A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-03 / 31. szám

Az épületben mindenütt csend és tisztaság honol. Fehér aj­tók mögött fehér köpenyes nők s férfiak hajolnak a mikroszkópok és elektromos mű­szerek fölé: a Nyitrai Mezőgazda­­sági Kutatóintézet tudósai és labo­ránsai figyelmüket megfeszítve próbálnak egyre mélyebbre hatol­ni a titkait féltékenyen őrző ter­mészet rejtelmeibe. Egy szabad szemmel láthatatlan világ kincsei után kutatnak, hogy felszínre hoz­va hozzáférhetővé tegyék őket a létfenntartásáért küzdő emberiség számára. — Az intézet 1950-ben kezdte meg működését, a Szlovák Agrár­­tudományi Akadémia irányítása alatt. A kísérleti telepeken folyó szarvasmarha-, sertés- és nyúl­­tenyésztés tudományos kérdéseivel foglalkozik, azonkívül a tenyésztés és méhészet fejlesztését is irányít­ja — mondja Alexander Sommer, a mezőgazdasági tudományok kan­didátusa. — Milyen célok és elképzelések alapján dolgoznak? — A megnevezett állatfajtákat különálló kísérleti telepeken te­nyésztjük. A tervek és elképzelé­sek tehát a zsírt, húst, tejet és szőrmét stb. adó haszonállatok faj­tája szerint változnak. Nemesítés útján igyekszünk minél ellen­­állóbb, gazdasági szempontból hasznosabb és szemre is szép pél­dányokat kitenyészteni. Ezt vagy telivér állatok kitenyésztésével vagy keresztezett példányokkal próbáljuk elérni, miközben az el­méleti munkát szorosan a gyakor­latban szerzett tapasztalatok alap­ján folytatjuk. A szarvasmarha te­nyésztésben nagyon jó fajtának mutatkozik a szlovákiai tarka és a pinzgaui fajta kereszteződéséből kapott új típus. — Milyen eszközök segítségével tudják kielégíteni az egyre foko­zódó igényeket? — Elsősorban is magas szintű tudományos munkával. Az intézet­nek százötven tudományos dolgo­zója van, ebből 24 a mezőgazda­­sági tudományok doktora vagy kandidátusa, további 26 pedig fő­iskolai műveltséggel rendelkezik. Állandóan figyelemmel kísérjük a hazai és külföldi állattenyésztés eredményeit, tanulmányozzuk módszereit, és közös ankétokon eszmecserét folytatunk kelet- és nyugateurópai államok szakembe­reivel. A szocialista brigád kere­tein belül, intézetünkben feltalálói verseny folyik, s az elért eredmé­nyekért 1973-ban érdemrenddel tüntették ki az intézetet... — Köztudott, hogy a mezőgaz­daság egyik legégetőbb kérdése a munkaerőhiány. A fiatalok ipar­kodnak a városokban elhelyezked­ni, s a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben és az állami gazda­ságokban az utóbbi években csupa idős ember dolgozik — mezőgaz­daságunk munkásállományát az elöregedés veszélyezteti. A nyitrai kutatóintézet foglalkozik-e ennek a kérdésnek a megoldásával? — A kérdés nem tartozik szoro­san az intézet hatáskörébe, azonban ellenpéldaként felhoznám kísérleti telepeinket, ahol az állattenyésztés szakmai kérdései mellett nagy gondot fordítunk az automatizálás fejlesztésére, az emberi erő maxi­mális kíméletére. Egyebek között a luáiankyi és a viglaái telepeken megvalósítottuk a munka televí­ziós ellenőrzését és irányítását. Igyekszünk a kísérleti telepeken dolgozó állatgondozók és különféle beosztású fizikai dolgozók számára minél kellemesebb, kulturáltabb munkakörülményeket biztosítani. Ennek eredményeként nálunk a munkaerővándorlás elenyésző ... — Hogyan látja a hazai mező­­gazdasági kutatás helyzetét a kül­ERTHETOVE TENNI FOTO: KAROL FISÉRA AZ ISMERETLENT földi intézetekhez viszonyítva? — A hazai kutatómunka szín­vonala nemzetközi szintű. Mező­­gazdaságunk fejlesztése elsőrendű társadalmi kérdés, és így minden anyagi támogatást megkapunk a munka zavartalan folytatásához. Luzianky-i és viglasi kísérleti gaz­daságainkhoz 1567 hektár terület tartozik, ahol 1357 darab szarvas­­marha és 470 sertés áll a kísérleti munkák rendelkezésére. A labora­tóriumokban a legkorszerűbb ha­zai és külföldi műszerek segítségé­vel dolgozunk, állandó összekötte­tést tartunk fenn szovjet, magyar, lengyel és nyugatnémet intézetek­kel, s közös munkával eredménye­sen szolgálhatjuk az emberiség egyre növekvő igényeit. Az intézet épülete Televízió segítségével irányítják a munkát Szépen fejlődnek a sertések Feltárul a mikrobák világa — Azt mondják, az ember szá­mára ott ér véget a világ ahol vé­get érnek az ismeretei. A kutató naponta az emberi tudás pereméig hatol, az ismeretlenben vándorol­va megpróbálja egy lépéssel to­vább helyezni a tudás mérföld­kövét. önnek mint kutatónak mit jelent ez 4 munka? Hallatlanul izgalmas és csá­bító feladat, a gondolkodás segít­ségével érthetővé és használhatóvá tenni az ismeretlent. A sejtek és mikrobák világát kutatom. Az állat- és takarmánynemesités ered­ményessége attól függ, mennyire ismerjük e parányi lények életét, élettörvényeit. A kutatómunka so­sem válhat sematikussá, mert min­den alkalommal új meglepetések várják az embert, másrészt a mód­szerek változatosságával több irányból is próbáljuk megközelite­­ni az egyes feltételezett igazságo­kat. — A jövőre nézve mik a leg­fontosabb feladatok? — Idő, idő, idő! — mondja Ale­xander Sommer kandidátus. — Szeretnénk kidolgozni egy, a hazai lehetőségeknek megfelelő nagy­üzemi állattenyésztés terveit. Fő célunk kicsit meggyorsítani az állatok fejlődési idejét, ezzel lehe­tővé tennénk a mezőgazdaságnak, hogy minél rövidebb időn belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom