapcsolatban, mi viszont a jelenlegi koncentráltság mellett oda jutottunk, hogy intenzíven kell foglalkoznuk állatszociológiával és állatpszichológiával. Főleg akkor, ha a termelést megfelelő gazdasági szinten akarjuk tartani. Ezek a kérdések valóban új és sajátos problémát jelentenek az állattenyésztés magasfokú koncentrációjával és specializációjával kapcsolatban. Kiderült, hogy nem elég csak a takarmányozással, az istállózással stb. foglalkozni, az állatok termelékenységére az is kihat, hogy milyen a közérzetük. Az üzemlátogatás végén az igazgató meghívott egy kis kóstolóra. Ugyanis nemrégiben kezdték meg a baromfisajt, a baromfiszalámi, a pulykarolád, és baromfisonka készítését. Igaz, egyelőre csupán napi egy tonnát készítenek ezekből a termékekből, főleg olyan célból, hogy megtudják, milyenek az igények, mennyire fogynak ezek az új termékek. A magam részéről ezt a kezdeményezést nagyon jónak találom, több okból is. Elsősorban bővíti az hentesáru választékot, javítja az étrendet, s gazdasági szempontból a baromfitenyésztés számára biztosítja az állandó piacot. S ezek a tényezők már nemzetgazdasági szempontból is jelentősek. S mindehhez még azt Is szeretném hozzáfűzni, hogy a baromfisajt, baromfisonka, s a többi készítmény is kiváló minőségű, ízletes étel, —gs— Kirakják a takarmánykeveréket Dr. Jozef Vozárik az üzem igazgatója Az üzem egyik része
