A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-26 / 4. szám

A SZOCIALISTA HAZAFISAG ÉS A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS 1 SZELLEMÉBEN VARGA BÉLA a CSEMADOK KB vezető titkára A CSEMADOK-tagok és a csehszlovákiai magyar dolgozók nevelése a szocialista hazafiság és a proletár internacionaliz­mus szellemében. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kong­resszusának határozata hangsúlyozta, hogy a szo­cializmust a cseh és a szlovák nemzet közös ál­lamában építjük, amelyben magyar, lengyel, ukrán és német nemzetiségűek is élnek. A CSKP története folyamán mindig küzdött a nemzetek és nemzetiségek közötti egyenjogúság lenini el- * vének megvalósításáért. E fejlődés betetőzésekép­pen sor került a szövetségi államrend megvalósí­tására, amely — rövid fennállása és kevés ta­pasztalata ellenére — bevált. Ezért, mondja a határozat, továbbra is mindkét nemzeti köztársa­ság dinamikus fejlesztésére fogunk törekedni, a közös szocialista állam egységének és erőinek egyidejű megszilárdítása mellett. A CSKP XIV. kongresszusa s a CSKP KB 1972. októberi és az SZLKP KB novemberi plenáris ülése hangsúlyozta a dolgozók ideológiai nevelé­sének jejentőségét, kiemelve, hogy a nevelési tö­rekvések alapja a marxista-leninista világnézet kiterjesztése, nevelés a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében, az ember tulajdonságainak alakítása, hogy a szocializmus­hoz és a hazához való viszonyát jó munkával nyilvánítsa ki. A CSEMADOK-tagok és a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók nevelése a proletár internaciona­lizmus és a szocialista hazafiság szellemében megalakulása óta egyik fő feladata a CSEMA­­DOK-nak. Megalakulása óta, szerveinek és szer­vezeteinek igyekezete arra irányul, hogy a kultu­rális népnevelési tevékenység tartalma a magyar nemzetiségű állampolgárok s hazánk többi nem­zete internacionalista testvérbaráti kapcsolatai­nak megszilárdítására és elmélyítésére szol­gáljon s ezzel hozzájáruljon dolgozóink erkölcsi-politikai egységének megszilárdításá­hoz. Kulturális népnevelési tevékenységünk­kel igyekeztünk legyőzni a nacionalista né­zeteket és előítéleteket főképp azzal, hogy propa­gandánkban: előadásokon, beszélgetéseken és egyéb más rendezvényeken mindig azokat a moz­zanatokat hangsúlyoztuk s emeltük ki a két nép történetéből, amelyek összekötöttek minket a nemzeti szabadságért és a szociális haladásért, a feudalizmus és a kapitalizmus ellen vívott küz­delemben. E tevékenységünkben főképp a mun­kásosztály haladó hagyományaira támaszkodtunk, amely Csehszlovákia Kommunista Pártjának ve­zetésével, nemzetiségi hovátartozásra való tekin­tet nélkül, győzelmes harcot vezetett a kapitaliz­mus ellen s harcát a szovjet hadsereg segítségé­vel a német fasizmus és hazai szekértolói fölött aratott győzelemmel tetőzte be. Akartuk és akar­juk, hogy a munkásosztálynak ez az internacio­nalista egysége, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül, mely egység a töke uralma elle­ni harcban kovácsolódott össze, fényes példaké­pe legyen a közös erőfeszítéseknek a szocializmus építésében közös hazánkban. Tudatában vagyunk annak, hogy az internacio­nalizmus s a szeretet a szocialista csehszlovák haza iránt nem lehet csak üres jelszó, nem elég a proletár internacionalizmus és a szocialista ha­zafiság elveit csupán hangoztatni, hanem ezeket az elveket a gyakorlatban dolgozóink áldozatos > munkájával kell megtöltenünk a szocializmus ja­vára. A CSEMADOK törekvése ezért megalaku­lása óta arra irányult és irányul, hogy megismer­tesse tagjait és a magyar dolgozókat a párt po­litikájával és határozataival s mozgósítsa őket a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitű­zött feladatok teljesítésére. A CSEMADOK kulturális népnevelési tevé­kenysége, telítve a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság eszméivel, igen jelen­tősen segít befolyásolni a csehszlovákiai magyar dolgozók gondolkodását a marxizmus-leninizmus szellemében. Nem volt s nem könnyű feladat ez, szívósságot követel a Szövetség vezetőségétől és elvhűséget valamennyi tisztségviselőjétől. Mert nemcsak a két nép régebbi története folyamán kialakult helytelen nézeteket és előítéleteket kel­lett leküzdeni, hanem főképp az 1945—48-as években kialakult eltorzult nézeteket s helyre­hozni a megbomlott nemzetiségi és emberi kap­csolatokat. Ma már megfelelő tapasztalatok birtokában el­mondhatjuk, hogy a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság eszméje irányító elvvé vált hazánk magyar nemzetiségű állampolgárai­nak mindennapi életében. S jóllehet ezeket az elveket igyekeztek megzavarni szélsőséges nacio­nalista hangulatok 1988—69-ben, a magyar mun­kások és parasztok döntő többsége kiállta a tör­ténelmi próbát s hű maradt a szocializmushoz és csehszlovák hazájához. A csehszlovákiai ma­gyar nemzetiségű állampolgárok döntő többsége magas fokú politikai öntudatról és internaciona­lizmusról tett tanúbizonyságot 1968 augusztusá­ban, amikor üdvözölte a szövetséges csapatoknak mint osztálytestvéreinek bejövetelét. Történelmi tapasztalatok, de különösen az 1968—69-es események azt mutatják, hogy a nem­zetek és nemzetiségek közötti helyes kapcsolatok alakulásának folyamata még távolról sem fejező­dött be és nincs leküzdve a nacionalizmusnak valamennyi csökevénye az emberek gondolkodá­sában. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­turális Szövetsége ezért, a CSKP XIV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak szellemében, saját hagyományaihoz híven, a je­len időszakban is, a szövetségi államrend feltéte­lei között, mindent elkövet tagjainak a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szel­lemében való neveléséért s ezt tevékenysége leg­főbb tartalmának tartja. Szövetségünk e nevelő tevékenységében fel­használ mindenfajta munkaformát, főképp azon­ban az előadás propagandát, a könyvvel való munkát, a honismereti körök stb. munkáját. Az 1972-es esztendő első tíz hónapjában a CSEMADOK helyi szervezetei 1654 előadást tar­tottak. Ezek elsősorban nevelő jellegű előadások voltak, melyeket több ezer CSEMADOK-tag és csehszlovákiai magyar dolgozó hallgatott végig, s az esetek legnagyobb részében az előadást élénk vita követte, ami a magyar dolgozóknak a politikai problémák iránti érdeklődéséről tanús­kodik. A CSEMADOK-tagok és a magyar dolgozók nevelési folyamatában jelentős helyet foglalnak el a honismereti körök, jelenleg 40 ilyen műkö­dik a CSEMADOK-szervezetek keretében. Mun­kásságuk előadások előkészítésére és kidolgozá­sára, kiállítások rendezésére irányul a saját köz­ség, saját járás történeti anyagából, különös te­kintettel a munkásmozgalom történetére és a ha­ladó hagyományokra. E tekintetben számos honismereti kör jelentős kutatómunkát végez. E tevékenység mellett tanulmányi kirándulásokat szerveznek hazánk történelmi nevezetességű he­lyeire. Kiállításokat rendeznek jelentős évfordu­lók alkalmából. A honismereti körök egész tevé­kenysége arra irányul, hogy előadások és egyéb rendezvények révén a CSEMADOK-tagokat szo­cialista hazánk, a kommunista párt és a munkás­­osztály iránti szeretetre neveljék. A magyar dolgozóknak a proletár internacio­nalizmus és a szocialista hazafiság szellemében történő nevelése terén az irodalmi vitaesteknek és az író-olvasó találkozóknak is megvan a ma­guk helye. A könyvvel való munka az irodalmi vitaestek mellett a tagok kulturáltságának növelésén kívül, a kortárs írók mai műveinek felhasználásával azt a célt szolgálja, hogy dolgozóink jobban meg­ismerkedjenek szocialista társadalmunk időszerű problémáival. Az irodalmi vitaesteket, amelyeken szlovák írók is megjelennek, Szövétségünk a ma­gyar dolgozóknak cseh és szlovák szerzők mű­veivel való megismertetésére is felhasználja. He­lyi szervezeteink e tevékenység keretében számos emlékestet rendeztek pl. Boíena NSmcová, Jankó Král-évfordulók alkalmából, s emlékestet Co­­menius életéről és életművéről. Szlovák szerzők költői alkotásai egyre gyakrabban jelennek meg az irodalmi színpadok műsorában. Mindezek a rendezvények jelentősen hozzájárulnak a Cseh­szlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek kö­zötti testvérbarátság megszilárdításához. Munkánkban igen nagy segítséget jelent szer­vezeteink népművészeti és amatőr-művészeti te­vékenysége, amelyek többségükben helyes mű­sorpolitikával szintén támogatják nevelő szándé­kainkat. A népek közötti béke és barátság elmélyítésére rendezzük meg évről évre a gombaszögi feszti­vált, a népművészeti együttesek szlovákiai orszá­gos szemléjét Zselizen és a járási békeünnepé­lyek tucatjait. A CSEMADOK nevelési tevékenységében igen jelentős helyet foglal el a Szövetség részvétele az össztársadalmi akciókban, amelyekben a töb­bi szervezet is részt vesz. E rendezvények jelen­tőségét az adja meg, hogy tagjaink a gyakorlat­ban még mélyebben tudatosítják az eszmei és cselekvési egység jelentőségét a szocialista társa­dalom összes feladatainak teljesítésében. Szövet­ségünknek a különböző országos rendezvényeken és a jelentős évfordulókkal kapcsolatos ünnepsé­geken való részvételén kívül ki kell emelni a Szövetség tagjainak aktivitását az 1971-es képvi­selő testületi és parlamenti választásokkal kap­csolatban. Tagjainknak a választásokat megelőző időszakban s magukon a választásokon kifejtett aktivitása bizonyítéka politikai érettségüknek és helyes viszonyuknak a szocialista állam iránt. Maga az a tény, hogy a helyi szervezetek a vá­lasztási kampányban, a Nemzeti Front jelöltjei­nek és programjának népszerűsítése céljából, összesen 26 000 CSEMADOK-tag részvételével 368 taggyűlést tartottak, ugyanakkor 424 esetben meg­szervezték kulturális együttesek fellépését és több mint 25 000 órát dolgoztak önkéntes társadalmi munkában a választások előtti rendkívüli műsza­kokban, tagjaink igen nagyfokú politikai felelős­ségét s a szocialista államban lejátszódó politikai történések iránti rendkívüli érdeklődését bizo­nyítja. Tagjainknak a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében való nevelé­sére törekedve tudatában kell lennünk, hogy e folyamat lényege a dolgozók világnézeti nevelése a marxizmus-leninizmus széliemében, ami azt jelenti, hogy a hazafiság konkrét kifejezése a gondoskodás mindenekelőtt a szocializmushoz, az országépítő feladatok teljesítéséhez és pártunk központi bizottsága határozatainak végrehajtásá­hoz való helyes viszonyról. Ebben az értelemben a CSEMADOK elsőrendű , kötelességének tartja népszerűsíteni a magyar dolgozók között a marxizmus-leninizmus elméle­tét és pártunk szerveinek határozatát. A CSEMADOK-tagok és a csehszlovákiai ma­gyar nemzetiségű állampolgárok neveléséhez je­lentősen hozzájárul lapunk is, a Hét, különösen az internacionalizmusnak s a nemzetek és nem­zetiségek együttélésének kérdéseivel foglalkozó cikkeivel és riportjaival. A lap e területen kifej­tett tevékenységében jelentősek az időszerű év­fordulók kapcsán, a dél-szlovákiai munkásmoz­galmi hagyományokkal stb. foglalkozó cikksoro­zatok. Jelentős eszköznek kell lennie a dolgozóknak a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében való nevelése terén a CSEMADOK és a Matica Slovenská szoros és konkrét együttműködésének, amely ígéretesen ki­bontakozóban van. Sok konkrét dolgot még nem tudok mondani erről az együttműködésről, de meggyőződésünk, hogy már kialakítottuk a jó és sikeres együttműködés jó légkörét, körülményeit. A kelet-szlovákiai kerületben munkánk meg­értésre és támogatásra talál a párt- és állami szervek részéről. A jövőben szeretnék még job­ban elmélyíteni az együttműködést a többi tö­megszervezettel, hogy így közösen legyünk meg­valósítói szocialista hazánk művelődés-politikai célkitűzéseinek, amelyet magunknak, a népnek, az egész szocialista közösségnek építünk, nemze­tiségi-e való tekintet nélkül. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom