A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-22 / 25. szám

UNIVERZIÁD 1973 JUCKT 15 25 un WORLD STUDENT COMES JEUX MQNDIAUX UNIVERSITIES A SZOVJET fővárosban, Moszkvá­ban, augusztus 15 és 25 között ren­dezik meg a hetedik nyári Univer­­ziádot, a világ főiskolás sportolóinak nagyszabású seregszemléjét, ötven­hat ország több mint ötezer élspor­tolója vesz részt a nagy versenyen, amely tulajdonképpen a legközelebbi olimpiai játékokra készülő fiatal te­hetségek főpróbája lesz. A tavalyi olimpiai játékok után a moszkvai Univerziád a legnagyobb sportrendezvény. A világ minden je­lentősebb országában a főiskolás sportolók nagy lelkesedéssel készül­nek a moszkvai seregszemlére. Lord Killianin, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elnöke legutóbbi nyi­latkozatában kijelentette, hogy öröm­mel elfogadta a moszkvai rendező­bizottság meghívását, a versenyekre Moszkvába utazik, ahol megnézi a nagyszabású moszkvai sportlétesít­ményeket, tárgyal majd a szovjet sportvezetőkkel, és természetesen vé­gigszurkolja az izgalmasnak ígérke­ző vetélkedéseket. A RENDEZÖBIZOTTSÁG már ed­dig is mindent megtett az idei nyári Univerziád sikeréért. A sportolókat a moszkvai Lenin-hegyen levő kor­szerű főiskolás internátusbán, a sportvezetőket pedig a belvárosi szállodákban szállásolják el. A ver­senyeket a korszerű stadionokban rendezik meg, melyeket erre az al­kalomra kicsinosítanak. A Komszomol, a Testnevelési és Sportbizottság dolgozói, a hadsereg, az egyes minisztériumok munkatár­sai nagy körültekintéssel készítik elő a tíznapos küzdelmeket. SZÁMOS ORSZÁG, így a rendező Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Magyar­­ország, Csehszlovákia, továbbá az Egyesült Államok, Olaszország és Franciaország nagylétszámú csapatot nevezett be. Csehszlovákia 151 spor­tolóval indul a szovjet fővárosba, él­sportolóink szinte minden verseny­számban indulnak. Vitathatatlan, hogy a hetedik nyá­ri Univerziád minden versenyszámá­ban nagy küzdelmek, jó eredmények várhatók — több sportágban új vi­lágrekordok megdöntésével is szá­molnak. A csehszlovákiai főiskolás sporto­lók a Banská Bystricában megrende­zett Csehszlovákiai Univerziádon tar­tották meg főpróbájukat. Aki figye­lemmel kísérte az ott elért eredmé­nyeket, meggyőződhetett arról, hogy fiataljaink jó formában vannak, és eredményes szerepléssel számolha­tunk. — A Banská Bystricában elért eredményekkel minden tekintetben elégedettek lehetünk — jelentette ki dr. Cáp, a főiskolás sportolók szö­vetségének elnöke. — Több élsporto­lónktól győzelmet, vagy legalábbis jó helyezést várunk. A SZOVJET SPORTVEZETŐK a hetedik nyári főiskolás sportjátékok sikeres megrendezésével bizonyítani akarnak. Elsősorban azt, hogy jogo­san tartanak igényt az 1980-as olim­piai játékok megrendezésére. Szergej Pavlov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett működő Test­­nevelési és Sportbizottság elnöke ezzel kapcsolatban nyilatkozott a sajtó munkatársainak. — A hetedik Univerziád megren­dezését főpróbának tartjuk. A sike­res rendezéssel bizonyítani akarjuk, hogy Moszkvában már ma minden lehetőség megvan ahhoz, hogy sike­resen bonyolítsuk le az 1980-as nyári olimpiai játékokat. Kitűnő, korszerű, nagy nézőközönséget befogadó sport­­létesítményeink vannak, és a spor­tolókat, valamint a világ minden tá­járól érkező vendégeket is elsőrangú hotelekben tudjuk elszállásolni. És ami talán a legfontosabb: Moszkvát, mint a béke és barátság városát kí­vánjuk a világnak bemutatni. A SZOVJETUNIÓBAN nagy gon­dot és figyelmet fordítanak a test­nevelés és sport fejlesztésére. Mind a tömegesség, mind az egyéni sport­eredmények elérésében, fejlesztésé­ben nagy sikereket érnek el. Élspor­tolóik a müncheni olimpián is bizo­nyították a fejlődést. A főiskolákon is kötelező tantárgy a testnevelés, a főiskolások kötelezően, minden sze­meszterben 140 órát foglalkoznak testedzéssel, sportolással. És így nem csodálkozhat senki sem azon, hogy például a müncheni olimpián részt­­vett szovjet sportolók több mint 50 százaléka főiskolás volt. A HETEDIK UNIVERZIÁDON, a világ főiskolás sportolóinak találko­zóján nagyszabású kultúrműsorokat is rendeznek. A világ fiatal művé­szeinek a fesztiválját is megrendezik a szovjet fővárosban. A kultúrműso­rokat a Lomonoszov Egyetem kultúr­­csarnokában rendezik, és a tíz nap alatt több belvárosi színházban fia­tal hazai és külföldi tehetségek lép­nek fel. Moszkva már most a hetedik Uni­verziád jegyében él. Csinosítják a várost, a sportlétesítményeket, és szeretettel várják a vendégeket, akik a világ minden részéből érkeznek majd a szovjet fővárosba. (f) A GERELYVETÉST, a klasszikus eredetű atlétikai számot a század­­forduló előtt a svédek kezdték kul­­tiválni. Előbb őket, majd a szom­szédos finneket tekintették évtizede­ken át a gerelyvetés nagymesterei­nek. Minden nagy nemzetközi verse­nyen, az olimpiákon, világbajnoksá­gokon már hagyományosan a finn gerelyvetők szerezték meg a győzel­met, és az azzal járó aranyérmet. Ez a hegemónia azonban megtört... A nyugatnémet Klaus Wolfermann, aki a müncheni olimpián drámai küzde­lem után nyerte el az olimpiai baj­noki címet, 1973. május 5-én, a ba­jorországi Leverkusenben nagyszerű, 94,08 méteres teljesítményével új vi­lágcsúcsot ért el. A szimpatikus né­met tornatanár hihetetlenül rövid idő alatt került a gerelyhajítók vi­lágranglistájának az élére — szinte hihetetlenül rövid idő alatt 360 cen­timéterrel javított az eredményen. A NAGYSZERŰ teljesítmény után sokan jogosan teszik fel a kérdést: Sikerül valamelyik gerelyvetőnek rövid időn belül a bűvös száz méte­res határon is túldobnia a nyolcszáz grammos gerelyt? Azt hiszem igen! Ez a régen várt eredmény rövidesen megszületik. És az elsőszámú jelölt: Klaus Wolfer­­.nann, a 176 cm magas és közel 90 kg súlyú atléta. — Mindent megteszek, hogy túl­dobjam a száz métert — mondotta a kiváló német atléta az új világ­csúcs elérése után. — őszintén be­vallom, már a müncheni olimpián is titokban reméltem, hogy ez sikerült. Ez az eredmény azonban elmaradt. Hogy miért? Azt hiszem valamen­nyien nagyon idegesek voltunk, mindegyikünk arra összpontosított, hogy győzzön, megnyerje az arany­érmet. Senki sem „reszkírozott.“ Pe­dig Münchenre is pontos, előre ki­dolgozott terv szerint készültem. Ed­ft Ki dobja túl a száz métert? zömmel, Hans Schenkkel közösen dolgoztuk ki a felkészülési tervet. A gerelyvetés az izmok rendkívül gyors összehúzódási képességét kívánja. Emellett igen nagy ügyességre, haj­lékonyságra és fejlett izomerőre van szükség, továbbá az erő szerepe is igen jelentős! Az olimpiára való fel­készülés során havonta 280—300 ton­na súlyt emeltem, sokat futottam, tornásztam. És idén télen növeltem az edzésadagomat. KLAUS WOLFERMANN nagysze­rű küzdelemben nyerte el az olim­piai győzelmet. 90,48 méteres ered­ményt ért el, két centivel többet, mint nagynevű ellenfele, a szovjet Janisz Luszisz. És jól emlékszünk, a két centi körül sok vita is vojt... Klaus elsősorban ezért akart bizo­nyítani. A világnak be akarta bizo­nyítani azt, hogy olimpiai győzelme nem volt véletlen, a gerely nem vé­letlenül, egyszer szállt olyan távol­ságra, mely a győzelmet biztosította. És a bizonyítás sikerült! — Tulajdonképpen az volt a ter­vem, hogy valamelyik nagy nemzet­közi versenyen javítok világcsúcsot. A jó felkészülés eredménye lett azon­ban, hogy már Leverkusenben, „fél­gőzzel“ sikerült a terv. — Mikorra tervezi a száz, vagy száz méteren túli eredményt? — Még szorgalmasabban kell ed­zeni, és ami a legfontosabb: nagy eredmények eléréséhez ellenfelek kellenek. Ez ösztönzi legjobban az embert! John Akii Bua ugandai versenyzővel és a szovjet Janisz Lu­­szisszal szeretnék megküzdeni. Ér­zem, hogy ezen a nagy versenyen valamelyikünk túldobja a „bűvös“ száz métert. És ha ez sikerül, vitrin­be kerül a gerely, abbahagyom a versenyzést, mert tudom, hogy sok időbe telik majd, míg a százegy mé­tert túldobja valamelyik verseny­ző. .. (f)

Next

/
Oldalképek
Tartalom