A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-18 / 20. szám

Látogatóban a Népművelési Intézetben A népművelés nemcsak a múltban volt fontos, fejlett társadalmunkban ugyancsak nagy szükség van a népművelésre, még akkor is, ha a tömeg­kommunikációs eszközök nagy tért hódítanak, és iskolarendszerünk színvonalassá vált. Mindezek figyelembevételével is fontos szerepe és küldetése van a korszerű népművelésnek. Ezen belül természetesen nagyon lényegesek az öntevékeny művészeti mozgalom országos jellegű, nagy tömegeket vonzó rendezvényei és a mozga­lomban tevékenykedők szakmai képzése, hogy hozzáértéssel, kellő hatékonysággal bíró támoga­tást, irányítást kapjon minden együttes, azt, ami­re a folyamatos fejlődése során a legnagyobb szüksége van. Ügy véljük, hogy a hagyományos népművelési módszerek, bár kisebb csoportokban hatnak, de nevelés szempontjából talán még eredményesebbek lehetnek, mint akár a televízió, feltéve, ha a népművelési munka színvonala ki­elégíti az igényeket. A közelgő Jókai-napok kapcsán a leghivatot­­tabbakkal, a bratislavai Népművelési Intézet köz­ponti szakembereivel beszélgetünk az öntevékeny művészeti mozgalomról, a népművelés sikereiről és problémáiról. SZÍNJÁTSZÁS, BÁBJÁTSZAS A Népművelési Intézet nemzetiségi osztályán csupa új dolgozót és fiatal arcot találunk. Tóth Sándor, az osztály vezetőjét a Jókai-napok buzgó szervezőjét sajnálatunkra nem tudjuk megszólal­tatni. — Még múlt évi szabadságát tölti — mondja Kmeczkó Mihály, az öntevékeny színjátszó moz­galom szakelőadója, aki mindössze fél esztendeje dolgozik az intézetben, és jelenleg éppen a Jókai­­napok előkészítésének munkájával foglalkozik, így szinte azonnal a tárgyra térhetünk. — Többször hallottunk olyan véleményeket, hogy a Jókai-napokon a későbben alakult iro­dalmi színpadok műsora színvonalasabb volt, mint a színjátszó együtteseké. Véleménye sze­rint milyen a fesztiválra készülő színjátszó cso­portok jelenlegi színvonala? — A Jókai-napok műsorbizottságának az a vé­leménye, hogy pozitív fellendülés tapasztalható az öntevékeny színjátszó együttesek műsorpoliti­káját és szakmai színvonalát illetően. Tudomá­som szerint meglepően jók a levicei (lévai), roz­­ftavai (rozsnyói), kolárovói (gútai), Rimavská Sobota-i (rimaszombati), a Garammenti és más színjátszó együttesek. Tény azonban, hogy az iro­dalmi színpadok nagyon szép munkát végeznek és érdemes lesz megnézni műsorukat ebben az évben is. Különben több újdonságról is hírt ad­hatunk: az idén a szavalók és prózamondók ver­senyére meghívjuk az első és második kategóriát is, fesztiválklubot szervezünk, továbbá két Petőfi-, egy Madách- és egy Csokonai-műsorral is gazda­gabb lesz rendezvényünk. Ctibor Tahy, a bratislavai Népművelési Intézet igazgatója — Sokan teszik fel azt a kérdést is, hogy a Jókai-napokon miért nem kapott teret a báb­játszó mozgalom? — Az ez évi Jókai-napok gazdag műsorába saj­nos már nem fért bele a bábjátszás, de foglal­kozunk a bábjátszó mozgalom problémáival. A színjátszók számára szeptemberben kezdődő hároméves távtanfolyamunk keretén belül gon­dot fordítunk a bábjátszó mozgalomban tevé­kenykedők szakmai képzésére is. — Hány bábjátszó együttes működik Dél-Szlovákiában? — A dunaszerdahelyi járásban 16, a komáro­miban 8, a lévai járásban 4, a losonciban pedig két bábjátszó együttes működik. Utoljára, de nem utolsósorban említem a szakmailag nagyon fej­lett kassai Glóbuszt. Tehát 31 bábjátszó együttes szakmai képzésével, ösztönzésével kellene foglal­kozni a jövőben. Részükre napjainkig mindössze négy módszertani és hat műsoranyag jelent meg. A kezdet bizony nehéz. Azt hiszem, hogy ugyan­csak külföldi szakemberekkel lehetne és kellene megoldani a beindítást, hasonlóan, mint az iro­dalmi színpadok esetében. Mindenesetre hasznos lenne, ha a három járás (dunaszerdahelyi, lévai, komáromi), ahol a legtöbb bábjátszó együttes működik, közös seregszemlét szervezne. ÉNEK, ZENE, TÁNC Hritzné Krausz Júlia huszonhat éves és szintén csak fél esztendeje dolgozik a nemzetiségi osztá­lyon. Az ének- és zenekari mozgalom szakelő­adója. Ami az ének- és zenekarokat illeti, mint­egy két esztendeje bizonyos pozitív fellendülés észlelhető ezen a területen. A CSMTKÉ is nevel szakembereket, karvezetőket. Az énekkarok mű­soranyagának bővítése céljából a nemzetiségi osztály többek között pályázatot hirdetett gyer­mekkari művek alkotására. Ügy tudjuk, hogy a táncmozgalom élére is új dolgozó kerül hamarosan, így bizonyára nem lesz fennakadás a tervteljesítésben, és megvalósul a koreográfusok versenye, folytatódik a táviskolá­zás, valamint megjelenik a két tervezett kézi­könyv is. Ami a táncmozgalmat illeti, a nemzetiségi osztály szakelőadóján kívül az intézet táncszak­­o'sztályának dolgozója, Elena Medvecká is sokat tett és tesz a szakmai képzés terén. Az általa vezetett táviskolázásokon, tanfolyamokon nagyon sok magyar társastánc-oktató végzett. Keller Gá­bort, Bállá Györgyöt, Morva Pált, Lőrincz Gézát, Vágó Tibort, Retkovszky Máriát, Márkus Józsefet és másokat jól ismerik a társastánc körök és klu­bok tagjai. Ugyanez vonatkozik a magyar gyer­­mektánc-csoportok szakmai képzésére is. Veze­tőiket ugyancsak meghívják és hasznos szakmai tudnivalókkal ismerkedhetnek meg a különböző szlovák nyelvű tanfolyamokon, rendezvényeken. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az ez évi negye­dik országos gyermektánc-fesztiválon PreSovban a milanovcei (nagykéri) és a filakovoi (fülek!) magyar általános iskola gyermektánc-csoportja is bemutatkozik. A táncszakosztály jelenleg egy nagy kutató mozgalmat indít, melynek lényege, hogy falvain­­kon az általános Iskolák tanulói keressék és fel­keltsék a figyelmet a még meglevő népi hagyo­mányok iránt. Nem tudományos gyűjtésről van szó, inkább arról, hogy a gyermekek szoros kap­csolatba, érzelmi közelségbe kerüljenek a régi népszokásokkal. A táncszakoszály bízik abban, hogy a magyar iskolák tanulói is találnak majd közvetlen környezetükben régi magyar népszoká­sokat és azokról hírt is adnak. NÉPMŰVELÉS Szarkáné Lévai Erzsébet a nemzetiségi osztály népművelési szakelőadója. Tóth Sándor osztály­­vezető után mindenképpen ő az osztály „leg­idősebb“ dolgozója. Másfél esztendeje, hogy irá­nyítja a népművelők politikai, világnézeti neveié-’ sét. Tehát a többiek nemcsak korban, de bizo­nyára tapasztalatokban is mögötte vannak. Szarkáné nagyon szívesen beszél munkaköréről. — A Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból ki­indulva egyik fő feladatának a magyar dolgozók, népművelők világnézeti nevelését tartja a prole­tár internacionalizmus, a szocialista hazafiság szellemében. Ennek érdekében 1973-ban hat sze­Tóth Sándor, a nemzetiségi osztály vezetője mináriumot és hat aktívát rendezünk. Segéd­anyagokat és módszertani utasításokat adtunk és adunk ki. Különös gondot fordítunk a polgári ügyeket intéző bizottságok munkájára, a tudomá­nyos világnézet fejlesztésére, a párt politikájának népszerűsítésére. A legtöbb önkéntes népművelési dolgozó pedagógus, de természetesen a hivatásos népművelők ideológiai nevelését is szorgalmaz­zuk. Lényegében nagyon hálás beosztásom van. A népművelők minden segítséget örömmel fogad­nak. Sok újat nyújtunk számukra, hiszen a nem­zetiségi osztályon előttem ezt a munkakört nem töltötte be senki. — Ügy tűnik, mintha teljesen problémamen­tes lenne a munkaköre? — Általában igen, mert a népművelőket na­gyon érdeklik a világnézeti neveléssel kapcolatos kérdések. Szemináriumainkon, aktíváinkon a tervezettnél mindig jóval többen vesznek részt, kivéve a trebiáovi (tőketerebesi) járásiakat, pe­dig legutóbb Kassán rendeztük meg az önkéntes népművelők aktíváját. Meggyőződésem, hogy ez csak olyan átmeneti érdektelenség és a jövőben arról a vidékről is szép számban ott lesznek rendezvényeinken. Harmadik új szakelőadója a Népművelési Inté­zet nemzetiségi osztályának a 24 éves Zdena Cic­­varková, aki az ukrán népművelést és művészeti mozgalmat irányítja. TARTALMAS MUNKÁT VÉGEZNEK Ctibor Tahy, a bratislavai Népművelési Intézet igazgatója szívélyesen fogad bennünket. Bizonyá­ra nem kell őt külön bemutatni a Hét olvasóinak. Hiszen az öntevékeny művészeti mozgalom szak­mai fejlődésének érdekében folytatott „Szóljunk hozzá“ című vitánkban és a Hét vendégeként is pozitív értelemben foglalt állást a magyar nép­­művészeti mozgalom fejlődését érintő problémák­kal kapcsolatban. Válasza most is jó érzéssel tölt el bennünket, amikor a nemzetiségi osztály mun­kájával, valamint a bábjátszó mozgalom problé­máival kapcsolatban a következőket mondja: — Intézetünk nemzetiségi osztálya a magyar öntevékeny művészeti mozgalom fejlődése érde­kében az utóbbi tíz év alatt igényes és tartalmas munkát végzett. Számtalan járási, kerületi és országos rendezvény bizonyítja ezt. Példának az Elena Medvecká Hritzné Krausz Júlia

Next

/
Oldalképek
Tartalom