A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-25 / 21. szám
ÁLMOK píthatjuk meg, hogy az 1000 embert foglalkoztató Járási építőipari vállalat nagyon Jó minőségű munkát végez. A meliorációs szövetkezetek és a nyitral Magasépítő Vállalat is megkezdte küldetésének teljesítését a dunaszerdahelyi Járásban. Az élelmiszeripari vállalatok is teljesítették 1972-es tervfeladataikat, örömmel állapítjuk meg, hogy a nagymegyeri gépgyár öt év után 1972-ben első ízben sikeresen teljesítette tervfeladatait, ugyanakkor termékeinek többsége kivitelre kerül. A somorjai Koíatex is jelentősen hozzájárul a XIV. kongresszus határozatainak teljesítéséhez. Járásunk ipari termelésének értéke 1972-ben meghaladta a 800 millió koronát. Az ipar, a közlekedés és a szolgáltatások területén is világosan meghatározott tervfeladatok várnak ránk az 1973-as évben. Arról már »okát hallottunk, hogy a szerdahelyi Járás az ország Jó értelemben vett éléskamrája. Mezőgazdasági termékeivel sok esetben európai szintű eredményeket ér el. Mi az, amit fontosnak tart e téren olvasóinkkal ismertetni? Mezőgazdaságunk értékelése kapcsán látjuk, mennyire helyes volt a CSKP politikája, amely a lenini szövetkezetesítési terv megvalósítását tűzte ki célul. Ez lett a termelőerők fejlődésének alapfeltétele a falvakon, ami azután jelentősen csökkentette a város és a falu közötti különbségeket. A magántulajdon erősen konzerválta a termelés legalacsonyabb, legprimitívebb fokát. Az 1930—1935 közötti években a Csallóközben a búza hektárhozamai nem haladták meg a 13—14 q-t. Az állattenyésztés még ennél is alacsonyabb színvonalon mozgott. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság a hatvanas években 20 mázsás átlagot ért el, 1970 körül pedig a terméseredmények már meghaladták a 40 mázsát hektáronként. Hasonlóan rohamos fejlődést értünk el az állattenyésztésben is. Az 1972-es évben lényegében teljesítettük a legutóbbi járási konferencia határozatait, mivel búzából túlléptük a 45 mázsát, árpából a 40 mázsát, kukoricából az 55 mázsát, és cukorrépából a 430 mázsát hektáronként. Járási méretben sikerült túllépni a 3500 literes átlagos évi tejhozamot. Ezek az eredmények a lehető legmeggyőzőbben Igazolják a kommunisták helyes irányú munkáját járásunkban. Tudjuk, a mezőgazdaságban elért kimagasló eredményeket annak köszönhetjük, hogy mezőgazdasági,üzemeink dolgozói igyekeztek becsületesen felhasználni az új tudományos ismereteket. Ezt bizonyítják az új A nyárasdi (Topotniky-l) szövetkezeti központ búza-, árpa-, és kukoricafajták, valamint a legfárasztóbb munkafolyamatok komplex gépesítésében elért előrehaladás is. Elégedettek lehetünk a termelőerők mennyiségi fejlődésével is mezőgazdaságunkban. Ennek ellenére nagyon komolyan el kell gondolkodni a CSKP KB 1972 áprilisi határozatain, amelyek felhívták figyelmünket a nagy tartalékokra. Ha az átlagon aluli üzemek termelését felemelnénk a járási átlagra, akkor 3000 vagon magvassal, illetve 500 vagon hússal és 10 millió liter tejjel tudnánk többet termelni. Persze tartalékaink az átlagon felüli üzemekben is vannak. Ezért a jövőben mindent meg kell tenni a hozzáférhető tartalékok kihasználása érdekében. A XIV. kongresszus, valamint az 1972 februári és áprilisi határozatokkal összhangban azonban látni kell, hogy a termelés — magas színvonala ellenére — számos mezőgazdasági üzemben kevésbé hatékony. Egyes mezőgazdasági üzemekben az alacsony fokú rentabilitás arra vezethető vissza, hogy az adott feltételek között nem tettek meg mindent a technika, a biológia, a kémia és munkaszervezés legújabb ismereteinek és vívmányainak maximális felhasználása, alkalmazása érdekében. Tudatában kell lenniük annak, hoy a mezőgazdaságban nagyon gyors a termelőerők fejlődése. Ami még tegnap haladó volt, az holnapra elavulttá válhat. S ez a tegnap, ma, holnap a mai feltételek között csak két-három évig tart, míg valamikor ez száz éveket is jelenthetett a termelőerők fejlődésében, változásában. Hasonlítsuk csak össze a kézikaszát a mai technikával. A kézikaszát valamikor száz évekig használták, s ma a gabonakombájn három-négy év alatt kiöregszik, amortizálódik. A jelenlegi termelési keretek, vagyis a szövetkezetek és az állami gazdaságok határai egyre inkább szűknek bizonyulnak és kezdik fékezni a gyors előrehaladást. Tudjuk, hogy a termelés hatékonyságának növekedése nemcsak az 1 hektárra. 1 tehénre stb. eső intenzitásnövekedéssel függ össze; szorosan összefügg az optimálisan koncentrált és tudományos ipari bázison szervezett termeléssel és az így elért munkatermelékenységi szinttel is, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb technika és munkaszervezés alkalmazását. Es éppen ilyen értelemben kezdenek szűknek bizonyulni a mezőgazdasági üzemek mai határai, mivel a legmagasabb fokú szakosítás esetén sem teszik lehetővé a legkorszerűbb technika alkalmazását. örvendetes, hogy ezen a területen kezd mind aktívabban érvényesülni a kooperáció legmagasabb formája — az integráció. Ilyen alapon Jött létre járásunkban a meliorációs szövetkezet, a balonyl baromfifarm, az A gróf rigót; Blahová Vesen sertésfarm épül, és folynak az előkészületek a répaszeletet hasznosító szarvasmarha-hizlalda létrehozására is. Ezt az irányvételt minden esetben. meg kell értenünk és magunkévá kell tennünk, ha nem akarjuk, hogy járásunk mezőgazdasága lemaradjon. Előttünk olyan igényes feladatok állnak, mint pl. a korszerű gépesítés az állattenyésztésben, főleg pedig a fejőstehenek tenyésztésében, az 50 mázsás hektárhozam túllépése szemesterményből, az öntözőberendezések maximális kihasználása elegendő mennyiségű szálastakarmány termelése érdekében és elegendő menynyiségű fehérje termelése. A dunaszerdahelyi járásban minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy tovább javuljon Bratislava zöldség- és főzelékfélékkel való ellátása, ezért legalább 300 hektáron kell zöldséget termeszteni növényházakban és fólia alatt a lehető legintenzívebb formában. Feladatainkat világosan látjuk. A megoldás módját is ismerjük. Meggyőződésünk, hogy közös erővel a teljesítés útját is megtaláljuk. Szükséges lesz azonban, hogy a vezető káderek, akikre a párt az adott munkaszakasz irányítását bízta az üzemekben, folytonosan tökéletesítsék irányító munkájuk stílusát és módját. Csak az lehet vezető dolgozó, akinek van érzéke az újhoz, s ha a tudományos-műszaki forradalom nyújtotta lehetőségek kihasználásához pozitívan és kezdeményezőleg viszonyul. Minden vezető nélkülözhetetlen tulajdonságai közé tartozik a fogyatékosságok és a közömbösség elleni kérlelhetetlenség és a pártos felelősségtudat azért, hogy a lehető legkisebb költségráfordítással érjünk el minél nagyobb népgazdasági jövedelmet. Hogyan növekedett a járásban a lakosság életszínvonala? A XIV. kongresszus határozataival összhangban és a termelés növelésével jelentősen emelkedett a lakosság életszínvonala. Járásunkban a lakosság személyi fogyasztási alapja 1960-ban 433 millió koronát tett ki, s 1972-ben már 1 milliárd koronára növekedett. Már említettem, hogy az elmúlt két év alatt sok lakást, új utakat és berendezéseket építettünk, amelyek a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgálják. Járásunkban termálvizet is találtunk, amit nemcsak zöldségtermesztésre, de később gyógyfürdőzési célokra is hasznosítani fogunk. Járásunkban a személygépkocsik száma meghaladja a 6000 darabot, a tv-készülékek száma a 18 000 darabot, a hűtőszekrények száma pedig a 16 159 darabot. Ma már bátran hangoztathatjuk, hogy a szocializmus nemcsak anyagi jólétet biztosit az ember számára, hanem szellemi felemelkedést is. Gondolunk itt a kommunizmus eszméinek elsajátítására, az emberek tudományos világnézetre való nevelésére. Hogyan végzik ezt a munkát önök, kommunisták a szerdahelyi járásban? A dolgozók minden rétegénél tapasztalható a szocialista tudat, és szemlélet erősödése. Ez abban is megnyilvánul, hogy a dolgozók mind aktívabban vesznek részt a szocializmus építésében és a járás egyes lakosai részéről megnyilvánuló szociallstaellenes nézetek öntudatos elítélésében. A szocialista tudat növekvő hatásával egyidejűleg olyan jelenségek is tapasztalhatók, amelyek idegenek a szocializmustól. Gondolunk itt mindenekelőtt a kispolgári nézetekre és megnyilvánulásokra, amelyek a nagyfokú individualizmusban és önzésben nyilvánulnak meg. Ezek a szocializmustól idegen jelenségek szem elől tévesztik a nép nagy történelmi érdekeit és a szocializmus távlatait. Az alapszervezeteknek és a kommunistáknak nagy érdemeik vannak abban, hogy a lakosság túlnyomó többségénél érezhetően erősödik a szocialista tudat. Mi, kommunisták, felelősek vagyunk az ifjúság eszmei-politikai neveléséért is. Ami a kommunistáknak és az alapszervezeteknek az ifjúság nevelésével kapcsolatos problémákhoz való viszonyát illeti, meg kell mondani, hogy a jövőben jobban kell tudatosítanunk a fiatalok eszmei-politikai nevelésének jelentőségét, és azokat a megváltozott feltételeket is, amelyek között fiataljaink osztályöntudatra tesznek szert. Hogyan pótolhatjuk a fiatalok hiányos forradalmi tapasztalatait, hogy elődeik méltó folytatói lehessenek? Feltételeink között csak egyetlen kivezető út lehetséges. Bővíteni kell osztálytudatukat a marxizmus-leninizmus forradalmi elméletének tudatos és mély meigsmerésével. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a fiatalok neveléséért vívott harcban minden pártszervezetnek világos programja lesz, s ezt helyesen meg is tudja valósítani az iskolákon és a falvakon, a gyárakban, a szövetkezetekben és állami gazdaságokban és minden más munkahelyen, sőt a családban is. Ismeretes előttünk, hogy a konkrét gazdasági eredményekért vívott gazdasági harc szorosan összefügg a széles körben folyó politikai tömegmunkával. örvendetes, hogy az utóbbi két évben a pártszervezetek jelentősen megjavították gazdasági propaganda- és agltáclós munkájukat. A szocialista tudat formálása érdekében jelentős javulást kell elérnünk a népművészeti alkotások területén is. Minek köszönhető ez a kiegyensúlyozott politikai és gazdasági fejlődés a Járásban? A válasz csak egy lehet. A dolgozók öntudatos, szocialista munkájának. Ebben döntő szerepe van a kommunisták aktív tevékenységének s annak, hogy elmélyült a kapcsolat a párt és a dolgozók között. Az elmúlt évek tapasztalatai és az évzáró gyűlések lefolyása azt mutatja, hogy fokozatosan elmélyül az alapszervezetek munkájában a tervszerűség és a céltudatosság. Az ipar és a mezőgazdaság területén működő pártszervezetek aktívan vesznek részt a gazdasági problémák megoldásában. A párttagok példamutatása rendkívül erősen hat a dolgozók szocialista tudatának és magatartásának formálására az alapszervezet működési területén. Feljegyezte: MAJOR ÁGOSTON Ferencet elvtars, az SZLKP Dunaszerdahelyi JB vezető titkára (jobbról) Martinka elvtárssal (balról) az SZLKP KB küldöttségének vezetőjével beszélget
