A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-08 / 23. szám
VÁROS Mérföldes léptekkel fejlődik ez az élni akaró, nyüzsgő, kedves kisváros a szelíden folydogáló Ipoly két partján, Egyre fiatalodik, egyre szépül, dinamikusan fejlődik, derűt, optimizmust áraszt. Ha a riporter hű képet kíván adni mindarról, amit Sahyban (Ipolyságon) látott, a legilletékesebbektől kell tájékoztatást kérnie. Délután négy óra is elmúlt már, amikor bevetődünk a városi nemzeti bizottság épületébe. Hivatalosan vége már a munkaidőnek, de szerencsénk van, mert még hivatalában találjuk Szögei Istvánt a vnb kerületszerte jól ismert, agilis elnökét és egyik kitűnő munkatársát, Farkas Károlyt, a vnb fejlesztési, kereskedelmi és helyigazdálkodási ügyosztályának népszerű vezetőjét. Miután előadom jövetelem célját, az új esketési terembe invitálnak. Alig egy-két hónapja költözött ki a tanácsháza épületéből a művelődési otthon és a helyén máris ott díszeleg — a szó legjobb értelmében — ez az új létesítmény. Nem hiába csillog mindkét kísérőm szeme, amint belépek az új esketési terembe, látom, hogy valóban minden igényt kielégítő, igen korszerűen és ízlésesen berendezett teremben vagyok. A bútorzat, a padló, a világítás, az egész berendezés arról tanúskodik, hogy a bratislavai Iparművészeti Központ, a generálkivitelező kifogástalan, jó munkát végzett. — Húsvét vasárnapján avattuk ezt az új létesítményünket, amely fél millió koronás beruházással készült. Egy esküvőt, egy ezüstlakodalmat és egy névadó ünnepséget „bonyolítottunk le az első alkalommal — tájékoztat Szögei elvtárs, majd a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik Elena Gradzielová tanítónőről, a vnb képviselőjéről, aki mint a polgári ügyeket intéző bizottság elnöke minden alkalommal gondoskodik arról, hogy az új szertartásteremben megrendezett esküvők, névadók valóban ünnepélyes keretek között bonyolódjanak le. — Hová költözött át a művelődési otthon, amely régebben az új esketési terem helyén működött ? — Volt a város központjában egy eléggé jó állapotban levő, de eredeti céljainak megfelelően A „Hont" vendéglátóipari üzem ki nem használt zsinagóga izraelita imaház. Ezt az épületet kaptuk meg a művelődési otthon céljaira az izraelita hitközségtől cserébe egy másik épületért. Közel egymilliós beruházással alakítottuk át korszerűen, több klubhelyiség is van itt, s ezért a város ifjúsága is otthonra talált az új kultúrházban. A februári győzelem 25. évfordulóján adtuk át rendeltetésének. Azóta számos igen jól sikerült és színvonalas kulturális és egyéb rendezvény színhelye volt a korszerűen, igen ízlésesen berendezett új művelődési otthon. Az új művelődési otthon Itt tartottuk meg a városi pártkonferenciát, több színvonalas CSEMADOK-rendezvény is itt zajlott le, mint például a hagyományos farsangi álarcosbál, a színvonalas Petőfi emlékünnepély, a húsvétvasárnapi magyar népdal- és nótaest. De volt már a nagyteremben szalagavató, szülői értekezlet és földművesszövetkezeti tanácskozás is, Egyetlen hiányossága az új művelődési otthonnak, hogy a nagyteremben színpad nincs, csak pódium. — Színelőadásokat tehát továbbra is csak a vnb színháztermében lehet rendezni? — Igen. Ezt a termet azonban ugyanúgy, mint a vnb egész épületét, korszerűsíteni fogjuk. 1974 végéig megtörténik a színházterem teljes átalakítása és korszerűsítése, és reméljük, hogy még sokat tapsolunk majd itt a tájoló színházak AZ IPOLY nálunk fellépő művészeinek, valamint a különféle alkalmi rendezvények szereplőinek. — Vannak a városnak egyéb új létesítményei? — Nem is egy. A közelmúltban nyílt meg a Hont vendéglátóipari üzem. Egy magánházból alakítottuk át valóságos vendéglátóipari „kombináttá“, hiszen az épületben étterem, kávéház, borozó és eszpresszó is van. Ennek a korszerűen és igen szépen berendezett új vendéglátóipari létesítménynek ugyanúgy örülünk, mint a gépesített új sütődének is, amely igen ízletes, jó minőségű péksüteménnyel és kenyérrel látja el nem csupán városunk, hanem a környékbeli községek lakosságát is. Kenyerünk tehát van. Az ivóvízzel és általában a város vízellátásával azonban vannak némi problémáink... — Ezek remélhetően hamarosan megoldódnak. — Valóban. Hiszen csak végig kell sétálnunk a városon és nem egy utcában láthatjuk a vízvezeték- és csatornahálózat csöveinek lerakását végző gépeket és szakembereket. Ezek a munkálatok átmenetileg rontják az általános városképet és időnként problémákat okoznak a közúti forgalom zavarmentes lebonyolításában, mindezt azonban szívesen és türelemmel elviseljük, hiszen a város vízellátásának és szennyvíz-elvezetésének lényeges megjavításáról van szó. — Egyéb gondok? — Átmenetileg igen kedvezőtlen a helyzet városunkban a szállodai férőhelyek terén. A volt Ipoly Szálló épületében jelenleg tatarozási és bővítési munkálatok folynak, egyetlen szállodánkban tehát pillanatnyilag nem bérelhet szobát az ide vetődő idegen. Üj vendéglátóipari üzemünkben, a Honiban nincsenek szállodai szobák és a Jednota szövetkezet szállodája is csak most épül. Ezen a téren lényeges változás csak a mostani ötéves tervidőszak végére várható, mert addig befejeződik az Ipoly Szálló kibővítése és korszerűsítése és az új szálló felépítése is. Az idegenforgalomra azonban mégis gondoltunk... — Éspedig? — Még az idén átadjuk rendeltetésének a volt Centrál Szálló épületében létesítendő turistaszállót, azonkívül az államhatár és az Ipoly folyó közti térségben autókempinget létesítünk, ahol egy nyolcszobás nagyobb motel és 100 személy befogadására alkalmas bungalók épülnek. Az autókempingben étkezési, főzési és tisztálkodási lehetőségek is lesznek. Átépítés alatt áll a nagy forgalmú T 7-es műút, amely 10 és fél méter széles lesz, két oldalán zöldsávokkal és korszerű világítótestekkel. — Mik az elképzeléseik a városszépítés terén? — Az új lakótelep közelében van egy kis ház, számunkra olyan műemlék-féle. Ebben a házban alapította meg Varga Vilmos munkás elvtársaival együtt 1924-ben a CSKP első ipolysági alapszervezetét. A párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából emléktáblát lepleztünk le a házon, az idén pedig rózsaligetet létesítettünk a ház körül. Eddig 200 rózsatövet telepítettünk, de még többet is kiültetünk. A Varga-házat a május 9-i államünnep előestjén adtuk át az ipolysági városi pártszervezetnek, ez a nevezetes ház lesz ezentúl a szervezet székháza. De további városszépítési terveink is vannak, hiszen sürget és ösztönöz „A magunk javára“ akció is. Mint ismeretes, járásunk, a lévai járás a vranovi járással áll versenyben a televízió által is közvetített népszerű „A magunk javára“ (Sami sebe) akció keretében. Természetes, hogy városunk mint a lévai járás egyik legnagyobb települése sem akar a versenyben szégyent vallani. Az ezzel kapcsolatos teendőket versenybizottság irányítja, melynek tagjai a vnb elnökén és a fejlesztési ügyosztály vezetőjén kívül: Bogya László, Holla Lajos és Pleva István (a vnb képviseletében), Gál Júlia (a nőszövetség) és Szabó Dezső (az ifjúsági szervezet képviseletében). Az általános városszépítésen kívül augusztus végéig befejezzük a stadion kibővítését, az új autókemping építését és elkezdjük a volt pékség helyén létesítendő 43x18 méteres alapterületű sportcsarnok építését. — Mi a helyzet a lakásépítés terén? — Befejeztük a szövetkezeti lakásépítés első szakaszát, melynek keretében 424 lakásegységet adtunk át rendeltetésének. Az idén kezdtük el az „Észak“ elnevezésű új városrész építését. A tervezett 662 lakásegységből az idén hetvenet, a további években évente átlag 100 lakást szeretnénk felépíteni. A közeljövőben átadjuk az új szövetkezeti lakótelep bölcsődéjét, óvodáját és üzletházát is. — Az érdekelt ipolysági szülőket, de minden ipolyságit is egyre foglalkoztat egy „rejtély“: miért nem kezdődik el az évekkel ezelőtt tervbe vett új gimnázium épületének építése? PARTJÁN A pékség — Valóban évek óta vajúdik ez a kérdés, de a helyi szervek a saját hatáskörükben nem tudják megoldani. Tény, hogy a diákok egyre növekvő száma, a korszerűtlen és igen rossz állapotban levő öreg épületek, melyekben jelenleg működik a két gimnázium, olyan sürgető problémákat vetnek fel, melyeket az illetékes iskola- ^ ügyi és egyéb hatóságoknak minden további halogatás nélkül figyelembe kell venniük. Alkonyba fordul a délután, amikor beszélgetésünk véget ér. Megköszönjük Szögei Istvánnak és Farkas Károlynak a szíves tájékoztatást és búcsút veszünk a vnb impozáns épületétől. A tavaszi nap a láthatár szélébe kapaszkodva bámészkodik még kissé, mintha nem akarna még lenyugodni azért, hogy tovább gyönyörködhessen a lüktető ritmusú Ipoly menti kisváros imponáló látványában. Kisebb-nagyobb zsákmánnyal sporthorgászok igyekeznek hazafelé az Ipolyról. Az autóbusz-pályaudvarról kifutnak a koraesti autóbuszok. Elnéptelenedik a kisváros. Véget ért Ipolyság egy újabb dolgos hétköznapja... SÁGI TÓTH TIBOR Az épülő új szálló
