A Hét 1973/1 (18. évolyam, 1-26. szám)

1973-01-26 / 4. szám

A SZOCIALISTA HAZAFISÄG ÉS A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS SZELLEMÉBEN mezőgazdasági technika és technológia beveze­tése biztosítja a munkát s a jólétet a parasztok számára. A termelés anyagi bázisának biztosítása s a dolgozók legszélesebb tömegei életszínvonalának szüntelen emelkedése megteremti a további mű­velődés és kultúra feltételeit. A szocialista Csehszlovákiában az ukrán nem­zetiségű állampolgárok számára biztosított a le­hetőség. hogy anyanyelvükön tanuljanak, az óvó- . dától kezdve a főiskolai tanulmányokig. Az ukrán oktatásnyelvű iskolák végzett növendékei megta­lálják az érvényesülést az egész ország társadal­mi életének legkülönbözőbb szakaszain. Az Ukrán Nemzeti Színház fennállásának 26 esztendeje alatt több mint 170 bemutatót tartott, nagyrészt helybeli ukrán szerzők eredeti alko­tásaiból. A színház rendszeresen látogatja az ukrán etnikumhoz tartozó községeket, ahol meg­vannak ehhez a feltételek. A színház művész­gárdáját ismerik az egész országban, sőt kül­földön is. A Duklaalji Ukrán Népművészeti Együttes, amely műsoraihoz a helyi ukrán folk­lóranyagból merít, magas művészi szintet ér el s reprezentál minket és az egész országot nem­csak az európai földrészen, hanem az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában is. Fellépései iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg az egész világon. A Szlovákiai írók Szövetsége ukrán tagozatá­ban jelenleg 11 író tömörül, s a tagozat több tucat fiatal szerzőnek viseli gondját. Eddig mint­egy 150 mű jelent meg helybeli szerzők tollából. Ámde a Szlovákiai Tankönyvkiadó Vállalat Ukrán Osztályának kiadásában Eperjesen eddig csak a művészeti és tudományos-ismeretterjesztő kiadványok területén több mint 250, a pedagógiai kiadványok területén pedig több mint 400 publi­káció jelent meg. A Svidník-i Ukrán Múzeum az ukránok éle­tének legkülönbözőbb területeiről gyűjt és dol­goz fel anyagokat, s kiállított tárgyaival, gyűjte­ményeivel közelebb hozza a látogatók ezrei sza­mara a helybeli ukrán kultúra gazdagságát, ha­ladó hagyományait. Tovább sorolhatnék intézmények egész sorát, amelyek az ukránok életének kutatásával foglal­koznak és elősegítik a lakosság kulturális fejlő­dését. A jelen időszakban, hála a lenini nemze­tiségi politikának, amelyet Csehszlovákia Kom­munista Pártja megvalósít, elhárultak a hibák és az előző rendszerek okozta elmaradottság. Az ukrán nyelvű lapok, mint a kéthetenként megjelenő gyermeklap, a Veszelka, a Nővé Zsity- tya című hetilap, a CSUKSZ KB sajtóorgánuma, a havonta megjelenő Druzsno Vpered, a Dukla címen kéthetenként megjelenő irodalmi-művésze­ti folyóirat, valamint a Csehszlovák Rádió ukrán adása fényes bizonyítékai az ukránok gazdag kulturális-politikai életének, másrészt eszközei ezek az emberek átnevelésének a kommunista eszmék szellemében. Az Ukránok Kulturális Szövetsége a kulturális népnevelési munka egyéb eszközeivel együtt se­gíti a párt és az állam művelődés-politikájának megvalósítását a szocialista ember személyiségé­nek megformálásában, a szocialista társadalmi viszonyok elmélyítésében és a szocialista élet­stílus kialakításában. S ebben van a csehszlovákiai ukránok forró hazaflságának forrása. Nem a múlt romantikája ez, a szülőföld, az ősi rög vak szeretete. A mi hazafiságunk — az emberek aktív viszonya a szocialista hazához. Az ukránok szocialista hazafiságát az emberek magas fokú ideológiai érettsége és öntudatossága jellemzi. Az alapvető szociálökonómiai változások, a tudat, hogy önnön magunk számára dolgozunk, szocialista hazán­kért, hogy a dolgozók az ország urai és gazdái, mély érzelmeket szülnek és új viszonyt a haza iránt. Az ukrán nemzethez való tartozás nem jelent elszigeteltséget, korlátozódást, hanem ellenkező­leg jelenti a szellemi élet színesebbé válását, gazdagodását. A csehszlovákiai ukránok felhasz­nálják a csehek és szlovákok, magyarok és len­gyelek kulturális értékeit, de ugyanakkor lehető­ségük van megismerni és alkalmazni a Szovjet- Ukrajnában kialakuló egész ukrán kultúra gaz­dagságát, értékeit. A jobboldali opportunista elemek tudatában vannak az ukránok hazafisága jelentőségének és erejének, s ezért szüntelenül igyekeznek megta­lálni a gyenge pontot életünkben, hogy becsem­pészhessék bomlasztó szándékaikat. Ezek közé tartoztak régi és unalomig ismételt állítások a csehszlovákiai ukránság nemzeti sajátosságáról, aztán meg az ajánlati hogy erőszakkal olvadjon össze más nemzetekkel s végül az 1968—69-es tragikus események idején mindezek betetőzése­képpen voltak törekvések egy autonóm terület megalakítására. Ezek a törekvések azonban távol álltak az ukrán dolgozók és szövetkezeti paraszt­ság érdekeitől és nem tudtak visszhangra találni a széles néptömegek körében. Vasil Bilak elvtárs a CSKP KB plénumának ülésén ezeket mondotta: ..Mi. kommunisták, sze­retjük hazánkat, boldog jövendőjén munkálko­dunk, szabadságának és függetlenségének bizto­sítására törekszük, összefogjuk erőinket a Szov­jetunió és a szocialista közösség országainak né­peivel, a világ összes haladó erőivel — éppen ezért vagyunk Internacionalisták. Nem lehetnénk jó szocialista hazafiak, ha ugyanakkor nem len­nénk proletár internacionalisták.“ A szocialista világközösség kialakulása megvál­toztatta a viszonyokat a nemzetközi porondon a szocializmus javára. A szocializmus támasztéku és biztosítéka az e közösséghez tartozó vala­mennyi nép gazdasági és nemzeti szabadságának, egyenjogúságának. S így a hazaszeretet mellett a szocialista hazafiság magában foglalja a szo­cialista közösséghez s különösen a Szovjetunió­hoz való viszonyt. Nem lehet jó hazafi az, aki beéri a saját hazája iránti szeretettel és langyo­san viselkedik a szocialista közösség többi or­szága iránt. Az Ukránok Kulturális Szövetsége tevékeny­ségében állandóan arra ösztönzi tagjait, hogy a szocialista hazafiság és a proletár internaciona­lizmus főképp a munkában nyilvánul meg. Tuda­tában kell lenni, hogy az egész nép lelkes mun­kája a szocialista haza javára és megerősödésé­re szolgál. A munkához való új viszony gyökere­sedik meg, amely már nemcsak a lét biztosításá­nak eszköze, hanem a becsület dolgává válik; az ukrán értelmiség alkotó erőit és képességeit új értékek előállításának szolgálatába állítja az egész társadalom javára. A CSUKSZ tagjai aktívan kiveszik részüket Csehszlovákia népeinek országépítő törekvései­ből. A CSUKSZ agitálja, ösztönzi tagjait a gaz­dasági tervek teljesítésére, részt vett a falu kol­lektivizálásában, a CSUKSZ tagjai ott voltak a szövetkezetesítés úttörői között. Később a CSUKSZ segített a haladó mezőgazdasági mód­szerek bevezetésében. Nagy visszhangra találtak a Munka dicsőségének napjai, amikor is mező- gazdasági dolgozók tapasztalatcserére jöttek össze. A CSUKSZ tagjai bekapcsolódnak a szocialista versenymozgalomba, több ezer órát dolgoztak ön­kéntes társadalmi munkában a község- és város- szépítés! akcióban, kultúrházak stb. építésénél. Az Ukránok Kulturális Szövetségének munká­jában bizonyos időszakokban előfordultak fogya­tékosságok és következeítenségek, ami a szocia­lista hazafiság és a proletár internacionalizmus elvének gyakorlati alkalmazását illeti. De büsz­kén állíthatjuk, hogy ezek csak szélsőséges meg­nyilvánulások voltak és sohasem találtak táp­talajra a dolgozó tömegek között. Voltak törek­vések a nemzeti érzület kihangsúlyozására s a nemzetinek az internacionális fölé helyezésére. Ezek a törekvések azonban sohasem a dolgozó nép legszélesebb tömegeinek köréből indultak ki, hanem kívülről, a forradalom utáni nyugati ukrán emigránsok köréből származtak. Hála a pártszervek tapintatos hozzáállásának, a csehszlovákiai ukránok nemzetiségi kérdésének megoldása mindig a dolgozók érdekében és a le­nini nemzetiségi politika szellemében történt. A CSUKSZ a jelen időszakban teljesíti a CSKP XIV. kongresszusának és az SZLKP legutolsó kongresszusának határozatait s saját viszonyaira bontja le a CSKP Központi Bizottságának az ideológiai munka kérdéseivel foglalkozó októberi és az SZLKP KB novemberi plénuma határoza­tait. Meggyőződésünk, hogy ezek az anyagok segítségünkre lesznek a csehszlovákiai ukránok között kifejtett tevékenységünkben, és hogy az Ukránok Kulturális Szövetsége itt is hatékony segítőtársa lesz Csehszlovákia Kommunista Párt­jának a dolgozók legszélesebb tömegei jólétének biztosításában s a sokoldalúan művelt, kulturált és érzelmekben gazdag embernek — az új, leg­haladóbb és leghumánusabb társadalom, a kom­munista társadalom építőjének — nevelésében. Szép számú közönség előtt, 1972. december 18-án a művelődési ház klubtermében tartot­ta meg évzáróját, majd kulturális műsorával a nagyteremben ünnepelt a CSEMADOK ki- rályhelmeci helyi szervezete. Az évzárót Lé- i nárt László vezette. A kimerítő és a részletes | beszámoló után a hozzászólásokban konkrét javaslatokkal felszólaltak Szalaba Károly, Csarnokovics István. Bohony Ernő, Péter lm- 1 re, Frankó Jenő, Mag Gyula. Majd egyhangú szavazással megválasztották az új vezetősé­get. A 23 számból álló műsor igazán gazdag volt. Előadásra kerültek énekkari művek, dalok, novellák, költemények, daljátékok és versek Kodály Zoltántól, Móricz Zsigmondtól, Tamási Árontól, Szabó Lőrinctől, Gárdonyi Gézától, Illyés Gyulától, Ady Endrétől, József Attilá­tól. Szimonovtól, Jevtusenkótól, Petőfi Sán­dortól és Kacsóh Pongráctól, illetve Heltai Jenőtől. Azonkívül előadta a vegyeskar az ..Aká si mi krásna“ c. kórusművet szlovák nyelven. De részletesen is be kell számolnom az egyes számokról, melyek felejthetetlenné tet­ték ezt a színvonalas CSEMADOK évzárót. Kodály Zoltán: A szép énekszó múzsájához című vegyeskarra írt számával indult az estély Nagy sikerű CSEMADOK- évzáró sikeresen. Leczó Zoltánná Móricz Zsigmond: Hét krajcár című elbeszélését olvasta fel mély átérzéssel. Ezután dramatizált novellarészlet következett Tamási Árontól Godzsák Lajosné, Ivancsó Erzsébet, Leczó István és Papp Ferdi- nánd előadásában. Szabó Ida népdalokat éne­kelt Jó estét cimmel, Fazekas Aranka Szabó Lőrincz: Hajnali rigók című versét szavalta. Következő számként a vegyeskar adta elő a Nyár-kánon cimű kórusművet ismeretlen szerzőtől. Kendi László és a kar dramatizált részt adott elő Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből. Majd újra a vegyeskar követ­kezett. Kodály Zoltán Forr a világ című mű­vét mutatta be. Illyés Gyula: A szil s a szél című költeményét Tolvaj Bertalan adta elő mély átérzéssel. Szűcs Józsefné és a kar Ady: Fölszállott a páva című megzenésített versét mutatta be. A következő szám A csitári he­gyek alatt volt uniszónóban, majd a kánon és vegyeskari művek következtek. Szűcs József­né József Attila Levegő című versét adta elő, majd Fazekas Aranka Puskin: Tatjána levele Anyeginhoz című versét szavalta mély átér­zéssel. Szaniszló Ferencné Szimonov: Várj reám cimű versével, Szűcs Józsefné Jevtusen­ko Naggyá lenni versének előadásával aratott megérdemelt tapsot. Ezután ismét a vegyes­kar következett a Fények ragyogása című számmal. Csonka László és Szaniszló Ferencné egy-egy Petőfi verssel emelték az est sikerét. Huszadik számként megzenésített Petőfi- versek következtek Andreánszky Ferencné, Pásztor Lászlóné, Troskó Erika, Szabó Gyulá- né előadásában; zongorán kísért Kovács Ala­dár. Ezzel részben előre ünnepeltük nagy költőnk Petőfi Sándor születésének 150. év­fordulóját. Csonka László Petőfi: Szeget szeg­gel című humoros versét mondta el. Majd dal­játékok következtek a János vitézből. Sza­niszló Ferenc és Geri Frigyesné nagyon szépen interpretálták, zongorán kísért Stubek István. Végezetül a vegyeskar előadta szlovákul az Aká si ma krásna népdalátiratot, melyet Ko­vács Aladár karnagy vezényelt. Az egész szép színvonalas estét Tolvaj Ber­talan állította össze és vezette le. Felejthetet­len est marad ez a CSEMADOK évzáró. Demjén Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom