A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-05 / 1. szám
Onódi János emlékére Váratlanul, barátait, ismerőseit megrenditőn húnyt el 45 éves korában dr. Onódi János, a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanára. Százak és százak vettek tőle búcsút szülőfalujában, a csúzi temetőben. Ott voltak legközelebbi hozzátartozói, kollégái és sok-sok tanítványa, akiket nagyon szeretett. Kora ifjúságától a marxizmus-leninizmus eszméin nevelkedett, s mint tanár nemzedékekbe oltotta bele a szocializmus győzelmes jövőjébe vetett hitet. Budapesten és Bratislavában tanult s a nyitrai Pedagógiai Fakultás egyik alapító tanára lett. A magyar fiatalokat, a jövő pedagógusait tudományos világnézetre, a kommunista párt iránti tiszteletre nevelte. Szinte nincs olyan járás Dél- Szlovákiában, ahol ne lennének tanítványai, akik a tőle szerzett tudást osztják meg tanítványaikkal. Onódi Jánost nemcsak pedagógusként ismertük, nevével gyakran találkoztunk a magyar sajtó hasábjain. Számos szlovákiai magyar tankönyv szerzője vagy szerzőtársa. A Marxizmus-leninizmus Esti Egyeteme tanáraként sok-sok felnőtt nevelője. S úgyis szerettük, tiszteltük őt, mint a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének mindig áldozatkész kultúrmunkását. Evek hosszú sora óta volt tagja a CSEMADOK Központi Bizottságának s volt elnöke a CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottságának. A marxizmus-leninizmus nagy szívű tanára nem elégedett meg csak a katedrával, mindig találkozni lehetett vele közügyeink intézése során. Fáradhatatlanul járta a falvakat, agitált, felvilágosító munkát végzett, részt vett az egységes földművesszövetkezetek szervezésében és megszilárdításában. Sbha nem ismert fáradtságot, megtorpanást, ha a párt politikájának érvényesítéséről volt szó. Sokoldalú és felelősségteljes munkája mellett maga is állandóan tanult. Haláláig vallotta: a marxizmus-leninizmus tudományos művelése csak úgy lehetséges, ha az ember lépést tart korával, s minden szempontból igyekszik megfelelni követelményeinek. Korai elhunyta nagy veszteség számunkra. Élete, elvhűsége, szerénysége példa marad. A Hét sokezres olvasótábora nevében ezúton is meghajolunk dr. Onódi János emléke előtt. Vetélkedő a Szovjetunióról Bárczi András agromérnök a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Mezőgazdasági Technikum igazgatója újságolta, hogy a barátsági hónap alatt 10 különböző rendezvényt szerveztek, s mind kitűnően sikerült. Köztük a legkiemelkedőbbek közé tartozik a „Ki mit tud a Szovjetunióról“ vetélkedő. A verseny keretében 28 diák vett részt az elődöntőben, s minden osztályból 3—3 tanuló jutott a döntőbe. A kultúrműsorral összekötött vetélkedőre szép számú közönség előtt került sor. A jelenlévők meggyőződhettek arról, hogy abban az iskolában, ahol a történelem és a földrajz lényegében melléktantárgy, alaposan fel tudnak készülni és sokat tudnak a megalakulásának fél évszázados évfordulóját ünneplő szovjet országról. Egy-egy kiváló válasz után ezért sokszor csattant fel a közönség elismerő tapsa, amely egyben igazolta a nézőközönség hozzáértését is. A döntővel egybekötött műsoros délutánon részt vett a szaratovi területről a barátság vonatával a nyugatszlovákiai kerületbe érkezett Komszomol-küldöttség néhány tagja is, akik a járás politikai, gazdasági és kulturális életének tanulmányozására utaztak a dunaszerdahelyi járásba. A szovjet fiatalok elismerően nyilatkoztak a mezőgazdasági technikum tanulóinak ismereteiről. A bíráló bizottság döntése alapján a negyedikesek háromtagú versenyző csoportja lett a győztes. Az egyéni versenyben az első helyet Radinák László, Trhové Myto-i (vásárvámosi) végzős tanuló érdemelte ki. Második és harmadik helyen a gabéíkovóí (bősi) Bodó Kornélia és a Ciemy Brod-i (vízkeletí) Kiss Dániel végzett. A dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Technikum tanárai, diákjai kiválóan vizsgáztak a barátsági hónapban. Igaz, ezt lehetővé tette a szépen berendezett internátus is, ahol ideális körülmények között készülhettek fel. TÓTH DEZSŐ A Szovjetbarát — a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának magyar nyelvű lapja, amelyet három éven át a Szovjetunió életével összefüggő jelentős események és évfordulók alkalmával adott ki a szövetség, 1973 januárjától rendszeresen havonta jelenik meg. A szövetség elnöksége annak érdekében hozta a döntést, hogy az itt élő magyar dolgozókat még közvetlenebbül tájékoztassa a szocializmus építésében élen haladó hatalmas Szovjetunió népeinek életéről. A Szovjetbarát a szövetség küldetésének szellemében Ismerteti a Szovjetunió dolgozóinak a kommunizmus építésében kifejtett alkotó munkáját, lelkes és önfeláldozó erőfeszítésüket a SZKP kongresszusain kitűzött feladatok sikeres teljesítéséért. Különös figyelmet szentel a tudomány előrehaladásának, a kultúra és művészet, a film- és színművészet, a sport és a testnevelés nagyszerű sikerei népszerűsítésének. Az olvasók figyelmét arra hívja fel, ami a legméltóbban jellemzi a szovjet társadalmat: a hazaszeretetre, a más országok népei Iránti együttérzésre, az internacionalista szolidaritásra. Mindezt abból a célból, hogy a szovjet népnek a szocializmus és kommunizmus építésében szerzett gazdag tapasztalatait itthon is még gyümölcsözőbben érvényesíthessük szocialista országépitő munkánkban. A Szovjetbarát hivatása segíteni a CSSZBSZ-t ama nemes küldetése teljesítésében, hogy még jobban elmélyüljön a Csehszlovákia és a Szovjetunió népei közötti barátság és testvéri együttműködés, az internacionalista összefogás a közös cél, a szocializmus győzelme érdekében. E nagy jelentőségű feladatnak a teljesítése annál sikeresebb lesz, minél nagyobb lesz a lap olvasóinak és előfizetőinek tábora. Ezért mindannyian, akik a csehszlovákszovjet barátság igaz hívei vagyunk, fogadjuk szeretettel a lapot és segítsünk újabb előfizetők és olvasók toborzásában. A lap évi előfizetési dija 36.— Kés, egyes példány ára 3,— Kés. MEGRENDELŐ LAP Vydavatefstvo OBZOK Megrendelem a SZOVJETBARAT c. folyóiratot obchodné odd. éaso...................................................... — tói pisov ul. Csl. armády 29a A lapot példányszámban a következő Bratislava címre kérem küldeni: ............. TLACIVO .......................................................................... járás Kelt....................................... aláírás — pecsét A kitartó szorgalom gyümölcse Az utóbbi hónapokban Bély községben a tömegszervezetek közül a legaktívabb és legeredményesebb munkát a CSEMADOK-szervezet fejti ki. A vezetőség tagjai — élükön Pásztor János elnökkel — odaadó, lelkes szervezőmunkát végeznek. Munkájuk eredményességét elsősorban az bizonyítja, hogy kulturális rendezvényeik az egész falut „megmozgatják". Ügy érzem, sikerült megtalálni a kulturális felemelkedéshez vezető helyes utat. A község lakossága pedig bebizonyította, hogy nemcsak érti és szereti a jó kultúrát, hanem tömegesen támogatni is képes. Ez pedig legbiztosabb záloga, hogy sikerül magasabb szintre jutniuk. Nagy örömmel számolhatok be róla, hogy szervezetünk fiatal tagjai követték az idősebbek példáját és hozzákezdtek egy színdarab betanulásához. Tudjuk, hogy az ilyesmi mindig sok nehézségbe ütközik, fáradságba kerül. Általában nagyon hosszú az út a tervezéstől, a szerepek szétosztásától a megvalósulásig, az előadásig. A szereplőknek nagy önfegyelemre és szorgalomra van szükségük, hogy a fellépő akadályokat elháríthassák. E darab előadása elé pedig különösen sok — már legyőzhetetlennek látszó — akadály gördült. Voltak kedves epizódok, mint például az egyik főszereplő nászútja, de voltak komolyabb nehézségek is, mint a száj- és körömfájás terjedésének meggátlására átmenetileg elrendelt faluzárlat. Mindezek ellenére sok huzavona, dátum eltolódása után a rendkívül lelkes színjátszó gárda 1972. november 26-án nagy sikerrel előadta 1. Samberk „Bolondok háza az I. emeleten" c. vígjátékát. A szereposztásról elmondhatjuk, hogy szerencsés volt, minden szereplő „testhezálló" figurát alakított. Salamon Márta rendkívül hiteles „szakácsnő" tudott lenni. Tiszta, szép hangsúlyozású beszéde, rutinos mozgása és példás szövegtudása folytán a legjobb teljesítményt nyújtotta. Palkó György „ficsúr" alakítása szintén élethü volt. Megjelenése valóban a múlt századbeli párizsi aranyifjú benyomását keltette. Meggyőzően hatott Bálint István az álszent, minden hájjal megkent, szolid külsejű, de annál rafináltabb „József inas" szerepében. Fedorkáné Dargó Mária — a nagyságos asszonyt keltette életre hitelesen, Czető Pál pedig az orvos szerepében nyújtott „doktorit". A kétórás előadáson a szépszámú közönség jól szórakozott és a szereplők színészi teljesítményét gyakran jutalmazta vastapssal. Reméljük, a jó teljesítményből eredő sikerélmény újabb és igényesebb feladatok megoldására, új célkitűzések megvalósítására serkenti a kultúra tehetséges fiatal terjesztőit. MAG GYULA
