A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-11 / 19. szám
Jozef Plachy, a kiváló csehszlovák atléta A müncheni olimpiára lelkesen és fáradhatatlan szorgalommal készült, Mindennap, tűző napsütésben, zuhogó esőben, hóban, fagyban edzett, rótta a kilométereket, s amikor az ellenőrző futásoknál edzője, Ján Liska a stopperórát nézegette, nem akart hinni a szemének. A szőke hajú Jozef Plachy olyan formába lendült, mint soha azelőtt. A szakvezetők nemcsak olimpiai győzelmet, de új világrekordot is vártak tőle. Az olimpiai verseny előfutamaiban minden rendben, a megállapított taktikai terv szerint történt. Mindenki tudta, hogy Plachy lényegesen többet tud, mint amit az előfutamokban nyújtott, aránylag könnyen jutott be az elődöntőbe, ahol a balszerencse ütötte el a győzelemtől. A kosicei (kassai) Plachynak nem sikerült a terve, óhaja — az olimpiai győzelem, az aranyérem nem lett az övé. Kedvét, lelkesedését azonban ez a balsiker nem törte le. München után a hagyományos észak-amerikai portyára utazott — de győznie ezúttal ott sem sikerült. — Nem baj! — vigasztalta magát. Rotterdamban majd bizonyítok .. . Szorgalmasan tovább edzett. A nagyszabású fedettpályás A FIATALSÁG ÉS A SPORT ORVOSI BIZOTTSÁGOK figyelemre méltó jelentéseit böngésztem a minap. Az iskolás fiatalok egészségi állapotáról szóltak. A jelentésekből kiderült, hogy tanuló ifjúságunk mozgáshiánya évről évre nő. És ma már valamennyien tudjuk: egészségügyi szempontból ez nagyon súlyos károkat okoz. Az orvosi jelentések szerint az érettségizettek nagy százaléka valamilyen lábkárosodással hagyja el az iskolát, nagyon sok fiatalnál tartási rendellenesség figyelhető meg, és soknál a vegetatív idegrendszerben beállt zavar is kimutatható. Ehhez járulnak még a különféle szívpanaszok, vérkeringési rendellenességek, amelyek jórészt szintén a mozgáshiányra vezethetők vissza. Tudományos elemzésekből és tapasztalatból is tudjuk, hogy a környezet okozta károsodásokat testedzéssel, rendszeres sportolással ki lehet küszöbölni, ki lehet egyensúlyozni. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kong-Négyszáz kilométert fut havonta atlétikai Európa-bajnokságon ismét rajthoz állt, a várva várt győzelem azonban megint elmaradt... A csillogó, fénylő aranyérem helyett, csak a tompa fényű bronzot sikerült megszereznie. Rotterdamban a győzelmi emelvény legmagasabb fokára ezúttal a nagyszerű francia futó, Gonzales került, aki egy évvel ezelőtt a harmadik volt — Plachyval cserélt helyet. — Nem vette ezt észre, vagy nem volt már ereje a kitörésre? — kérdezték a verseny után Plachytól, és sokan a kérdéshez azt is hozzáfűzték: nagy taktikai hiba volt! — Erőtartalékom még volt. Ezt az is bizonyítja, hogy az egy óra múlva sorra került 4X4 körös váltófutásban a 710 méteren 1:31 perces időeredményt értem el, és váltónknak jónéhány méteres előnyt is szereztem. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a fedettpályán — ahogyan már említettem — sokkal nehezebb versenyezni. Különösen a lábizmok vannak túlerőltetésnek kitéve. A 800 méteres verseny utáni gyors erőregenerációm bizonyítja, hogy jól készültem fel: jó fizikai erőnlétben voltam. Biztosan jobb formában voltam, mint az egy év előtti Grenoble-i versenyen, ahol 66 századdal voltam gyorsabb. A „lépés“ ott jobban kijött. . . Rotterdam után a nagy szófiai fedettpályás verseny következett. Jozef Plachy ott a 4X800 méteres váltóban rajtolt. A kétszáz méteres körpályán 1:47,3 perces nagyszerű időt ért el, mely már nagyon közel van az európai fedettpályás csúcshoz. — Plachy balszerencsés futó — hallhatjuk szakkörökben. Igaz, hogy több nagy nemzetközi versenyen valóban a balszerencse ütötte el a győzelemtől, de ezt el lehet kerülni. — jelentette ki edzője. — Nagyobb összpontosítással, jobb lelki felkészültséggel nagyon sokszor a „pech“ elkerülhető ... Plachy a váltakozó sikerek ellenére a világ nyolcszázas futóinak az élcsoportjába tartozik. A felejthetetlen 1969. évi stuttgarti Europa- Amerika közti atlétikai viadalon 1:45,4 perces nagyszerű időt ért el. Ez olyan eredmény, mellyel akár olimpiai bajnokságot, aranyérmet lehet nyerni! Szerintem Plachy tipikus 800-as futó. Sok resszusának határozatában, a fiatalság nevelésével kapcsolatban ez a fontos kérdés is szóba kerül. Vitathatatlan, hogy ezen a téren is kézzel fogható eredményeket, sikereket értünk el: sok fiatal kapcsolódott be az iskolai kötelező testnevelésen kívül a rendszeres sportolásba. Nagyon jól dolgoznak például a galántai, komárnoi (komáromi) és Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) iskolákban, ahol korszerű tornatermek, felszerelések és játékterek állanak a sportolók rendelkezésére. DE SOK VIDÉKI ISKOLÁBAN rendszeres testnevelésről — mivel nincsen megfelelő létesítmény — szó sem lehet, és az iskolán kívüli sportolásba sem kapcsolódnak be a fiatalok. Pedig fiataljaink kedvelik a testedzést, tapasztálatból tudjuk, hogy szívesen kapcsolódnak be a sportversenyekbe. Ezért megdöbbent, amikor azt látom, hogy egyes falvakban, sőt kisebb városokban is az illetékes szervek nem törődnek kellően a fiatalok testnevelésével. A pedagógusok nagy része helyesen mutat rá arra, hogy százával létesülnek az iskolákban új szaktantermek, a legkorszerűbb eszközöket használják fel az oktatásra, ugyanakkor a testnevelésre nem fektetnek olyan gondot, mint amilyenre szükség volna, pedig a testminden van még „benne“, meggyőződésem, hogy a nagy világversenyeken még sokszor hallat majd magáról. Különösen a rotterdami verseny után egyes szakkörökben olyan vélemények hangzottak el, hogy jobb volna, ha Plachy az 1500 méteren próbálkozna. No. de mit szól ehhez Plachy? — Az én távom a 800 méter. Ha távot váltanék, „felöltözve ugranék a vízbe“! A már beidegződött edzésmódszeremet teljesen át kellene állítani, havi edzésadagomat 400-ról 600 kilométerre kellene felemelnem. És ez egészen más életmódot követelne. Nem futná az időmből ... És ami a legfontosabb: az 1500-as versenyzőnek ma 3 perc 40 másodperc alatti időt kell elérnie. Sajnos, ilyen időt még sohasem futottam. Biztos vagyok benne, hogy a 800-as távon rövidesen túlszárnyalom eddigi eredményeimet, elég erőm, erőtartalékom van hozzá. — Mik a terveid? — A jelenlegi legfontosabb feladatom: tanulok. Érettségire készülök. Eredményesen akarom befejezni a gépipari technikumot. Lehet, hogy tovább tanulok, beiratkozom a főiskolára, de az is lehet, hogy munkába állok. Ebben véglegesen még nem döntöttem. A tanulás miatt az edzés most kissé háttérbe szorult. A napi edzésanyagotnat azonban igy is becsületesen elvégzem. — Hogyan futja erre az idejéből? — Pontos időbeosztással dolgozok. Reggel és este edzek, este kicsit sétálok, napközben pedig szorgalmasan tanulok. Az idei atlétikai idény a tavalyihoz képest elég vérszegény. Pihenőév, a felkészülések időszaka ... Edzéstervemet úgy állították össze, hogy az Európa Kupa elődöntőjére érjem el csúcsformámat. Ha sikerül bejutnom a döntőbe, akkor alkalmam lesz ismét Európa legjobbjaival találkoznom. Biztosan ott lesz a nagyszerű, ezüstérmes Arzsanov, Fromm, no meg Kupczyk is... — És a további tervek? — Az 1974-ben, Rómában sorra kerülő Európa-bajnokságon, majd az 1976-os montreali olimpián szeretnék indulni. Remélem, jobb összpontosítással sikerül legyőznöm a balszerencsét, és teljesül mindkét kívánságom: mind Rómában, mind pedig Montreálban aranyérmet szerzek. Még fiatal vagyok, érzem, hogy sok minden van még „bennem“. .. Jozef Plachy keménykötésű, kitartó atléta. Nem adja fel a harcot. Amit célul tűzött ki, teljesíteni is akarja. Hisz saját magában — és ez nagyon fontos. Hisz abban, hogy a nagy nemzetközi versenyeken, olimpiákon sikeresen képviseli szocialista hazánkat — növeli nagyszerű sportsikereit. Sok fiatal példaképe lehet. FEDERMAYER ISTVÁN nevelésnek, mint tantárgynak éppen az egészséges, egyenes jellemű, szocialista ember formálása szempontjából van igen nagy jelentősége. MIT TEGYÜNK? — vetődik fel jogosan a kérdés, amikor a fiatalok testnevelésének hiányosságait látjuk. A legelső és legfontosabb feladat az, hogy minden iskola mellett találni vagy építeni kell olyan egészségileg minden szempontból megfelelő termet, ahol a rendszeres testnevelést biztosíthatják. A második feladat: a helyi testnevelési és sportegyesületben elsősorban az alapozó szakosztályokban, majd az egyes sportszakosztályokban, csapatokban, meg kell kezdeni a fiatalokkal való rendszeres munkát. Társadalmi munkával — a fiatalok szívesen és lelkesedéssel vesznek ebben részt — kis, nem költséges játszótereket, sportpályákat kell építeni, ahol szakképzett edző, oktató vezetésével kell a munkát megszervezni. A kezdet nehéz. A jól szervezett és rendszeres munkával azonban olyan eredményeket érünk el, melyekre valamennyien büszkék leszünk. Egészséges, rátermett és ügyes fiatalokat nevelünk a testnevelés és sport segítségével.
