A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-18 / 20. szám
Kmeczkó Mihály Szarkáné Lévai Erzsébet alig négy esztendeje beindult, de ma már hagyományossá vált Kodály-napokat említeném. Tisztában vagyok azzal, hogy leginkább ezek a rendezvények teszik lehetővé a különböző műfajok fejlődését. Igen, sajnos egyedül a magyar bábjátszó mozgalom az, amelynek járási méreten túl nincs még meg a kellő lehetősége, hogy összemérje erejét és tiszta képet nyerjünk mi is fejlődési szintjéről. Intézetünk foglalkozik ezzel a problémával, és véleményem az, hogy a áilinai országos bábjátszó fesztiválon kívül (amelyen a szükséges feltételek teljesítése után természetesen szintén részt vehetnek) lehetőségük nyíljon megmutatni, lemérni munkájuk eredményét országos jellegű magyar kulturális rendezvényeken is. Meggyőződésem szerint semmi akadálya annak, hogy az 1974-es Jókai-napokon helyet kapjanak a bábjátszó együttesek. Főleg azért, mert számuk és színvonaluk egyre inkább növekszik. Sőt, akad olyan együttes, amely nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét. A kassai Glóbusz bábegyüttesre gondolok, amely szerintem egyike Szlovákia legjobb bábegyütteseinek. Természetesen a fejlődés többet követel és a központi szakmai gondoskodáson túl okvetlenül szükséges lesz, hogy kellő mértékben gondoskodjanak a bábjátszó együttesek szakmai ellátottságáról a kerületek és a járások is. * * * Lehetetlen egy cikk keretén belül felsorolni mindazt, amivel a Népművelési Intézet és a nemzetiségi osztály foglalkozik, vagy foglalkoznia kell majd a jövőben. Ugyanúgy nehéz lenne kitérni az öntevékeny mozgalommal, a művészeti neveléssel kapcsolatos valamennyi szervezési és szakmai problémára. Célunk most nem is ez volt. Inkább csak annyi, hogy újra hírt adjunk a nemzetiségi osztályról, s arról, hogy van és dolgozik. Kár azonban, hogy elméleti síkon a szakelőadók ritka esetben adnak hírt a sajtóban munkásságukról, kivéve a népművelési szakaszt, amelyről gyakran olvashatunk nemcsak a' szakmai sajtóban, hanem a napilapokban is. Persze mindez nem is csoda. Mint fentebb is említettük, csupa fiatal dolgozóról van szó. Talán még nincs megfelelő bátorságuk, elegendő tapasztalatuk. Mindenesetre a fiatalokra jellemző őszinte lelkesedést a cselekvő nyugtalanságot várjuk, reméljük tőlük. Azt, hogy a tervezett rendezvényeken túlmenően foglalkozzanak a szakmai problémákkal, mert bizonyára tisztában vannak azzal, hogy nemcsak munkát vállaltak, hanem hivatást választottak. Köztudott, hogy a CSEMADOK-nak szakmai képzésre nincs anyagi alapja, de szervező, ösztönző munkát végzett és végez. — kasza — AZ IGÉNYESEBB KULTURÁLIS MUNKA JEGYÉBEN den társadalmi, politikai és kulturális megmozdulásában. Felszólalása befejeztével Frankó elvtárs a városi pártbizottság és a városi nemzeti bizottság megbízásából átnyújtotta Lőrinc Gyula elvtársnak a Királyhelmec várossá alakulásának 700. évfordulója alkalmából kiadott emlékérmet és albumot. Juraj Sobek, az SZLKP járási bizottságának ideológiai titkára a szlovák—magyar közös munkásmozgalmi hagyományokról, a két népnek az elnyomás elleni közös harcáról beszélt. Leszögezte, hogy a CSEMADOK a nemzeti hagyományok ápolása mellett a terebesi járásban internacionalista kötelezettségét is sikeresen teljesíti. A februári győzelem után nincs és nem is lesz „számlabenyújtás" egymással szemben, mert szocialista társadalmunk a CSKP vezetése alatt a baráti együttélés feltételeit teljes mértékben biztosítja. Lőrincz Gyula, a CSEMADOK országos elnöke felszólalásában ecsetelte a szocialista építés negyedszázada alatt elért sikereinket. A szocializmus építésének távlatait február nyitotta meg számunkra, és minden erőnkkel harcolnunk kell a fejlődés gátlói ellen, az internacionalizmus emlélyítéséért. Szót emelt a nagyméretű kulturális import ellen is. Saját kultúránk fejlesztésére kell a fő hangsúlyt fektetni. A jövőben jobban meg kell választanunk, milyen kultúrát terjeszszünk. Haladó kulturális értékeink feltárása mellett a szocialista kultúra ápolása, magasabb szintre való emelése legyen fő feladatunk. Beszéde végén Lőrincz elvtárs átnyújtotta Péter Imre nyugalmazott királyhelmeci tanítónak a „Kiváló munkáért“ kitüntetés viselőjének, a CSEMADOK KB levelét, amelyben a KB 70. születésnapja alkalmából üdvözli Péter Imrét és kifejezi elismerését a CSEMADOK-ban kifejtett eddigi eredményes munkájáért. A vitában felszólaltak még Eszterházy Zsigmond, Mag Gyula, Szepesi István, Jakab Sándor, Dojőák Pavel és Pitőczky József, akik a CSEMADOK egyes helyi szervezeteinek sikereiről és gondjairól, valamint a művelődési házakkal való együttműködés fontosságáról beszéltek. A konferencia a határozat elfogadásával, az új járási bizottság és tisztségviselők megválasztásával ért véget. A járási bizottság elnökévé ismét Mag Gyulát, alelnökévé Palágyi Jánost, titkárává Ripcsu Rezsőt választották meg. (ma) Molnár János felvételei Frankó Jenő, a városi pártbizottság elnöke átadja Lőrincz Gyula elvtársnak Királyhelmec város jubileumi emlékérmét AtrebiSovi (tőketerebesi) járásban 1973. április 6-án tartották meg — a Královsky Chlmec-i (királyhelmeci) művelődési ház nagytermében — a CSEMADOK 20. jubileumi járási konferenciáját, amin a járásban működő 50 helyi szervezet képviseletében több mint száz küldött és vendég vett részt. A CSEMADOK Központi Bizottságát Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK országos elnöke képviselte. A járási szervek küldöttségét Juraj Sobek, az SZLKP járási bizottságának ideológiai titkára vezette. Jelen voltak továbbá a járás tömegszervezeteinek képviselői és a művelődési otthonok vezetői. A konferencia Mag Gyulának, a CSEMADOK járási bizottsága elnökének megnyitó szavaival vette kezdetét. Ezt követően Ripcsu Rezső, a járási bizottság titkára számolt be az előző konferencia óta eltelt két év alatt végzett gazdag tevékenységről. A CSEMADOK járási szervezete figyelemre méltó eredményeket ért el a kulturális élet számos területén. Sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni elsősorban a jnb művelődésügyi szakosztályával, valamint a járási művelődési házzal. A gyümölcsöző és hasznos együttműködés feltételei szintén kialakultak a járás egyes tömegszervezeteivel, főleg a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel. A CSEMADOK eredményes munkájáról az egyes körzeti és országos seregszemléken elért számos kiváló helyezés is tanúskodik. Legnagyobb sikerként könyvelhetjük el a Járási Magyar Tanítói Énekkar megalakulását és többszöri sikeres szereplését alig egyéves működése alatt. Szép sikereket értünk el az énekkultúra fejlesztése, a népdal ápolása terén, amiről a járásunkban működő nyolc éneklő csoport sikeres fellépései tanúskodnak. Ripcsu elvtárs beszámolóját gazdag, tartalmas, célratörő és a kulturális tevékenységet javítani szándékozó konkrét vita követte. Péter Imre ecsetelte a nagyszabású bodrogközi „Békenap“ előkészületeit, melyet 1973. augusztus 8-án rendeznek meg a CSKP királyhelmeci helyi szervezete megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. Frankó Jenő, a királyhelmeci városi pártbizottság elnöke, a dicséret és elismerés hangján szólt a CSEMADOK városi szervezetének tevékenységéről; a szervezet aktívan részt vesz a város min-A konferencia munkaelnöksége ► A konferencia küldötteinek egy része
