A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-26 / 4. szám
SOK A FOKA - KEVÉS A SZIGET... Az ötvenes évek elején az a veszély fenyegette a fókákat, hogy kipusztulnak. Értékes szőrméjük miatt ejtették el őket a vadászok, de zsírjukat Is Jól értékesítették, melyet különböző gyógyszerek készítéséhez és főleg szappangyártáshoz használtak fel. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Japán és Kanada között a fókák megmentése érdekében egyezményt írtak alá, mely szerint a Csendes-óceán szigetein tanyázó fókákat nem pusztítják, a szigeteket védett területté nyilvánították és külön egyezményben rögzítették azt, hogy az egyes államok vadászai évente melyik szigeten hány fókát ejthetnek el. Ezt az egyezményt szigorúan betartották. Az eredmény: az utóbbi években a fókák száma alaposan megszaporodott. A kis csendes-óceáni szigeteken a tudósok hosszú éveken át figyelték a fókák életét. Megállapították, hogy a fókák tavasszal mindig arra a szigetre térnek vissza, ahol születtek, közben sok ezer kilométeres vándorutat tesznek meg. A fókák az utóbbi években annyira elszaporodtak, hogy vándorlásaik közben teljesen ellepik a kis szigeteket. Ma már ismét az a helyzet, hogy a négy ország között újabb egyezményt készítenek elő, mely nagyobb számú kilövést tesz majd lehetővé. A HOSSZÚ ÉLET TITKA Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a Szovjetunióban él a legtöbb száz éven felüli ember. Különösen Eszak-Kaukáziában érnek el magas életkort, ahol a lakosok gyümölcs-, dohány-, bortermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Szulfogár Gudzsijev a napokban töltötte be a 130. életévét. Az NDK-beli „Die Zeit im Bild“ című képes hetilap munkatársa hosszasan elbeszélgetett Szulfogár Gadzsijevvel. A beszélgetés fő témája természetesen az volt: hogyan érte el a magas életkort, tulajdonképpen mi a hosszú élet titka? — Gyermekkorom óta itt, a nagyszerű levegőjű, egészséges vidéken élek. Állattenyésztéssel és bortermeléssel foglalkozom. Reggeltől sokszor késő estig a szőlőkertben dolgozok, vagy pedig a kies hegyoldalakon a juhokra vigyázok, a körülöttük lévő munkát végzem el — mondotta Szulfogár Gudzsijev, majd büszkén megjegyezte: — Százharminc éves vagyok, de még mindig dolgozom, munka nélkül nem is tudnék élni, a „pihenés“ halálomat okozná! Hála az égnek, komoly beteg még sohasem voltam, s remélem, hogy én is, mint apám, jó egészségben még jónéhány évig élek. Mert, szép az élet, — őszintén elárulom — nagyon szeretek élni. — Reggel, mielőtt megkezdem a munkámat, alaposan bereggelizek. Juhhúst, juhsajtot eszem, és jó bort iszom. Ez adja az egészséget! Ebédre legtöbbnyire szárnyast és sok gyümölcsöt fogyasztok, vacsorára pedig csak nagyon könynyű ételeket eszek: vajaskenyeret, tejet, sajtot. £s ami talán a legfontosabb: sohasem mérgelődök. Még apám tanított arra, hogy mindent szépszóval lehet elintézni, a legházsártosabb asszonyt is jószóval meg lehet „szelídíteni“. — Hogy dohányzok-e? Dohánytermő vidék a miénk. Nagyszerű szagú, aranyszínű dohánylevelek teremnek nálunk. Hát lehet itt nem dohányozni ? Pontosan százéves voltam, amikor abbahagytam, őszintén megmondom: meguntam. Mindig baj volt a gyufával. A háború alatt kevés volt belőle, inkább, nehogy mérgelődnöm kelljen, leszoktam a dohányzásról. Most már egyáltalában nem hiányzik. Inkább egy jó pohár gyöngyöző bort iszom, az most már jobban ízlik — mondotta tréfálkozva a százharminc éves, fiatalos mozgású öreg. FÉNYKÉPEZZEN ÖN IS! Mai számunkban Kobolka György, Nővé Zámky-i (érsekújvári) olvasónk pályázatra beküldött felvételét közöljük. A kép címe: A kis kiváncsi. Röntgennel állapítják meg a fáraók betegségeit Champollion mintegy százötven évvel ezelőtt fejtette meg az ősi egyiptomi hieroglifákat, de a legtöbb szöveg lefordítása még a régészekre vár: az ősi Egyiptom régészeti kutatási helyeinek ezrei még csak részben vagy egyáltalában nincsenek feltárva, és a legkevesebbet az ősi egyiptomiak egészségvédelméről tudunk. Arra például eddig még senki sem tudott pontos választ adni, hogy végeztek-e már akkor sebészeti műtéteket. Az embertan és az orvostörténet kutatói most erre a kérdésre keresnek választ. A bebalzsamozott tetemek csontjait, szöveteit nem lehet közvetlenül megvizsgálni, mert a szoros pólya eltávolítása jóvátehetetlen kárt okozna. Ezért elhatározták, hogy a múmiákat megröntgenezik. Egy amerikai kutatócsoport mintegy ötezer tetemet vizsgált meg eddig az emberi fogazat fejlődésének tanulmányozására. A kutatócsoport hosszú közbenjárások után a kairói Nemzeti Múzeumban őrzött királyi múmiák megröntgenezésére is engedélyt kapott. Mindenekelőtt az egyik legismertebb egyiptomi király, II. Ramszesz múmiáját tanulmányozták nagy alapossággal. Megállapították, hogy II. Ramszesznek sok kellemetlen napot okoztak életében fogai: a röntgenfelvételeken jól láthatók a fogtályogok nyomai. Ezenkívül súlyos ízületi gyulladás maradványai láthatók csípőízületén, továbbá érelmeszesedés az alsó végtagok összes fő ereiben. Az orvostudósok további munkája fényt derített a fáraók egykori betegségeire, nyomára vezettek az egyes múmiákban elrejtett szobroknak, vallási relikviáknak, ékszereknek is. Az így szerzett információk teljesebbé teszik az ősi Egyiptom életéről alkotott képünket. ff. Ramszesz, a nagy fáraó sokat szenvedhetett rossz fogai miatt — a röntgenkép kimutatja az egykori tályogok nyomait NÉHÁNY SORBAN AZ IDŐJÁRÁS 2000-BEN. A leningrádi geofizikai intézet kutatóinak csoportja kidolgozta a Föld 2000. évi „hőmodelljét“. Számításaik szerint a következő évtizedekben az egész földgömbön emelkedik majd a hőmérséklet. Következményeként a sarkvidéki jégsapkák összezsugorodnak, megváltozik a csapadék eloszlása, s ezzel együtt emelkedik a közepes tengerszínt is. A nagy kontinensek lakói számára nehezen elviselhetővé válik a klíma, ugyanakkor megnyílik arra is a lehetőség, hogy a korszerű technika eszközeivel célszerűen beavatkozzanak a klíma alakulásába. BEALKONYODOTT A HOSZSZŰ HAJNAK ÉS A SZAKALLNAK. Nyugati lapok szerint ez a „fejlődés“ már ebben az évben elkezdődik, s hamarosan csak az öregek hordanak majd ilyen férfidíszt. A fiatalok leszoknak a hosszú hajviseletről. A LEGTÖBB PIROSBETÜS NAP Olaszországban van. A társadalmi és vallási ünnepek miatt már sokan emelték fel szavukat, s úgy látszik, a jövő esztendőre elkészül a rendelkezés, amely határt szab a sok pirosbetűs napnak. SZOVJET ORVOSOK AZ INFLUENZA ELLEN. Moszkvai jelentés szerint, a szovjet orvosok mindent megtettek az Influenza-megbetegedések számának maximális csökkentése érdekében. A Szovjetunióban a közeljövőben 40 millió ember kap influenzaellenes oltást, amelyhez élő vakcinát használnak fel. Az oltás körülbelül felére csökkenti a megbetegedés lehetőségét. A NEMZETKÖZI LÉGITARSULAS keretébe tartozó légiforgalmi társaságok becslése szerint repülőjárataik 1973-ban 325 millió utast szállítanak majd, 13 százalékkal többet, mint 1972-ben. Az Aeroflot szovjet légiközlekedési vállalat 1972-ben 82 millió utast szállított. Az Aeroflot repülőgépei 63 országban szálltak le. HATEZER EVES SZOBOR. A Szovjetunió távol-keleti részén, egy nanáj faluban hatezer éves szoborra bukkant a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegének régészeti expedíciója. Nem messzire az emberi arcot ábrázoló szobor lelőhelyétől hasonló stílusú rajzokat találtak az Amur folyó menti bazaltsziklákpn. Ezekből és más leletekből arra következtetnek, hogy a mai nanájok őseinek fejlett kőkori kultúrájuk volt. FASZÉN-GYÓGYSZER. Angol orvosok legújabban gyógyszerként alkalmazzák a faszenet, a sztrichnines, arzénes és kerozinos mérgezések esetében. Minél finomabb a faszénpor, amelyet vízzel felhígítva juttatnak a beteg szervezetébe, annál nagyobb a mérgezés túlélésének, a gyógyulásnak az esélye.
