A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-05 / 1. szám

„Lakodalmas" után „Fonó" A CSEMADOK naszvadi helyi szervezetének keretén belül 1970 szeptemberében alakult meg a színjátszó csoport. Ez nem csupán fiatalok ügyességével és tehet­ségével büszkélkedhet, de a sikeres szerepléshez az idősebb generáció is hozzájárul. A tagok többsége ter­mészetesen munkaviszonyban van, ezért az egyes da­rabokat mint pl. a „Naszvadi lakodalmas“-t a mun­ka utáni pihenésre szánt időben tanulták be. A népi játék rendezője Lednicky József, aki nagy odaadás­sal végzi a munkáját. A darabban felelevenítik a régi lakodalmas szokásokat, így pl. a lánykérést és az ágy­eladást. A darab betanulása kicsit nehezen indult, de aztán a szorgalom és önfeláldozás meghozta a sikert. 1971. január 28-án mutatták be első ízben a diákok­nak, 29-én pedig már telt ház előtt a felnőtt közönség­nek. Még kétszer mutatták be, és mindannyiszor nagy sikert aratott. 1971 októberében kezdték meg egy újabb népi játék­nak a betanulását, Lednicky Józsefnek és Dobosi Jó­zsefnek, a helyi szervezet elnökének a vezetésével. A táncosokat a kultúrház fiatal vezetője, Szombath András tanította be. Az eleinte kissé félénk lányok és fiúk nagy szorgalommal tanultak, gyakoroltak. S ami­kor 1972. január 14-én a helyi kultúrházban felléptek, már nem zavarta őket a nagyszámú közönség. A közeli falvakban is bemutatkoztak a darabbal, így pl Marto­son, Vágfüzesen és legutóbb 1972. október 22-én Bú­­cson. A siker természetesen itt sem maradt el. A ha­vonta megrendezett próbák után jól felkészülten ren­dezhetnek majd vendégjátékokat további községekben. DOBOSI MÁRIA Horváth András Sikeres munkát végeznek A CSEMADOK íeliezovcei (zselízi) helyi szervezete ez év november 26-án tartotta meg évzáró taggyűlé­sét, amelyen részt vettek Varga János a KB titkára, Bodnár Béla a KB népművelési osztályának vezetője, valamint Szebellay János, a CSEMADOK levicei (lévai) járási elnöke. A jelenlevők sajnálattal állapították meg, hogy sem a hnb, sem a helyi pártszervezet nem kép­viseltette magát a taggyűlésen. A helyi szervezetnek az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységéről Göbő Lajos, a helyi szervezet titkára számolt be. Megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55., valamint a Szovjetunió megalakulásá­nak 50. évfordulójáról, majd értékelte az elmúlt idő­szak munkáját. A jelenvolt 200 tag és a megjelent vendégek örömmel nyugtázták, hogy a helyi szervezet az elmúlt időszakban sikeres munkát végzett. A lévai járásban nemcsak a legjobb, de a legnagyobb létszámú CSEMADOK szervezetek közé is tartozik: több mint 600 tagja van. Az elmúlt időszakban különösen a kul­turális tömegmunka és a népművelés területén érte el a legnagyobb sikereket. A Csehszlovákia népei közötti barátság elmélyítése érdekében a múlt évben a CSE­MADOK két alkalommal tartott közös rendezvényt a Matica slovenská helyi szervezetével: ezek közül ki­emelkedett a Jankó Král születési évfordulóján rende­zett irodalmi est. Kifogásolható, hogy a helyi szervezet az elmúlt idő­szakban csak egy esetben tartott taggyűlést, de min­den jel arra mutat, hogy a hatékonyabb munka érde­kében a következő évben több lesz a taggyűlések szá­ma. A zselízi CSEMADOK-tagok régi vágya, hogy az itt megrendezésre kerülő országos népművészeti feszti­válon lépjen fel egyszer a zselízi tánccsoport is. Nos ez a vágyuk az idén teljesült. Nagymértékben köszön­hetik ezt a vezetőségnek, de elsősorban Pozsár Erzsé­betnek, aki a tánccsoportot vezeti, irányítja. Az együt­tesnek aránylag rövid idő alatt sikerült elérnie az át­lagos színvonalat. A tíz taggal induló tánccsoportnak ma már húsz tagja van, a helyi szervezet 5000 korona értékben csizmákat csináltatott á táncosok részére. Talán jó lenne ha a felsőbb szervek is felkarolnák őket, s ha nem is anyagi, de némi módszertani támo­gatást nyújtanának nekik. Velük együtt a nyár folya­mán szép sikereket ért el az esztrádcsoport is. Több környékbeli faluban felléptek az aratási ünnepélyen. Sajnos a múltban oly sok szép sikert elért öntevékeny színjátszó együttes már évek óta egy helyben topog. Az elmúlt évre tervezett Nem élhetek muzsikaszó nél­kül című darab betanulása elmaradt. A darab beta­nulásához a szereplők csak az idén fogtak hozzá. S ha minden jól megy a jövő év februárjában bemutatják. A próbák eddig jól haladnak, és mindenki reméli, hogy a helyi szervezet színjátszó együttese visszakerül a régi kerékvágásba. Göbő elvtárs, s a felszólalók zöme igen behatóan foglalkozott az évenként Zselízen megrendezésre kerü­lő országos népművészeti fesztivállal. Különösen azért mert a helyi szervezet 70 rendezővel járul hozzá a ren­dezvény sikeréhez, segítségük nélkül a rendezvényt nem lehetne lebonyolítani. A rendezvénnyel kapcso­latban mind a vezetőség, mind a tagok hiányolják, hogy a Központi Bizottság nem szentel elegendő fi­gyelmet a fesztivál sikerének. A beszámoló és a vita után a résztvevők megsza­vazták a határozatot, amely egyebek közt utasítja a helyi szervezet vezetőségét: hasson oda, hogy a helyi szervezet a következő évben hatékonyabb munkát fejtsen ki a népművelés terén, író-olvasó találkozókat rendezzen és legalább 30 új előfizetőt szerezzen a CSE­MADOK KB képes hetilapjára, a Hétre. Huszonhárom év telt el azóta, hogy megalakult a CSEMADOK zselízi helyi szervezete. A kezdet lendü­lete, a tenniakarás ma mintha már lankadt volna. De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet eredményekről beszélni. Sőt örömmel állapítható meg, hogy munká­jukat fokozni kívánják. Ami jó volt, abból tapasztala­tokat merítenek, ami rossz, abból tanulnak. S ha olyan szívvel-lélekkel fognak dolgozni, mint a kezdet­kor a CSEMADOK zselízi helyi szervezete egy év múlva bizonyára még szebb eredményekről számol­hat be. benyAk júzsef I I I I I I I I I I I A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóján Sokan ismerték Komáromban Hor­váth András elvtársat, a Járási Építő­ipari Vállalat dolgozóját, sokan tudták róla, hogy a Nagy Október hősi nap­jaiban mint vöröskatona egy, a moszk­vai Vörös-téren megtartott díszszemle alkalmával személyesen Is találkozott l.enln elvtárssal, aki a polgárháború v érzivatarában tanúsított hősiességéért meleg szavak kíséretében feltüzte a mellére a Vörös Csillag Érdemrendet. Horváth elvtárs, az egykori vöröska­tona, aki fegyverrel a kezében harcolt a fiatal szovjethatalom létére törő kül­földi betolakodók és a fehérgárdisták ellen, már nincs az élők sorában. Het­­venhárom éves korában, 1968. március 9-én, egy hónappal születésnapja előtt halt meg. Személyes Jó Ismerősöm volt Hor­váth elvtárs, mindannyiunk Bandi bá­csija, akinek a napokban felkerestem a feleségét, hogy elbeszélgessünk a férjéről. — Férjem egész életén át rendület­lenül szolgálta a pártot - kezdte a be­szélgetést az özvegy. Az özvegy beszélgetésünk során el­mondta azt is, hogy férje, aki 1917-ben mint vöröskatona lépett be a kommu­nista pártba, s négy éven át fegyver­rel a kezében harcolt az intervenció­­sok ellen, 1922 tavaszán jött haza, mi­után részt vett egy felsőbb fokú párt­iskolázáson Moszkvában. Itthon az első köztársaság Idején mint tiszteletbeli pártmunkás tevékenykedett. Az 1938 — 1945-ös években állandóan vidéken dol­gozott, hogy ne legyen az akkori rend pribékjeinek szeme előtt. A felszaba­dulás után Ismét beállt azok soraiba, akik bátran harcoltak a szocializmus mielőbbi diadaláért. Horváth elvtárs hosszú évekig volt a Járási Építőipari Vállalatnál a szakszervezeti üzemi bi­zottság, majd az üzemi pártszervezet elnöke. Később a járási pártbizottság tagja lett, majd megválasztották a vá­rosi nemzeti bizottság képviselőjévé. Hosszú időn át a járási pártbizottság tagjaként, mint agitátor és propagan­dista tevékenykedett, és tagja volt a népi milíciának is. — Munkája elismeréseként milyen kitüntetésekben részesült Horváth elv­társ? — Férjem több kitüntetésben része­sült — mondja az özvegy — majd. kis­vártatva megjelenik férje kitüntetései­vel és elismerő okleveleivel. Kitünte­téseket tartalmazó, bársonnyal borított kazetták kerültek az asztalra. Köztük a Munka Érdemrend, a „Haza védel­méért" érdemérem ezüst fokozata, a Szovjetunió Vörös Csillag Érdemrendje és még számtalan kitüntetés. Horváth elvtárs mint Vörös katona részt vett a Szovjetunió szaratovl kör­zetének az Intervenciósoktól és fehér­gárdistáktól való megtisztításában. A komáromi járás hosszabb idő óta ba­ráti kapcsolatokat tart fenn a szaratovl körzettel. HOLCZER LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom