A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-03 / 31. szám
Az épületben mindenütt csend és tisztaság honol. Fehér ajtók mögött fehér köpenyes nők s férfiak hajolnak a mikroszkópok és elektromos műszerek fölé: a Nyitrai Mezőgazdasági Kutatóintézet tudósai és laboránsai figyelmüket megfeszítve próbálnak egyre mélyebbre hatolni a titkait féltékenyen őrző természet rejtelmeibe. Egy szabad szemmel láthatatlan világ kincsei után kutatnak, hogy felszínre hozva hozzáférhetővé tegyék őket a létfenntartásáért küzdő emberiség számára. — Az intézet 1950-ben kezdte meg működését, a Szlovák Agrártudományi Akadémia irányítása alatt. A kísérleti telepeken folyó szarvasmarha-, sertés- és nyúltenyésztés tudományos kérdéseivel foglalkozik, azonkívül a tenyésztés és méhészet fejlesztését is irányítja — mondja Alexander Sommer, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. — Milyen célok és elképzelések alapján dolgoznak? — A megnevezett állatfajtákat különálló kísérleti telepeken tenyésztjük. A tervek és elképzelések tehát a zsírt, húst, tejet és szőrmét stb. adó haszonállatok fajtája szerint változnak. Nemesítés útján igyekszünk minél ellenállóbb, gazdasági szempontból hasznosabb és szemre is szép példányokat kitenyészteni. Ezt vagy telivér állatok kitenyésztésével vagy keresztezett példányokkal próbáljuk elérni, miközben az elméleti munkát szorosan a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján folytatjuk. A szarvasmarha tenyésztésben nagyon jó fajtának mutatkozik a szlovákiai tarka és a pinzgaui fajta kereszteződéséből kapott új típus. — Milyen eszközök segítségével tudják kielégíteni az egyre fokozódó igényeket? — Elsősorban is magas szintű tudományos munkával. Az intézetnek százötven tudományos dolgozója van, ebből 24 a mezőgazdasági tudományok doktora vagy kandidátusa, további 26 pedig főiskolai műveltséggel rendelkezik. Állandóan figyelemmel kísérjük a hazai és külföldi állattenyésztés eredményeit, tanulmányozzuk módszereit, és közös ankétokon eszmecserét folytatunk kelet- és nyugateurópai államok szakembereivel. A szocialista brigád keretein belül, intézetünkben feltalálói verseny folyik, s az elért eredményekért 1973-ban érdemrenddel tüntették ki az intézetet... — Köztudott, hogy a mezőgazdaság egyik legégetőbb kérdése a munkaerőhiány. A fiatalok iparkodnak a városokban elhelyezkedni, s a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az utóbbi években csupa idős ember dolgozik — mezőgazdaságunk munkásállományát az elöregedés veszélyezteti. A nyitrai kutatóintézet foglalkozik-e ennek a kérdésnek a megoldásával? — A kérdés nem tartozik szorosan az intézet hatáskörébe, azonban ellenpéldaként felhoznám kísérleti telepeinket, ahol az állattenyésztés szakmai kérdései mellett nagy gondot fordítunk az automatizálás fejlesztésére, az emberi erő maximális kíméletére. Egyebek között a luáiankyi és a viglaái telepeken megvalósítottuk a munka televíziós ellenőrzését és irányítását. Igyekszünk a kísérleti telepeken dolgozó állatgondozók és különféle beosztású fizikai dolgozók számára minél kellemesebb, kulturáltabb munkakörülményeket biztosítani. Ennek eredményeként nálunk a munkaerővándorlás elenyésző ... — Hogyan látja a hazai mezőgazdasági kutatás helyzetét a külERTHETOVE TENNI FOTO: KAROL FISÉRA AZ ISMERETLENT földi intézetekhez viszonyítva? — A hazai kutatómunka színvonala nemzetközi szintű. Mezőgazdaságunk fejlesztése elsőrendű társadalmi kérdés, és így minden anyagi támogatást megkapunk a munka zavartalan folytatásához. Luzianky-i és viglasi kísérleti gazdaságainkhoz 1567 hektár terület tartozik, ahol 1357 darab szarvasmarha és 470 sertés áll a kísérleti munkák rendelkezésére. A laboratóriumokban a legkorszerűbb hazai és külföldi műszerek segítségével dolgozunk, állandó összeköttetést tartunk fenn szovjet, magyar, lengyel és nyugatnémet intézetekkel, s közös munkával eredményesen szolgálhatjuk az emberiség egyre növekvő igényeit. Az intézet épülete Televízió segítségével irányítják a munkát Szépen fejlődnek a sertések Feltárul a mikrobák világa — Azt mondják, az ember számára ott ér véget a világ ahol véget érnek az ismeretei. A kutató naponta az emberi tudás pereméig hatol, az ismeretlenben vándorolva megpróbálja egy lépéssel tovább helyezni a tudás mérföldkövét. önnek mint kutatónak mit jelent ez 4 munka? Hallatlanul izgalmas és csábító feladat, a gondolkodás segítségével érthetővé és használhatóvá tenni az ismeretlent. A sejtek és mikrobák világát kutatom. Az állat- és takarmánynemesités eredményessége attól függ, mennyire ismerjük e parányi lények életét, élettörvényeit. A kutatómunka sosem válhat sematikussá, mert minden alkalommal új meglepetések várják az embert, másrészt a módszerek változatosságával több irányból is próbáljuk megközeliteni az egyes feltételezett igazságokat. — A jövőre nézve mik a legfontosabb feladatok? — Idő, idő, idő! — mondja Alexander Sommer kandidátus. — Szeretnénk kidolgozni egy, a hazai lehetőségeknek megfelelő nagyüzemi állattenyésztés terveit. Fő célunk kicsit meggyorsítani az állatok fejlődési idejét, ezzel lehetővé tennénk a mezőgazdaságnak, hogy minél rövidebb időn belül
