A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-18 / 20. szám
Látogatóban a Népművelési Intézetben A népművelés nemcsak a múltban volt fontos, fejlett társadalmunkban ugyancsak nagy szükség van a népművelésre, még akkor is, ha a tömegkommunikációs eszközök nagy tért hódítanak, és iskolarendszerünk színvonalassá vált. Mindezek figyelembevételével is fontos szerepe és küldetése van a korszerű népművelésnek. Ezen belül természetesen nagyon lényegesek az öntevékeny művészeti mozgalom országos jellegű, nagy tömegeket vonzó rendezvényei és a mozgalomban tevékenykedők szakmai képzése, hogy hozzáértéssel, kellő hatékonysággal bíró támogatást, irányítást kapjon minden együttes, azt, amire a folyamatos fejlődése során a legnagyobb szüksége van. Ügy véljük, hogy a hagyományos népművelési módszerek, bár kisebb csoportokban hatnak, de nevelés szempontjából talán még eredményesebbek lehetnek, mint akár a televízió, feltéve, ha a népművelési munka színvonala kielégíti az igényeket. A közelgő Jókai-napok kapcsán a leghivatottabbakkal, a bratislavai Népművelési Intézet központi szakembereivel beszélgetünk az öntevékeny művészeti mozgalomról, a népművelés sikereiről és problémáiról. SZÍNJÁTSZÁS, BÁBJÁTSZAS A Népművelési Intézet nemzetiségi osztályán csupa új dolgozót és fiatal arcot találunk. Tóth Sándor, az osztály vezetőjét a Jókai-napok buzgó szervezőjét sajnálatunkra nem tudjuk megszólaltatni. — Még múlt évi szabadságát tölti — mondja Kmeczkó Mihály, az öntevékeny színjátszó mozgalom szakelőadója, aki mindössze fél esztendeje dolgozik az intézetben, és jelenleg éppen a Jókainapok előkészítésének munkájával foglalkozik, így szinte azonnal a tárgyra térhetünk. — Többször hallottunk olyan véleményeket, hogy a Jókai-napokon a későbben alakult irodalmi színpadok műsora színvonalasabb volt, mint a színjátszó együtteseké. Véleménye szerint milyen a fesztiválra készülő színjátszó csoportok jelenlegi színvonala? — A Jókai-napok műsorbizottságának az a véleménye, hogy pozitív fellendülés tapasztalható az öntevékeny színjátszó együttesek műsorpolitikáját és szakmai színvonalát illetően. Tudomásom szerint meglepően jók a levicei (lévai), rozftavai (rozsnyói), kolárovói (gútai), Rimavská Sobota-i (rimaszombati), a Garammenti és más színjátszó együttesek. Tény azonban, hogy az irodalmi színpadok nagyon szép munkát végeznek és érdemes lesz megnézni műsorukat ebben az évben is. Különben több újdonságról is hírt adhatunk: az idén a szavalók és prózamondók versenyére meghívjuk az első és második kategóriát is, fesztiválklubot szervezünk, továbbá két Petőfi-, egy Madách- és egy Csokonai-műsorral is gazdagabb lesz rendezvényünk. Ctibor Tahy, a bratislavai Népművelési Intézet igazgatója — Sokan teszik fel azt a kérdést is, hogy a Jókai-napokon miért nem kapott teret a bábjátszó mozgalom? — Az ez évi Jókai-napok gazdag műsorába sajnos már nem fért bele a bábjátszás, de foglalkozunk a bábjátszó mozgalom problémáival. A színjátszók számára szeptemberben kezdődő hároméves távtanfolyamunk keretén belül gondot fordítunk a bábjátszó mozgalomban tevékenykedők szakmai képzésére is. — Hány bábjátszó együttes működik Dél-Szlovákiában? — A dunaszerdahelyi járásban 16, a komáromiban 8, a lévai járásban 4, a losonciban pedig két bábjátszó együttes működik. Utoljára, de nem utolsósorban említem a szakmailag nagyon fejlett kassai Glóbuszt. Tehát 31 bábjátszó együttes szakmai képzésével, ösztönzésével kellene foglalkozni a jövőben. Részükre napjainkig mindössze négy módszertani és hat műsoranyag jelent meg. A kezdet bizony nehéz. Azt hiszem, hogy ugyancsak külföldi szakemberekkel lehetne és kellene megoldani a beindítást, hasonlóan, mint az irodalmi színpadok esetében. Mindenesetre hasznos lenne, ha a három járás (dunaszerdahelyi, lévai, komáromi), ahol a legtöbb bábjátszó együttes működik, közös seregszemlét szervezne. ÉNEK, ZENE, TÁNC Hritzné Krausz Júlia huszonhat éves és szintén csak fél esztendeje dolgozik a nemzetiségi osztályon. Az ének- és zenekari mozgalom szakelőadója. Ami az ének- és zenekarokat illeti, mintegy két esztendeje bizonyos pozitív fellendülés észlelhető ezen a területen. A CSMTKÉ is nevel szakembereket, karvezetőket. Az énekkarok műsoranyagának bővítése céljából a nemzetiségi osztály többek között pályázatot hirdetett gyermekkari művek alkotására. Ügy tudjuk, hogy a táncmozgalom élére is új dolgozó kerül hamarosan, így bizonyára nem lesz fennakadás a tervteljesítésben, és megvalósul a koreográfusok versenye, folytatódik a táviskolázás, valamint megjelenik a két tervezett kézikönyv is. Ami a táncmozgalmat illeti, a nemzetiségi osztály szakelőadóján kívül az intézet táncszako'sztályának dolgozója, Elena Medvecká is sokat tett és tesz a szakmai képzés terén. Az általa vezetett táviskolázásokon, tanfolyamokon nagyon sok magyar társastánc-oktató végzett. Keller Gábort, Bállá Györgyöt, Morva Pált, Lőrincz Gézát, Vágó Tibort, Retkovszky Máriát, Márkus Józsefet és másokat jól ismerik a társastánc körök és klubok tagjai. Ugyanez vonatkozik a magyar gyermektánc-csoportok szakmai képzésére is. Vezetőiket ugyancsak meghívják és hasznos szakmai tudnivalókkal ismerkedhetnek meg a különböző szlovák nyelvű tanfolyamokon, rendezvényeken. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az ez évi negyedik országos gyermektánc-fesztiválon PreSovban a milanovcei (nagykéri) és a filakovoi (fülek!) magyar általános iskola gyermektánc-csoportja is bemutatkozik. A táncszakosztály jelenleg egy nagy kutató mozgalmat indít, melynek lényege, hogy falvainkon az általános Iskolák tanulói keressék és felkeltsék a figyelmet a még meglevő népi hagyományok iránt. Nem tudományos gyűjtésről van szó, inkább arról, hogy a gyermekek szoros kapcsolatba, érzelmi közelségbe kerüljenek a régi népszokásokkal. A táncszakoszály bízik abban, hogy a magyar iskolák tanulói is találnak majd közvetlen környezetükben régi magyar népszokásokat és azokról hírt is adnak. NÉPMŰVELÉS Szarkáné Lévai Erzsébet a nemzetiségi osztály népművelési szakelőadója. Tóth Sándor osztályvezető után mindenképpen ő az osztály „legidősebb“ dolgozója. Másfél esztendeje, hogy irányítja a népművelők politikai, világnézeti neveié-’ sét. Tehát a többiek nemcsak korban, de bizonyára tapasztalatokban is mögötte vannak. Szarkáné nagyon szívesen beszél munkaköréről. — A Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból kiindulva egyik fő feladatának a magyar dolgozók, népművelők világnézeti nevelését tartja a proletár internacionalizmus, a szocialista hazafiság szellemében. Ennek érdekében 1973-ban hat szeTóth Sándor, a nemzetiségi osztály vezetője mináriumot és hat aktívát rendezünk. Segédanyagokat és módszertani utasításokat adtunk és adunk ki. Különös gondot fordítunk a polgári ügyeket intéző bizottságok munkájára, a tudományos világnézet fejlesztésére, a párt politikájának népszerűsítésére. A legtöbb önkéntes népművelési dolgozó pedagógus, de természetesen a hivatásos népművelők ideológiai nevelését is szorgalmazzuk. Lényegében nagyon hálás beosztásom van. A népművelők minden segítséget örömmel fogadnak. Sok újat nyújtunk számukra, hiszen a nemzetiségi osztályon előttem ezt a munkakört nem töltötte be senki. — Ügy tűnik, mintha teljesen problémamentes lenne a munkaköre? — Általában igen, mert a népművelőket nagyon érdeklik a világnézeti neveléssel kapcolatos kérdések. Szemináriumainkon, aktíváinkon a tervezettnél mindig jóval többen vesznek részt, kivéve a trebiáovi (tőketerebesi) járásiakat, pedig legutóbb Kassán rendeztük meg az önkéntes népművelők aktíváját. Meggyőződésem, hogy ez csak olyan átmeneti érdektelenség és a jövőben arról a vidékről is szép számban ott lesznek rendezvényeinken. Harmadik új szakelőadója a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának a 24 éves Zdena Cicvarková, aki az ukrán népművelést és művészeti mozgalmat irányítja. TARTALMAS MUNKÁT VÉGEZNEK Ctibor Tahy, a bratislavai Népművelési Intézet igazgatója szívélyesen fogad bennünket. Bizonyára nem kell őt külön bemutatni a Hét olvasóinak. Hiszen az öntevékeny művészeti mozgalom szakmai fejlődésének érdekében folytatott „Szóljunk hozzá“ című vitánkban és a Hét vendégeként is pozitív értelemben foglalt állást a magyar népművészeti mozgalom fejlődését érintő problémákkal kapcsolatban. Válasza most is jó érzéssel tölt el bennünket, amikor a nemzetiségi osztály munkájával, valamint a bábjátszó mozgalom problémáival kapcsolatban a következőket mondja: — Intézetünk nemzetiségi osztálya a magyar öntevékeny művészeti mozgalom fejlődése érdekében az utóbbi tíz év alatt igényes és tartalmas munkát végzett. Számtalan járási, kerületi és országos rendezvény bizonyítja ezt. Példának az Elena Medvecká Hritzné Krausz Júlia
