A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-30 / 13. szám
A fiatalok fantáziájának fejlesztése A nevelés egyik fontos törekvése, hogy a gyermek képzeletét mindinkább hasznos, újat alkotó (produktív), és mások alkotásait híven megelevenítő (reproduktív) fantáziává alakítsa. A kisgyermek magyarázatot keres arra, ami körülötte van, ami körülötte történik: miért esik a hó, miért ütötte meg könyökét az ajtó? Miután kevés rendelkezésre álló ismeret segítheti a megfelelő magyarázat keresésében és értelme viszonylag fejletlen, ezért elsősorban képzelete ad magyarázatot ezekre a kérdésekre. Tapasztalatok szerzésével, ismeretek gyarapításával, értelmének fejlesztésével, környezetének hozzáértő segítségével a fejlődő gyermeknél a fantázia ilyen irányú szerepe mindinkább csökken. A serdülő ifjú és felnőtt fantáziáját már nem annyira utólagos „magyarázatokra“, hanem mindinkább cselekvést megelőző tervezésre használja. A gyermeknek bő lehetőséget adunk az alkotó fantázia fejlesztésére a játékkal, azzal, hogy környezetének egyes tárgyaihoz hozzákapcsolja a más tárgyakon, állatokon, személyeken észlelt tulajdonságot. Bátran ruház fel egy tárgyat más tárgy tulajdonságaival; a gyermek úgy ül a széken, mintha az autó lenne. Ilyen irányú tevékenysége közben éppen olyan lehetőségeit gyakorolja, amelyek a fantázia működését elsősorban teszik lehetővé. Észleléseit, emlékképeit szétbontja (analízis), és azokból más csoportosításban újat alkot (szintézis). A fantázia fejlődését segítik elő a felnőttek azzal, hogy nagyságok, méretek, arányok, formák közötti különbségre hívják fel figyelmét. Ezeknek a különbségeknek fokozása, túlzása teszi lehetővé, hogy elképzelje a mesék óriásait, törpéit. A 4 — 5 éves gyermek kockáival szeretne valami szépet építeni, ehhez azonban ismernie keli a kockaépítés néhány technikai lehetőségét. Ha ebben segítünk, fejlesztjük alkotó fantáziáját is. A 9—10 éves már tudatosan arra törekszik, hogy tetszetős, szórakoztató dolgozatot írjon. Erre csak akkor képes, ha évek során sok tapasztalatot, élményt, Ismeretet gyűjtött. Később, ifjúkorban is elsősorban sokoldalúan képzett fantáziája hajtja, hogy valóban nagyot alkosson. A reproduktív fantáziát azzal fejlesztjük a gyermeknél, hogy a hallott, olvasott szöveg jó elképzelését segítjük elő. A reproduktív fantáziától azt kívánjuk, hogy híven elevenítsen. Az olvasmányok igénylik elsősorban a jó reproduktív fantáziát, de azt egyben olvasással fejlesztjük is legjobban. Ezért nagyon fontos, hogy gyermekünket korának, fejlettségének megfelelő könyvekkel lássuk el. 10—12 éveseket kalandos könyvekkel, 14—16 éveseket útleírásokkal felfedezések, emberi sorsok elképzelésére tehetjük képessé. így jut el a gyermek arra a fejlődési fokra, hogy a könyvekben nemcsak a beszélgetéseket, történéseket képes megeleveníteni, hanem a szép tájleírásokat is helyesen tudja elképzelni. A Jó reproduktív fantázia teszi igényes olvasóvá a gyermeket. FERENCZY ANNA. A jubiláló Magyar Területi Színház egyik élvonalbeli művésznője, sok sikeres alakítás művészi megformálója. Nyitragerencséren született, onnan indult 16 éves korában a művészpályára, mikor is 1950-ben az akkor alakult Állami Faluszínház magyar együttesének tagja lett. A sok fáradsággal, kitartással járó faluszínházi munka megedzette, a színházkultúra lelkes munkásává tette. 1952-ben a MATESZ megalakulásakor került a színházhoz. Ferenczy Anna a színház egyik legnépszerűbb tagja, mind a közönség, mint a kollégák nagyon szeretik. Szeretik lankadatlan munkaszeretetéért, a színházért való lángolásáért, a szakma iránti érdeklődéséért. Szereti mindenki közvetlen bája és embersége miatt. Jelentős alakításai voltak a húsz év alatt: Irén (Ingyenélők), Noémi (Az aranyember), Zilia (A néma levente), Válja (Egy szerelem története), Julika (Liliom), ö volt Móricz Zsigmond: Kismadár című darabjának, Tolsztoj: Anna Karenina című drámájának címszereplője. Ragyogó alakítást nyújtott szlovákiai magyar szerző darabjaiban, Az Asszony és a Halálban és A csillagszemű asszony címszerepében. Ferenczy Annát a szorgalom, a kitartás, a művészi alázat és az általa alkotott figurák mélyen átélt művészi tolmácsolása jellemzi. Két fiúgyermek édesanyja, akiket rajongásig szeret. Férje a néphadsereg őrnagya. Az ifjúsági otthonok lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a fiatalok sportoljanak -Segítsük az úttörőket Ahhoz, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség teljesíthesse eszmei-politikai, irányító és nevelő küldetését az úttörőszervezettel szemben, a legfiatalabb korosztályról való gondoskodást minden egyes szerv és szervezet egyik fő feladatának kell tekinteni. Ez nemcsak abból áll, hogy rendszeresen értékelik a pionírszervezet munkáját, hanem végső soron abból is, hogy az ifjúsági szervezeteket és azoknak tagjait világos, konkrét feladatokkal bízza meg. A legfőbb hangsúlyt az új pionírvezetők megnyerésére kell helyezni. Ki kell választani azokat a SZISZ-tagokat, akik szeretik a gyermekeket és már az előző években maguk is dolgoztak az úttörőszervezetben. Az úttörőszervezetben végzett munkát magasztos politikai és közhasznú munkának és a SZISZ egyik legfontosabb küldetésének kell tekinteni. Már többször szóltunk arról, hogy a pionír- és ifjúsági otthonok szervesen összekapcsolódnak a pionírszervezettel. Ez így igaz. A pionírotthonok szakmai és módszertani szempontból biztosítják az instruktorok, pionírdolgozók és a pioníraktíva felkészítését. Ezenkívül jelentős akciókat szerveznek, így többek között pionírtalálkozókat, összejöveteleket, seregszemléket, versenyeket, bajnokságokat stb. Érdemes felidézni, hogy néhány héttel ezelőtt éppen a pionírotthonok és ifjúsági házak nyújtottak nagy segítséget abban a versenyben, melyben a pionírok arról adtak számot, hogy mit tudnak a Szovjetunióról. A pionírszervezet aktívan együttműködik az iskolával is, hiszen közös cél fűzi őket össze, ez pedig nem más, mint a szocialista ember nevelése. Ez az együttműködés egymás kölcsönös megsegítésében nyilvánul meg. A pionírszervezet sajátos küldetéséből eredően sokrétű és vonzó tevékenységgel támogatja az iskola nevelő munkáját azzal, hogy arra tanítja az ifjúságot és a gyermekeket, hogy tegyék magukévá a szocialista társadalom politikai és erkölcsi értékeit, fejleszti a hasznos érdeklődést, s ezzel hozzájárul a nevelő-oktató feladatok teljesítéséhez és ahhoz, hogy a gyermek és az ifjúság hasznosan töltse el a szabad idejét. Az úttörőszervezet sikeres tevékenységének egyik előfeltétele a szülőkkel való szoros együttműködés. A szülőkben fel kell kelteni az úttörőszervezet célkitűzései iránti érdeklődést. Ehhez szükséges, hogy a rajvezetők szorosabb kapcsolatban legyenek a szülőkkel. El kell hívni a szülőket az egyes pionírakciókra, hogy megismerjék gyermekeik tevékenységét az úttörőszervezetben. Célunk, hogy a legaktívabb szülőket megnyerjük pionírvezetőknek, akik eddig szerzett tapasztalataikkal nagyon nagy segítséget tudnak nyújtani a gyermekek nevelésében. A gyermekek kommunista nevelésének a mai társadalmi körülmények között mind nagyobb jelentősége van. Becsülettel teljesíteni akarjuk az úttörők nevelése terén reánk háruló feladatokat. Igyekezetünk támogatására szólítjuk fel társadalmunk haladó erőit, szervezeteit, intézményeit és minden egyes tagját. JORGE AMADO (szül. 1912. aug. 10.) — kiemelkedő brazílai kommunista regényíró. 1931 óta megjelenő műveiben a brazíliai parasztok, valamint az iparvidékek munkásainak nehéz éleiét és az elnyomók és kizsákmányolok elleni harcát ábrázolja. Több ízben bebörtönözték és száműzték. Rövidebb időt töltött hazánkban is. Legjelentősebb regényei: Arany gyümölcsök földje, Végtelen földek. A reménység lovagja, Vörös vetés. Jorge Amado tagja a Béke Világtanácsnak. 1951-ben Lenin-békedíjjal tüntették kt. má-ISABELLE BLUME (szül. 1892. IV. 22.) - A belga munkásmozgalom, a békemozgalom és a demokratikus nőmozgalom egyik vezető személyisége. A második világháború előtt aktívan részt vett az antifasiszta mozgalomban. A háború után a belga békemozgalom végrehajtó bizottságának tagja lett. 1951- ben a Béke Világtanács Irodájának tagjává, majd titkárává, később az elnökség tagjává választották. 1953-ban Lenin-békedíjjal tüntették ki.
