A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-22 / 25. szám
EREDMÉNYEK, SIKEREK, TERVEK Május utolsó szombatján tartották meg Nővé Zámkyban (Érsekújvárott) a CSEMADOK járási konferenciáját, amelyen értékelték az elmúlt két év munkáját és megvitatták azokat a feladatokat, melyeknek teljesítésével a kulturális élet színvonalát kívánják emelni. A meghívott küldötteket és vendégeket Dobai Lajos, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke üdvözölte. Ezt követően őszi Lászlóná, a CSEMADOK járási titkára ismertette a járási bizottság beszámolóját, s mint mondotta: — Objektív mérlegelés alapján megállapíthatjuk, hogy a járási bizottság — kisebb hibák, fogyatékosságok ellenére — eredményesen töltötte be irányító szerepét. További idézetek a beszámolóból: „A CSEMADOK XI. országos közgyűlése feladatul tűzte ki, hogy helyi szervezeteinknek havonta vezetőségi, negyedévenként pedig tagsági gyűlést kell tartaniok. Ez az eredményes munka egyik feltétele. Ezért az évzáró taggyűléseken arra törekedtünk, hogy a helyi szervezetek vezetőségébe politikailag fejlett munkások és értelmiségiek kerüljenek, akik elősegítik a tagság és a magyar dolgozók marxista szellemben való nevelését. XIX. járási konferenciánk óta 1971-ben 390, 1972-ben 246, összesen 636 vezetőségi ülést tartottak helyi szervezeteink. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az évzáró taggyűlések is színvonalasabbak voltak, mint az előző években. Az elmúlt két évben 406 új taggal növekedett a tagság létszáma. A helyi szervezetek népnevelő munkájuk mellett a város és faluszépítési munkákban is rész vettek. Az elmúlt két évben 14 104 órát dolgozott tagságunk társadalmi munkában. Ezen a téren a legjobb eredményt az érsekújvári helyi szervezet érte el. Szövetségünk egyik legfontosabb feladatának a tagság állampolgári nevelésének elmélyítését, a forradalmi és nemzeti haladó hagyományok fejlesztését, továbbá az új polgári szokások kialakítását tartja. A szocialista hazafiságra való nevelésben nagy szerepük van a honismereti köröknek. Ezen a téren is jó és figyelemre méltó munka folyik. Emlékünnepségek rendezésénél és a néprajzi gyűjtés terén az egyes helyi szervezetek jó munkát végeztek. A népnevelési munka egyik fontos feladata a könyvterjesztés. Járásunkban az elmúlt időszakban tíz író-olvasó találkozót rendeztünk. A szavalok és prózamondók versenyében, amelyet a Járási Népművelési Otthonnal közösen szerveztünk, a körzeti versenyig jutottak el szereplőink. Az irodalmi színpadi mozgalom is egyre szélesebb körben Dobai Lajos megnyitja a CSEMADOK járási konferenciáját terjed, noha az utóbbi évben bizonyos visszaesés tapasztalható. Harminc színjátszó csoportunk az elmúlt két évben 139 alkalommal lépett fel. Szép eredményeket értünk el az esztrádműsorok rendezése terén. A népművészet szakaszán a dal és táncünnepélyek megrendezése volt a legjelentősebb feladatunk. Elmondhatjuk, hogy ezek színvonalával elégedettek lehetünk. A vitában összesen tizenhatan szóltak hozzá az elmúlt két év munkájához és az új feladatokhoz. Takács Sándor a színjátszó csoportok munkájáról, Szabó Ilona a munkatervről, Bankházi Károly a tájmúzeumok megszervezéséről, Balogh György a Képzőművészeti Klubok feladatáról, Barta János a falumúzeumok létesítéséről, Hambalík Sándorné a kölcsönös együttműködésről, Korpás János a szervezeti munka fejlesztéséről, Suchal Michal, a Matica képviselője, a kapcsolatok elmélyítéséről, Weiss Márta a járási könyvtár munkájáról, Gaál Gyuláné helyi problémákról, Cziria Sándor az új tagok szervezéséről, Kara Márton az új, szocialista ember neveléséről, Valaska Benedek a helyi szövetkezet és a CSEMADOK közös munkájáról, Kuéerová Dorottya, a járási Nemzeti Front és a Nőszövetség küldötte a tömegszervezetek munkájának elmélyítéséről, Csizmadia Béla a fiatalság neveléséről, az irodalmi színpadok munkájáról beszélt, majd Lőrincz Gyula, a CSEMADOK országos elnöke felszólalását hallgatták érdeklődéssel a küldöttek. A konferencián jelen volt: Papp Benő, a CSEMADOK KB tagja, Barta István, a járási pártbizottság ideológiai titkára, Deák Lajos, a jnb alelnöke, Suchal Michal a Matica slovenská járási elnöke, Minárik István járási tanfelügyelő és további vendégek. F. I. Fontos hagyományok ápolása Ünnepélyes keretek között került sor 1973. május 26-án Galántán a CSEMADOK galántai járási konferenciájának megrendezésére. A Druíba szálloda nagytermében mintegy 100 küldött és vendég nagy figyelemmel hallgatta végig Pásztor Ferencnek, a CSEMADOK galántai járási titkárának beszámolóját. A beszámoló alapján az elmúlt időszakban a galántai járás CSEMADOK-szervezeteit lényegében aktív kulturális élet jellemezte. Természetesen akadtak hiányosságok, amelyek akadályozták a zavartalan kulturális munka kibontakoztatását, különösen, ha az elvégzett feladatok mennyisége mellett figyelembe vesszük a minőséget is. Azt, hogy ,a rendezvények mennyiben voltak időszerűbek, milyen mértékben támogatták a haladó hagyományok fejlődését, a magyar dolgozók kulturális nevelését. Az értékelésnél főként a tartalmat kell most és a jövőben is figyelembe venni. A kulturális tevékenységet illetően maradnak tehát problémák nemcsak a galántai járásban, de általában Dél-Szlovákia minden járásában. Természetesen itt kell megjegyeznünk, hogy a konferenciák által felvetett problémák nem olyan súlyosak, hogy rendszeres, céltudatos munkával meg ne lehetne oldani őket. A galántai járásban komoly dicséretet érdemel a CSKP 50., a kosúti sortűz 40., az NOSZF 55. évfordulójának méltó megünneplése, mert a helyi szervezetek nemcsak kulturális műsorral gazdagították ezeket az ünnepélyeket, de értékes kötelezettségvállalásokkal is, amelyek a faluszépítés érdekében kerültek megvalósításra. így pl. 1973-ban 110 240 korona értékű a tagság által ledolgozott órák száma. A kultúrcsoportok pedig 50 keretműsort, 7 egész estét betöltő műsort adtak és négy szerzői estet rendeztek. Ezenkívül 79 népművelési előadást, 21 irodalmi estet, könyvismertető, író-olvasó találkozókat. összesen 226 előadást és 10 szerzői estet tartottak. A barátsági hónap alkalmából 31 helyi szervezet tartott előadást a szovjet békepolitikáról és összesen négy tánccsoport, két énekkar, nyolc éneklő csoport, négy citerazenekar, negyven szólóénekes, száz szavaló, tizennégy zenekar és mintegy kétszáz színjátszó kapcsolódott be a kulturális munkába. Az iskolán kívüli nevelés hatásos formájaként kell megemlíteni a szülők akadémiáját. Több mint 72 előadás hangzott el a nevelés kérdéseiről. A Nagy évfordulók című vetélkedőre 28 csoportban 90 személy jelentkezett. A rendezvény jelentőségét emeli az a tény, hogy a vetélkedőre kollektívákban jelentkeztek. A népi együttesek közül külön ki kell emelni a zsigárdi, galántai, diószegi együtteseket, valamint a Jókai-tánccsoportot. Sorolhatnánk még a sikeres rendezvényeket, de sajnos az eredmények mellett, mint ezt fentebb is említettük, voltak és vannak hiányosságok. Például még több népművelői előadást lehetne a jövőben szervezni. A színjátszó és a táncmozgalom fellendítése érdekében is szükség lesz az erők összefogására. Ugyanúgy a honismereti körök sem végeznek rendszeres munkát. A legfontosabbnak azonban az énekkarok újjászervezését tartotta a konferencia. Már csak azért is, mivel Galántán, Kodály Zoltán városában, rendezik meg immár hagyományosan a Kodály-napokat. Viszont a járás kórusmozgalmának tevékenysége az utóbbi időben visszaesett. A vitában Pap József Vágkirályfáról a helyi szervezet 15 tagú fúvószenekarának lelkes tevékenységéről számolt be. Blazsek László a matúskovoi (taksonyi) helyi szervezet munkáját ismertette. Lelovics Béla Teáedíkovóról (Peredről) a képzett énekkarvezetők, Holík Gyula Sládkoviőovóról (Diószegről) pedig a tánckarvezetők hiányáról panaszkodott. Záleczky László Galántáról és Pintér Ferenc Diószegről a kodály-napok megrendezésével kapcsolatos problémákat vetették fel. Meleg hangon beszéltek Kodály Zoltán hagyatékáról, arról, hogy a járás valamennyi helyi szervezetének mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kórusmozgalom méltón képviseltesse magát az 1974-es Kodálynapokon. Poszpis József Tornócról értékelte a vitát és beszélt a járás munkásmozgalmi hagyományának fontosságáról és a jövőbeni feladatokról. A konferencián jelen volt Varga Béla, a CSEMADOK KB vezető titkára. Tartalmas felszólalásában bőven kitért nemcsak a vitában felszólalók által felvetett problémákra, de több általános kulturális és politikai szempontot is megvilágított, amelyek összefüggnek az öntevékeny művészeti mozgalommal, a népműveléssel, a CSEMADOK tevékenységével. Rózsár Tibor, a járási pártbizottság nevében szólalt fel és üdvözölte a konferenciát, a Matica Slovenská üdvözletét pedig Varga Ondrej tolmácsolta, kitérve az eddigi együttműködésre és a jövőbeni közös baráti feladatokra. A galántai konferencián tartalmas határozatot fogadtak el a küldöttek, amely kitűzi ä legfontosabb feladatokat. A CSEMADOK galántai járási bizottságának elnökévé ismét Sipos Bélát, titkárává pedig Pásztor Ferencet választotta meg a konferencia. TKI
