A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-08 / 23. szám

1. Mikulasz 'Kopernikusz a krakkói egyetemen hittudományt és egyházjogot tanult. Mikulaszt azonban a teológia nem érdekelte, az asztro­nómiának és a matematikának szentelte életét. 2. Krakkóban eretnekséggel akarták vádolni, ezért püspök nagybátyja Olaszországba küldte, ahol a hittudományok doktorává avatták. De ott is a csillagászattal foglalkozott. 3. Olaszországból is távoznia kellett. Visszatért hazájába, Lengyelországba, ahol Framborgban csillagvizsgálót létesített. Munkájában a fiatal Anna, titkos szerelme segítette. 4. Kopernikuszt az új, képmutató püspök besú­góival figyeltette. Eretnekséggel és tiltott há­zassággal vádolták a tudóst. Anna úgy dön­tött, hogy elhagyja a nagy tudós házát... 5. Kopernikusz magára maradt. Búskomoran élt, a tudománynak szentelte életét, a szegényeket támogatta, a betegeket gyógyította. Tanainak bizonyításán dolgozott. 6. Háború tört az országra. Kopernikusz nem tudta tétlenül nézni az ellenséges hordák pusz­títását. Sereget toborzott, harcosainak az élén a német zsoldosok ellen harcba indult. A HÉT KÉPES MINI-FILMREGÉNYE LENGYEL-NDK FILM • RENDEZTE EWA ÉS CZESZLAV PETELSKI • FŐSZEREPLŐ: ANDRLEJ KOPKCZYNSKI „Mikulasz Kopernikusz a nagy matematikus és csillagász 1473. február 19-én, a lengyelországi Thorn városban született. Az egész világ ebben az évben ünnepli születésének ötszázadik évfor­dulóját. A nagy lengyel tudós legfőbb érdeme annak a bizonyítása, hogy nem a Föld a világ közepe, az égitestek nem a Föld körül, mint köz­pont körül mozognak, hanem éppen ellenkező­leg, a Föld forog a saját tengelye körül, — 24 óránként, és 365 nap alatt körülkerüli a Napot, mint központot...“ * * * Mikulasz Kopernikusz 1492-ben, Amerika fel­fedezésének az évében, fivérével Andrlejjal, a krakkói egyetemen hittudományt és egyházjogot tanult. Nagybátyjuk, Lukas Watzenrod püspök mindkettőjükből papot akart nevelni. Mikulaszt azonban a teológia nem érdekelte. Az asztronó­mia és a matematika iránt Vojtech ferundzew, a kiváló lengyel tudós keltette fel érdeklődését. A fiatal főiskolás minden szabad idejét a csilla­gászatnak szentelte. De Kopernikusz nemcsak kora egyik legnagyobb matematikusa és csilla­gásza, hanem a szó legkomolyabb értelmében megtestesítője a reneszánsz embertípusnak is. Elítélte a klérus emberbutító tanait, nyílt viták­ba szállt maradi tanáraival, ami miatt eretnek­séggel vádolták. Watzenrod püspök ezért úgy határozott, hogy Olaszországba küldi a Koper­­nikusz-fivéreket. Bolognában, Paduában és Fer­­rareban folytatták teológiai tanulmányaikat, ahol 1503. május 3-án Mikulaszt az egyházjogok dok­torává avatták. A fiatal tudós d’Este bíboros udvarában ismerkedett meg az olasz tudósokkal és azok tanaival. * * * Kopernikusz megfigyelései és számításai alap­ján bátran hirdette, hogy a Föld nem a világ közepe, nem az égitestek mozognak körülötte, ha­nem éppen ellenkezőleg a Föld forog saját ten­gelye körül. És ezt az állítását tudományosan bizonyította. — Az, hogy a Föld saját tengelye körül forog, és az, hogy az égitestek állnak-e, vagy forognak, az ön ügye! — mondotta a fiatal tudósnak d’Este bíboros, majd folytatta: — Figyelmeztetem: az Ür parancsa szerint van egy rend, amit senki sem változtathat meg! Mennyország, tisztítótűz és po­kol létezik! Ezt tudomásul kell vennie! És az, aki ezt a rendet meg akarja bolygatni, az oda kerül, ahonnan nincsen visszatérés! Ezért utol­jára figyelmeztetem: A diákok lelkét ne méte­­lyezze meg! * * * Mikulasz súlyos beteg fivérével visszatér Len­gyelországba. Fivérén azonban már nem tudnak segíteni — meghal. Mikulasz Litzbarkban tele­pedett le, ahol nagybátyja, Watzenrod püspök titkára és orvosa volt. A püspöki székhelyről ké­sőbb Framborgba költözött, ahol megépítette csillagvizsgálóját, és fáradhatatlanul nézeteinek matematikai-csillagászati bizonyításán dolgozott. Munkájában gazdasszonya, a dúsgazdag Schil­ling aranyműves lánya, Anna segítette. Az arany­műves ugyan tisztelte a nagy tudóst, de sokáig ellenezte, hogy lánya Kopernikusz kanonok szol­gálója legyen. Anna beleszeretett Kopernikuszba. Szerelmü­ket természetesen nagy titokban tartották. Anna tudta, hogy soha sem lehet a katolikus pap tör­vényes felesége, de szülei tiltakozása ellenére mégis Kopernikusz mellett maradt. A tudós pap Annának köszönhette, hogy teljesen tudományos munkájának szentelhette életét. Lukas Watzenrod püspök halála után Koper­nikuszt a püspöki birtokok gondnokának nevez­ték ki. Jan Dantyszek, az új főpap azonban min­dent elkövetett, hogy elődje rokonát leválthassa. Kémeivel, besúgóival állandóan szemmel tartotta Kopernikuszt. Rövidesen megtudta, hogy Koper­nikusz istentelen tanokat tanulmányoz, eretnek életet él, és azt is, hogy egy gyanús tartalmú könyv kiadásán dolgozik. Egyik besúgója, Plo­­towski szerzetes azt is jelentette a püspöknek, hogy Kopernikusz bűnös konkubinátusban él fiatal gazdasszonyával, Schilling Annával. Ezt a vádat a besúgó unokahúga, — aki kolostorból való szökése után egy rovottmúltú zenészhez ment nőül és szerelmét árusította —, szintén megerősítette. A képmutató püspök látszólag a besúgó uno­kahúgát kicsapongó élete miatt megrótta — és Kopernikuszt is megvádolta, de elcsendesült, vá­daskodása félbeszakadt, miután Beata nővér, az egyik zárda főnöknője levelet kézbesített neki volt szeretőjétől, aki közölte vele, hogy lányát, a püspök gyermekét a nyilvánosházba adja, ha azonnal nem küld pénzt. * * * Plotowski azonban nem hagyta abba leselke­­dését. Aljassága nem ismert határt. Felkereste Schilling Annát, rémmesékkel és megfélemlíté­sekkel árasztotta el. — A püspök eretnekséggel akarja Koperni­kuszt vádolni — mondotta Annának. A főpap tudja, hogy egy erkölcstelen, egyházellenes könyv írását fejezte be Kopernikusz, és azt is megtudta, hogy titokban fiatal gazdasszonyával tiltott há­zaséletet él. Csak akkor mentheti meg Koper­nikuszt — figyelmeztette a besúgó Annát —, ha Kopernikusztól azonnal elköltözik. Anna erélyesen tiltakozott a vádak ellen, de hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy elköl­tözik Mikulasztól. — Jobb ha elköltözők — mondotta könnyes szemmel nagy szerelmének — mindkettőnk éle­téről van szó ... Más választásunk nincsen ... * * * Anna új gazdasszonyt is szerzett Kopernikusz­­nak. A templomszolga felesége vállalta a tudós pap háztartásának a vezetését. 1520-ban háború pusztított Lengyelországban. Az országban a német zsoldosok garázdálkodtak. Raboltak, gyilkoltak, felégették a falvakat, váro­sokat, az asszonyokkal, lányokkal erőszakoskod­tak. Kopernikusz a zsoldos-sereg pusztításait nem tudta tétlenül nézni. Sereget toborzott, ólmot vá­sárolt, lövedéket gyártott és mozgósította a kör­nyék valamennyi fegyverforgatóját. — Olstynt nem adjuk fel! Az utolsó csepp vé­rünkig védjük a várost! — jelentette ki harco­sainak a tudós, és katonáival, lelkes seregével a város védelmére indult. (Befejező rész a következő számban)

Next

/
Oldalképek
Tartalom