A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-26 / 4. szám

Stefan krivuS a Matica Slovenská titkára Együttműködésünket arra építjük, ami összekötött minket a múltban és összeköt a jelenben, s nem arra, ami elválasztott A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Üj korszak kezdődött, a szocialista forradalmak kor­szaka, az igazságos társadalmi rend korszaka — megszűnvén az ember ember által való kizsákmá­nyolása, a szocializmus és a kommunizmus korsza­ka. Ma a szocialista világközösség, élén a Szovjet­unióval, olyan erőt képvisel, amely döntő mér­tékben befolyásolja a társadalmi fejlődés irányát a világon. Ennek az erőnek lényege mindenek­előtt a marxizmus-leninizmus mint elméleti- • módszertani tanítása a munkásosztálynak s él­csapatának — a kommunista pártnak. A marxizmus eszméjének továbbfejlesztése fo­lyamán az új társadalmi, történelmi feltételek és osztályküzdelmek között, V. I. Lenin kidolgozta a proletár internacionalizmusról és a szocialista hazafiságról szóló tanítást, valamint gyakorlati megvalósításuknak alapelveit. Az ő érdeme, hogy feltárta a proletár internacionalizmus történeti feladatát a forradalmi erők győzelme szempont­jából a jelen korszakban és leleplezte a naciona­lizmus osztályjellegét, reakciós szerepét és veszé­lyét a nemzetközi kommunista mozgalomra néz­ve. A proletár internacionalizmus lenini felfogá­sának megvalósítása a szocialista világközösség nemzetközi kapcsolataiban megszilárdította a nemzetek és nemzetiségek egységét és létbizton­ságát, meggyorsította az egyes országok politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. A szocialista országépítés gyakorlata bebizo­nyította, hogy egyedül csak a kölcsönös együtt­működés s az általános nemzetközi érdekeknek a nemzeti érdekekkel való öszekapcsolása alap­ján lehet elérni a népek egységét és erejét a szo­cialista közösség keretén belül a világimperializ­mus valamennyi ármánykodása ellen. Az anti­­kommunista hadjárat támadásait mindenekelőtt a szocialista világközösség internacionalista egy­sége ellen, ennek meggyengítésére és bomlasz­­tására, a szocialista országoknak a Szovjetuniótól való elszigetelésére összpontosította, aminek ta­núi voltunk a válságos 1968—69-es években ná­lunk is. Ámde „az imperializmus szándékai, hogy a saját javára visszafelé forgassa a történelem kerekét, eleve kudarcra vannak ítélve' — erről semmi kétségünk sem lehet“ — mint ahogy BrezsnyeV elvtárs, az SZKP KB főtitkára az SZKP XXIV. kongresszusán mondotta. Nemzeti kulturális intézményünknek az ideoló­gia területén kidolgozott programja a marxiz­mus-leninizmus alapelveiből, a CSKP XIV. kong­resszusának határozataiból és az állami művelő­déspolitika feladataiból indul ki. E program a szocialista társadalmi tudat megszilárdítására és elmélyítésére, a tudományos világnézet, a szocia­lista hazafiság, a proletár internacionalizmus ter­jesztésére, az erkölcsi nevelésre, a kispolgári csö­­kevények elleni harcra irányul a kulturális nép­nevelési, módszertani, öntevékeny művészeti, hon­ismereti és kiadói tevékenység révén. Meg kell mondani, hogy a Matica Slovenská jelenlegi vezetése egyértelműen a marxizmus­­leninizmus pozícióin áll, egyértelműen felsorako­zik a CSKP politikája mögött, éspedig nemcsak nyilatkozatokkal, de tettekkel. Igaz, amint azt már itt elmondották, hogy jobboldali opportunista és revizionista erők 1968—69-ben igyekeztek ezt a kulturális intéz­ményt saját céljaikra felhasználni, amelyek a munkásosztály, a CSKP, a szocializmus, a szocia­lista országokhoz, különösen a Szovjetunióhoz fűződő testvérbaráti kapcsolatok ellen irányultak. A hazafias és internacionalista érzelmeket türel­metlen nacionalizmussá és sovinizmussá degra­dálták, le. Ezzel a korlátolt, üres és felsőbbren­dűséget hirdető nacionalizmussal a szocialista hazafiságot, az új, magasabb típusú hazafiságot állítjuk szembe. Arra törekszünk tehát, hogy állampolgárunk szeretete hazája iránt konkrét és szorgalmas al­kotó munkában, abban, hogy minden helyzetben kész a szocializmus ügyének védelmére, és né­pünk forradalmi vívmányainak alkotó tovább­fejlesztésében jusson kifejezésre. Ez a szocialista hazafiság egyik fő kritériuma. A Matica Slovenská mint nemzeti kulturális intézmény a dolgozó nép akaratából és szükség­leteiből született meg. A népet szolgálta, gyűj­tötte, fejlesztette és védelmezte kulturális érté­keit, s ezért mai programunk is a haladó hagyo­mányokból indul ki: megvalósítani a munkás­­osztálynak a CSKP dokumentumaiban megfogal­mazott céljait gazdasági, politikai és kulturális területen. A Matica Slovenská egyesületi része munkájá­nak súlypontja a kulturális népnevelési tevé­kenység. S emellett nem önkényes, szubjektivista kulturális tevékenység ez. hanem céltudatos, szo­cialista kulturális népnevelési munka, mely a tárca, a kerület, a járás és a községek állami szervei kulturális népnevelési munkájának egysé­ges tervéből indul ki. Az állami szervek jóvá­hagyják a Matica szervezeteinek munkaterveit, figyelemmel kísérik és értékelik megvalósítá­sukat. Számos Matica-szervezet gazdag öntevékeny művészeti tevékenységet is kifejt. Felélesztik és megőrzik népünk dalait, táncait, a népművésze­tet, mint a szociális nyomor és szenvedés kifeje­zőjét a volt kizsákmányoló társadalmi rendsze­rekben. Emlékszobákban gyűjtik és őrzik az elő­ző nemzedékek anyagi és szellemi életének em­lékeit a mai és jövendő nemzedékek számára. Honismereti kirándulásokat szerveznek a forra­dalmi küzdelmek emlékezetes helyeire, kiveszik részüket életkörnyezetük fejlesztéséből és szépí­téséből, szervezik dolgozóink szabad idő-mozgal­mát, szórakozását, üdülését. A társasélet fejlesz­tésére irányuló ezzel a tevékenységünkkel hozzá­járulunk a hazánkban élő nemzetek és nemzeti­ségek közötti kapcsolatok megszilárdításához is. Hozzájárulunk tehát a szocialista internaciona­lizmusra való neveléshez is. A szocialista Internacionalizmus belföldi vi­szonylatban érinti a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közötti kapcsolatokat, külföldi vi­szonylatban összefügg a szocialista közösséghez tartozó országokhoz s a többi országnak a kapi­talista iga megdöntéséért, a nemzeti szabadságért harcoló dolgozóihoz való viszonyunkkal. A Matica Slovenská tagsága az országban élő nemzetiségekkel való testvéri kapcsolatok meg­szilárdítására törekszik. A cél tehát a kapcsolatok elmélyítése a szlovák, magyar és ukrán nemzeti­ségű állampolgárok között. A csökevények leküzdésére irányuló progra­munk a nemzetiségekhez való viszony területén a szocialista társadalom közös céljaiból és érde­keiből indul ki. Együttműködésünket arra épít­jük, ami összekötött minket a múltban és össze­köt a jelenben, s nem arra, ami elválasztott. Hiszen gazdag forradalmi hagyományokkal ren­delkezünk, amelyekről beszédében dr. Mihail Danko, a CSUKSZ KB vezető titkára is meg­emlékezett. Ilyenek voltak ebben a esztendőben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója, a jövő évben Csehszlovákia dolgozó népe februá­ri győzelmének 25. s egy évvel később a Szlovák Nemzeti Felkelésnek 30. évfordulója. Kulturális téren ebben az évben emlékeztünk meg Jankó Král születésének 150. évfordulójáról, s a jövő év elejére esik a Petőfi- és a Madách-jubileum, amelynek1 ünnepségeiből a mi szervezetünk is ki­veszik a részüket. Abból indulunk ki tehát, ami mindannyiunk számára közelálló, ami interna­cionalista szempontból a miénk — szocialista. Ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy nem kellene tiszteletben tartani az egyes nemze­tiségek sajátosságait, specifikus tulajdonságait, s itt, gondolom, több türelmet, toleranciát kelle­ne tanúsítaniuk funkcionáriusainknak az alsóbb fokú irányítási szervekben. N A gyakorlat azt mutatja, hogy az előítéletek leküzdésének bevált formái a nemzetiségi kap­csolatok területén a már említett össztársadalmi akciók és kulturális rendezvények, amelyeken az illető városban vagy falun élő valamennyi nemzetiséghez tartozó fiatalok és idősebbek részt vesznek. A nemzetiségek közeledésének ezek a formái beváltak a kelet-szlovákiai kerület több városában és falujában is. A fiatalság, nemzeti­ségi hovatartozásra való tekintet nélkül, számos városban és faluban műsorokat készít elő, dalol, táncol, szórakozik. A felnőttek naponta érintkez­nek a munkahelyen és otthon, baráti az együtt­élés. Fel lehetne tételezni, hogy nincsenek már problémák a nemzetiségi kapcsolatok terén. És mégis találkozunk a mi tagjaink sorában is egyénekkel, akiknél még mindig jelentős csöke­vények mutatkoznak a nemzetiségekhez való vi­szonyban. Nem értették meg, hogy a nemzetek és nemzetiségek közeledésének és nem különvá­lasztásának korában, a szocializmus és nem a feudalizmus és a kapitalizmus korában élünk. Ami kapcsolatainkat a legmagasabb szinten illeti, felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Matica Slovenská vezetősége s a CSUKSZ és a CSEMADOK vezetősége között teljes a nézetek egysége és azonossága. Nincs közöttünk vitás kérdés a kölcsönös együttműködést illetően, amely a nemzetiségi kérdés lenini elveiből indul ki. Célunk a legközelebbi időszakban az, hogy ez az egység megvalósuljon az irányítás alacso­nyabb fokozatú szerveiben, a járásokban, váro­sokban és falvakban is. Egyes városokban, de falvakban is ez az együttműködés jó, szeretnénk azonban, ha ez az együttműködés valamennyi szervezetünk állandó munkamódszerévé válna, ha tagságunk megismerkedne az egyes nemzeti­ségek nemzeti kulturális hagyományaival és meg­fordítva. Ami együttműködésünket illeti, ez csak a kul­túra területére korlátozódik, nem terjed ki a nemzetiségi politikai kérdések megoldására. Ezek Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a szo­cialista államnak hatáskörébe tartoznak. A Mati­ca Slovenská segít az államigazgatásnak a nem­zetiségileg vegyes lakosságú területeken élő szlo­vákok kulturális igényeit kielégíteni s a nemzeti kulturális értékek kölcsönös megismerésének út­ján hozzájárulni a nemzetiségek elvtársi együtt­éléséhez, hozzájárulni a szocializmus építésének meggyorsításához hazánkban. Nacionalista jelle­gű egyéb célok és szándékok összeegyeztethetet­lenek programunkkal és mély ellentmondásban vannak az állami művelődés- és nemzetiségi po­litika elveivel. Dr. MIHAIL DANKO az Ukránok Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának vezető titkára A proletár internacionalizmus és a szo­cialista hazafiság elveinek megvalósítása a Csehszlovákiai Ukránok Kulturális Szö­vetségének tevékenységében A Csehszlovákiai Ukránok Kulturális Szövetsége 1951-ben történt megalakulása óta a CSKP aktív segítőtársának szerepét teljesíti a pártvonal gya­korlati megvalósításában, s e nemzetiségi szer­vezetnek már maga a léte a lenini nemzetiségi politika helyes megvalósításának bizonyítéka köztársaságunkban. Az Ukránok Kulturális Szövetsége, korábban a Nemzeti Front keretében, jelenleg pedig az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának irányí­tása alatt, bizonyos jellegzetességekkel, sajátos­ságokkal rendelkezik a sokoldalúan művelt és a szocializmus iránt odaadó ember nevelésében, ámde elsőrendű feladatának mindig tagjainak nevelését tartotta a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében. Ezt a ráhatását az Ukránok Kulturális Szövetsége vá­lasztott szervének, a sajtónak és egyéb munka­formáknak segítségével hazánk valamennyi ukrán nemzetiségű lakosára kiterjesztette. A csehszlovák hazafiságról bizonyságot tettek a köztársaságunkban élő ukránok a München előtti nehéz napokban, a második világháború folyamán és a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt. Az ukrán lakosság akkor nem árulta el a kom­munista párt és a dolgozók eszményeit, de aktí­van bekapcsolódott a csehek és szlová­kok közös harcában. így fiatalok ezrei tá­voztak a Szovjetunióba, ahol jelentkeztek az I. önálló csehszlovák hadtestbe. Nem kis hősiesség­ről tettek tanúságot az ukránok az illegális harc­ban, a partizánmozgalomban és különösen a Szlo­vák Nemzeti Felkelés folyamán. A felkelők par­tizánesküjének szövege nyilvánvaló bizonyítéka, hogy a csehszlovákiai ukrán lakosság a felsza­badulás után is közösen egy államban akar élni. Hála Csehszlovákia szovjet hadsereg által tör­tént felszabadításának és a CSKP vezette dolgozó nép győzelmének 1948 februárjában felszámol­tuk nálunk az uralkodó osztályokat, a szociális és nemzetiségi elnyomást, s kezdtek megvalósul­ni a dolgozók régi álmai, akik először lettek urak a saját hazájukban. Fokozatosan új társa­dalmi rendszer, új szociális és kulturális feltéte­lek születtek. Mi a helyzete az ukránoknak a szocialista Csehszlovákiában? Az alkotmány és párthatáro­zatok biztosítják számukra az egyenjogúságot, és kialakultak érvényesítésének feltételei. Vannak ukrán nemzetiségűek a legmagasabb pártszervek­ben, állami szervekben és diplomáciai szolgálat­ban. A részvételi arány megállapítása a lakosság számaránya és az egyén rátermettsége alapján történik. Ma ukrán nemzetiségűek nagy kollektívákat vezetnek, igazgatók üzemekben, vállalatoknál stb. Az ukránok lakta vidék a háború utáni évek­ben úgy megváltozott, hogy alig lehet ráismerni. Hála a szocialista rendszernek s a csehek és szlo­vákok önzetlen testvéri segítségének, új üzemek, gyárak létesültek, amelyek biztosítják a munkát itthon és felszámolták az egykori munkanélküli­séget. Jelenleg elmondhatjuk, hogy az ukránok jelentős része a munkásosztályhoz tartozik. A mezőgazdaság kollektivizálása s a korszerű

Next

/
Oldalképek
Tartalom