A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-08 / 23. szám
1. Mikulasz 'Kopernikusz a krakkói egyetemen hittudományt és egyházjogot tanult. Mikulaszt azonban a teológia nem érdekelte, az asztronómiának és a matematikának szentelte életét. 2. Krakkóban eretnekséggel akarták vádolni, ezért püspök nagybátyja Olaszországba küldte, ahol a hittudományok doktorává avatták. De ott is a csillagászattal foglalkozott. 3. Olaszországból is távoznia kellett. Visszatért hazájába, Lengyelországba, ahol Framborgban csillagvizsgálót létesített. Munkájában a fiatal Anna, titkos szerelme segítette. 4. Kopernikuszt az új, képmutató püspök besúgóival figyeltette. Eretnekséggel és tiltott házassággal vádolták a tudóst. Anna úgy döntött, hogy elhagyja a nagy tudós házát... 5. Kopernikusz magára maradt. Búskomoran élt, a tudománynak szentelte életét, a szegényeket támogatta, a betegeket gyógyította. Tanainak bizonyításán dolgozott. 6. Háború tört az országra. Kopernikusz nem tudta tétlenül nézni az ellenséges hordák pusztítását. Sereget toborzott, harcosainak az élén a német zsoldosok ellen harcba indult. A HÉT KÉPES MINI-FILMREGÉNYE LENGYEL-NDK FILM • RENDEZTE EWA ÉS CZESZLAV PETELSKI • FŐSZEREPLŐ: ANDRLEJ KOPKCZYNSKI „Mikulasz Kopernikusz a nagy matematikus és csillagász 1473. február 19-én, a lengyelországi Thorn városban született. Az egész világ ebben az évben ünnepli születésének ötszázadik évfordulóját. A nagy lengyel tudós legfőbb érdeme annak a bizonyítása, hogy nem a Föld a világ közepe, az égitestek nem a Föld körül, mint központ körül mozognak, hanem éppen ellenkezőleg, a Föld forog a saját tengelye körül, — 24 óránként, és 365 nap alatt körülkerüli a Napot, mint központot...“ * * * Mikulasz Kopernikusz 1492-ben, Amerika felfedezésének az évében, fivérével Andrlejjal, a krakkói egyetemen hittudományt és egyházjogot tanult. Nagybátyjuk, Lukas Watzenrod püspök mindkettőjükből papot akart nevelni. Mikulaszt azonban a teológia nem érdekelte. Az asztronómia és a matematika iránt Vojtech ferundzew, a kiváló lengyel tudós keltette fel érdeklődését. A fiatal főiskolás minden szabad idejét a csillagászatnak szentelte. De Kopernikusz nemcsak kora egyik legnagyobb matematikusa és csillagásza, hanem a szó legkomolyabb értelmében megtestesítője a reneszánsz embertípusnak is. Elítélte a klérus emberbutító tanait, nyílt vitákba szállt maradi tanáraival, ami miatt eretnekséggel vádolták. Watzenrod püspök ezért úgy határozott, hogy Olaszországba küldi a Kopernikusz-fivéreket. Bolognában, Paduában és Ferrareban folytatták teológiai tanulmányaikat, ahol 1503. május 3-án Mikulaszt az egyházjogok doktorává avatták. A fiatal tudós d’Este bíboros udvarában ismerkedett meg az olasz tudósokkal és azok tanaival. * * * Kopernikusz megfigyelései és számításai alapján bátran hirdette, hogy a Föld nem a világ közepe, nem az égitestek mozognak körülötte, hanem éppen ellenkezőleg a Föld forog saját tengelye körül. És ezt az állítását tudományosan bizonyította. — Az, hogy a Föld saját tengelye körül forog, és az, hogy az égitestek állnak-e, vagy forognak, az ön ügye! — mondotta a fiatal tudósnak d’Este bíboros, majd folytatta: — Figyelmeztetem: az Ür parancsa szerint van egy rend, amit senki sem változtathat meg! Mennyország, tisztítótűz és pokol létezik! Ezt tudomásul kell vennie! És az, aki ezt a rendet meg akarja bolygatni, az oda kerül, ahonnan nincsen visszatérés! Ezért utoljára figyelmeztetem: A diákok lelkét ne mételyezze meg! * * * Mikulasz súlyos beteg fivérével visszatér Lengyelországba. Fivérén azonban már nem tudnak segíteni — meghal. Mikulasz Litzbarkban telepedett le, ahol nagybátyja, Watzenrod püspök titkára és orvosa volt. A püspöki székhelyről később Framborgba költözött, ahol megépítette csillagvizsgálóját, és fáradhatatlanul nézeteinek matematikai-csillagászati bizonyításán dolgozott. Munkájában gazdasszonya, a dúsgazdag Schilling aranyműves lánya, Anna segítette. Az aranyműves ugyan tisztelte a nagy tudóst, de sokáig ellenezte, hogy lánya Kopernikusz kanonok szolgálója legyen. Anna beleszeretett Kopernikuszba. Szerelmüket természetesen nagy titokban tartották. Anna tudta, hogy soha sem lehet a katolikus pap törvényes felesége, de szülei tiltakozása ellenére mégis Kopernikusz mellett maradt. A tudós pap Annának köszönhette, hogy teljesen tudományos munkájának szentelhette életét. Lukas Watzenrod püspök halála után Kopernikuszt a püspöki birtokok gondnokának nevezték ki. Jan Dantyszek, az új főpap azonban mindent elkövetett, hogy elődje rokonát leválthassa. Kémeivel, besúgóival állandóan szemmel tartotta Kopernikuszt. Rövidesen megtudta, hogy Kopernikusz istentelen tanokat tanulmányoz, eretnek életet él, és azt is, hogy egy gyanús tartalmú könyv kiadásán dolgozik. Egyik besúgója, Plotowski szerzetes azt is jelentette a püspöknek, hogy Kopernikusz bűnös konkubinátusban él fiatal gazdasszonyával, Schilling Annával. Ezt a vádat a besúgó unokahúga, — aki kolostorból való szökése után egy rovottmúltú zenészhez ment nőül és szerelmét árusította —, szintén megerősítette. A képmutató püspök látszólag a besúgó unokahúgát kicsapongó élete miatt megrótta — és Kopernikuszt is megvádolta, de elcsendesült, vádaskodása félbeszakadt, miután Beata nővér, az egyik zárda főnöknője levelet kézbesített neki volt szeretőjétől, aki közölte vele, hogy lányát, a püspök gyermekét a nyilvánosházba adja, ha azonnal nem küld pénzt. * * * Plotowski azonban nem hagyta abba leselkedését. Aljassága nem ismert határt. Felkereste Schilling Annát, rémmesékkel és megfélemlítésekkel árasztotta el. — A püspök eretnekséggel akarja Kopernikuszt vádolni — mondotta Annának. A főpap tudja, hogy egy erkölcstelen, egyházellenes könyv írását fejezte be Kopernikusz, és azt is megtudta, hogy titokban fiatal gazdasszonyával tiltott házaséletet él. Csak akkor mentheti meg Kopernikuszt — figyelmeztette a besúgó Annát —, ha Kopernikusztól azonnal elköltözik. Anna erélyesen tiltakozott a vádak ellen, de hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy elköltözik Mikulasztól. — Jobb ha elköltözők — mondotta könnyes szemmel nagy szerelmének — mindkettőnk életéről van szó ... Más választásunk nincsen ... * * * Anna új gazdasszonyt is szerzett Kopernikusznak. A templomszolga felesége vállalta a tudós pap háztartásának a vezetését. 1520-ban háború pusztított Lengyelországban. Az országban a német zsoldosok garázdálkodtak. Raboltak, gyilkoltak, felégették a falvakat, városokat, az asszonyokkal, lányokkal erőszakoskodtak. Kopernikusz a zsoldos-sereg pusztításait nem tudta tétlenül nézni. Sereget toborzott, ólmot vásárolt, lövedéket gyártott és mozgósította a környék valamennyi fegyverforgatóját. — Olstynt nem adjuk fel! Az utolsó csepp vérünkig védjük a várost! — jelentette ki harcosainak a tudós, és katonáival, lelkes seregével a város védelmére indult. (Befejező rész a következő számban)
