A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-26 / 4. szám
ANGKORT! kapcsolatban levő királyi székvárost és az isteneknek felajánlott hatalmas síkságot. Ezt az egész panorámát a központi templomtól a négy világtáj felé kiinduló s a zöld róna ködös távolába vesző négy széles út szelte át. Ez a tervezett életkörnyezet egyik legcsodálatosabb rendszere. Keveredett benne a korát messze megelőző öntözőrendszer gyakorlati funkciója a misztikus-mágikus vallási hittel és babonával. A legenda szerint Ang Chan khmer király 1550 körül egyszer elefántvadászatra indult s a dzsungel mélyén váratlanul hatalmas épületekre bukkant. Elrendelte, hogy irtsák ki s égessék fel az őserdőt s aztán székhelyévé tette a várost, mely később róla kapta a nevét. Másfél évszázaddal később azonban a szomszédos törzsekkel való háborúskodás folyamán kihalt a város, s a dzsungel ' ismét birtokába vette a hét vagy nyolc évszázaddal ezelőtt megálmodott és megépített épületcsodákat. 1850-ben a bennszülöttek elbeszéléseire felfigyelve Bouilleveaux páter francia misszionárius elindult, hogy megkeresse a dzsungel mélyén rejtőző csodálatos romvárost, s később könyvben számolt be róla, hogy mit látott és tapasztalt. S ez volt a fejlődés kezdete, amely ugyan a khmer uralkodók híres székvárosának nem tudta visszaadni az életet, de hozzájárult a csodás műemlékek megmentéséhez. A helyreállítási munkálatok 1907- ben kezdődtek, de csak igen lassan haladtak előre. A munka igen nehéz. Le kell győzni a szívósan védekező dzsungelt, s a másik ellenséget, az időt, mert a kiadós monszun-esők erodálják a követ. Egyes, hatalmas gyökerektől alapjaikból kiforgatott épületeket annyira benőtték a fák, sűrű cserjék, befonták a liánok, hogy éppen ezek tartották egyben őket. Amikor kiszabadították az épületeket, széthullottak. így aztán darabról darabra össze kellett rakni, rekonstruálni, konzerválni őket. 1960-ig sikerült kiszabadítani a dzsungel fojtogató öleléséből Angkor Vat templomvárost és Angkor Tom egykori főváros egy részét. A hatszáz templom közül azonban egyelőre csak százat sikerült feltárni és kiszabadítani. 1970-ben azonban, amikor megindult a sok jelentős lelettel kecsegtető munka a királyi palota környékén, Kambodzsa is belekeveredett a véres háborúba, amely már annyi éve tombol az amerikaiak akaratából Indokínában. Angkor Vat és Angkor Tom tehát ismét veszélyben van. Meg kell ismétlődnie az 1177-es eseményeknek, amikor az éppen épülő várost elpusztították a szomszédos barbár cham törzs betörései? Vagy sikerül megvalósítani az UNESCO szándékát és semleges övezetet létrehozni ezen a területen ? ... KÁBÍTÓSZER-ÜZLETEK és a CIA Amerikai hivatalos forrásokból származó jelentések szerint az U. S. Army távolról sem vesztett annyi embert Vietnamban katonai akciók, mint az ópium és különböző kábítószerek élvezete következtében. Egy amerikai katona a saját egységében szerzett tapasztalatok alapján Saigonban újságíróknak azt mondta, hogy alakulata tagjainak nyolcvan százaléka élt idők folyamán kábítószerekkel. Az amerikai katonák hazaszállítása után a kábítószerek élvezete természetesen hihetetlen gyorsan terjed az Egyesült Államokban is. Nixon elnök harcot hirdetett a kábítószerélvezet ellen, de szava nyilván nem sokat nyom a latban. Ebben a játékban ugyanis más, jelentősebb tényezőknek is benne van a kezük. Kinek érdeke, hogy semmi se történjék az egyre terjedő kábítószerkereskedelem ellen? Ki áll az ópium- és heroinkereskedelemből származó sokmilliós haszon hátterében? Az a szervezet ez, amely közvetlenül Nixon elnöknek van alárendelve, az a szervezet, amely ott áll a dél-amerikai kormányellenes puccsok hátterében, amely az Egyesült Államok kémtevékenységét irányítja a szocialista országok ellen, amely ellenőrzi a „Szabad Európa“ és a „Radio Liberty“ uszító rádióállomások tevékenységét. Egyszóval az amerikai hírszerző szervezet ez, a CIA, amely a világméretű kábítószer-kereskedelem nagy részét a kezében tartja, s hozzá képest az összes többi csoport és társaság, mely ezzel a piszkos, de a legjobban jövedelmező üzlettel foglalkozik, csak apró szatócsnak számít. A CIA szervezi és anyagilag támogatja a mákgubó termesztését a délkelet-ázsiai országokban és saját légi társaságának, az Air Americának gépein szállítja az „árut“. Kereskedelmi partnerei mindenekelőtt a délvietnami, laoszi és kambodzsai bábhadseregek magas rangú tisztjei. A CIA-nak ezeket a praktikáit Alfred McCoy leplezte le nemrégiben, aki Délkelet-Ázsia történelmét tanulja az egyik amerikai egyetemen és 18 hónapon át a helyszínen tanulmányozta a problémát. Az egész üzlet még 1959-ben kezdődött, amikor a CIA megnyerte a Laosz északi részén lakó meo törzs tagjait, hogy harcoljanak a nemzeti felszabadító erők ellen. A CIA ellenszolgáltatásképpen megvásárolja tőlük egész ópiumtermésüket, heroinná dolgoztatja fel és szétküldi fő ügynökeinek további eladás céljából. Az üzlet virágzik. Az ENSZ egy 1967-es jelentése szerint Délkelet-Ázsia úgynevezett „arany háromszöge“ szállítja a McCoy amerikai diák leleplezte az ópium business hátterét, ahonnan a CIA mozgatja a bábukat világ ópiumfogyasztásának több mint 70 százalékát. A CIA tökéletesen ellenőrzi a közvetítő szerepét betöltő tábornokok hasznait, s elég a generálisok engedetlenségének legkisebb jele, máris korlátozza a kábítószer-szállítmányokat s ezzel a tábornokok milliós jövedelmeit. Ezen az áron vásárolják meg az amerikaiak szövetségeseiket az indokínai háború számára. Ahogy McCoy megállapította, az egyik legnagyobb heroin-átvevő Ky tábornok, volt dél-vietnami alelnök, aki a csempészárut még amerikai és délvietnami katonai repülőgépeken is szállítja Saigonba. Itt természetesen más előkelőségekkel, Thieu elnökkel, Dán Van Quang tábornokkal és másokkal is osztoznia kell a hasznon. Az amerikai szárazföldi csapatok Vietnamból való távozásával, amelyeknek katonái a legnagyobb kábítószer-fogyasztók voltak, csőd fenyegette a kupeckedő generálisok üzleteit. De gyorsan segítségükre sietett a CIA. Veszteségeikért azzal kárpótolta őket, hogy lehetővé tette az „áru“ illegális exportját az Egyesült Államokba. Az Egyesült Államokban ugyan meghirdették a harcot „a nemzet 1. számú ellensége“ ellen, de a CIA nagyhatalmú szervezet és gondoskodik róla, hogy az „anyag“ megfelelő kezekbe kerüljön. Az a tartózkodás, amelyet Nixon elnök a kábítószerek elleni harcban tanúsít, azt mutatja, hogy meglehetősen közömbös az amerikai nép sorsa iránt és sokkal nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy következetesen végrehajtsa vietnamizálási politikáját és ne veszítse el „hű“ szövetségeseit Délkelet-Ázsiában. Ky tábornok Quang tábornok Thieu elnök
