A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-04 / 18. szám
A híres Anyicskin-híd ^ A Néva, szemközt a Téli palota azon túl is. Huszonhat kilométer hosszú lesz ez a gát, amelynek építésénél egészen fantasztikus mennyiségű anyagot használnak majd fel. A többi közt 19 millió köbméter földet emelnek ki a Finn-öböl medréből, 14 és fél millió köbméter homokot és követ helyeznek el a gát alapzatában és falában, több mint 25 ezer tonna fémkonstrukciót és különböző mechanizmust építenek be. A gát tetején széles autóút vezet majd végig, úgyhogy a kronstadtiak, akik eddig csak vízi úton közelíthették meg Leningrádot, most majd egyszerűen bekocsiznak a városba. Útközben strandfürdőket, vitorlás és gőzhajó-kikötőket, vendéglőket, cukrászdákat építenek a gát egy-egy kiszögellésénél. Ez a gát tehát egyúttal nagyszerű kirándulóhelye is lesz a leningrádi lakosságnak. Igen ám, de Leningrád nagy forgalmú tengeri kikötő. A védőfal alkalmas lesz arra, hogy megvédje a várost az áradástól, de lehetetlenné teszi a tengeri hajók befutását a kikötőkbe. A tervező bizottság erre is gondolt. Két nagy hajóáteresztő zsilipkaput terveztek a gátba, amelyeken át a hajók kényelmesen befuthatnak. De hogy áradás esetén a dühöngő Balti-tenger vize ne sétálhasson be a hajók számára fenntartott zsilipkapun, 130 méter széles betonfalat terveztek, amely kerekeken gördül és gyorsan elzárhatja a zsilipkaput. A moszkvai Pravda szerint 1975-re teljesen elkészül a leningrádi védőgát építésének részletes terve, és akkor hozzáláthatnak már a kivitelező munkákhoz is. Naponta sok százan keresik fel a múzeummá alakított Auróra cirkálót SZUPERFÖLIA Emberi szemmel csaknem láthatatlan műanyag fóliát fejlesztettek ki a moszkvai műanyagipari kutatóintézetben. Nyolcszor vékonyabb egy emberi hajszálnál, viszont kétszer olyan tartós, mint a csomagolási célokra eddig használt polietilén fólia. Szilárdságát annak köszönheti, hogy a polietilén fóliát különleges berendezésben 200 fokos hőmérsékleten, egyidőben hosszában és keresztben megfeszítik. Az új módszerrel egy tonna kiindulóanyagból az eddiginél hatszor több csomagolófólia készíthető. A LEGIDŐSEBB sAkkfigurAk Két elefántcsont figurára bukkantak szovjet régészek az Üzbegisztán déli részén végzett ásatások során. Az i. sz. II. századból származó, elefántot és zebubikát ábrázoló szobrocskát vezérként és bástyaként használták a sakkjátékban a régészek megállapítása szerint. Eddig az volt a tudományos vélemény, hogy a sakk játék csak az i. sz. V. században alakult ki az ókori Keleten. DOHÁNYOSOK, FIGYELEM! A dohányosok jelentős mennyiségű szénmonoxidot „raktároznak“ szervezetükben. Amerikai orvosok jutottak erre a megállapításra egy kísérleti személy kilégzett levegőjét hosszabb időn át elemezve. A cigaretta- eldobásakor 36 milliomod rész volt a szénmonoxid-koncentráció a dohányos kilégzett levegőjében. Egy óra elteltével 25 milliomod rész, két óra múltán pedig még mindig 20 milliomod résznyi szénmonoxidot mértek. A nem dohányzó kísérleti személyek kilégzett levegőjében 4 milliomod résznyi szénmonoxidot állapítottak meg, vagyis csak ötödannyit, mint a dohányzó kísérleti személyben. A szénmonoxid rendkívül lassú leadása arra vezethető vissza, hogy a szénmonoxid az oxigén helyett szilárdan a vérfestékhez, a hemoglobinhoz kötődik. A szénmonoxidos molekulakötés gátolja a hemoglobin biokémiai funkcióját. A KVAZÄR rejtélye Az utóbbi időben egyes szaklapok újra és újra felvetik a fénysebességnél gyorsabb tachyonok létezésének lehetőségét. A C 279 katalógusszámú kvazárról (csillagszerű radiosugárforrásról) is gyanítják, hogy nem a relativitás elméletének megfelelően viselkedik, mert a fénysebesség többszörösével tágul. William A. Dent amerikai kutató új értelmezése elűzi a szuperrelativisztikus misztikumot erről az égi objektumról. Dent kimutatja: minden jel szerint a 3 C 279 nem kettős sugárforrás, mint eddig hitték, hanem a két kozmikus „adón“ kívül még egy harmadik is aktív a térségben; igaz, ennek a sugárzási teljesítménye az utóbbi években csökkent. Az elmúlt években készített interferogrammok szabálytalanságát tehát nem a két sugárforrás tágulása okozza, hanem egy harmadik, éppen közöttük elhelyezkedő sugárcentrum intenzitásváltozásai. höszabAlyzö elefantfülek Az elefántok füleikkel szabályozzák testhőmérsékletüket — állapította meg két amerikai kutató az afrikai nagy vadrezervátumok állományát megfigyelve. Az elefántok fülének belső oldalán csupán viszonylag vékony bőr fedi a verő és visszerek hálózatát. Ezzel a sűrű hajszálérrendszerrel az anyagcsere során keletkező test-Tudomány echnika meleg jelentős része elvezethető. Az amerikai kutatók megállapították, hogy a meleg napszakokban az elefántok gyakran kiterjesztik füleiket, legyeznek velük, szélben pedig jóformán sohasem teszik ezt. Esőben az elefántok szorosan testük mellett tartják füleiket. 32 SÁVOS MAGNÓSZALAG Svájcban újfajta mágneses jelrögzítő berendezést szerkesztettek főként a repülőtéri irányítóközpontok használatára. A beérkező információk mennyiségétől függően 8, 16 vagy akár 32 sávon is készíthet felvételt a berendezés. Megfelelő módosítással sztereó felvételre is alkalmas az új svájci készülék. SAVALLÓ TÉGLA A grúz tudósok által kifejlesztett perlitbázisú keramikus anyagból készült téglát és burkolólapokat a nagy koncentrációjú kén-, salétrom- és sósav sem támadja meg. Az új saválló anyagot elsősorban a vegyi, kőolajfeldolgozó és élelmiszeriparban használják majd fel. A keramikus anyag tűzálló agyagból és perlitből áll. A nagy hőmérsékletű égetés során a perlit üvegképző alkatrészei kitöltik az agyag pórusait, így a termék víz- és savállóvá válik. ÖTLETEK - TALÁLMÁNYOK CSEHSZLOVÁK ESZTERGAGÉP. A csehszlovák szerszámgépgyártás egyik érdekes újdonsága az SPL 32 típusú félautomata esztergagép, mely az ismert korábbi típus továbbfejlesztett változata. A másoló-esztergaként is alkalmazható berendezés tokmánya hidraulikusan rögzíti a munkadarabot. Különféle kiegészítő berendezései között olaj előmelegítő és angol-metrikus rendszerű táblázat is található. Tengelyszerű munkadarabok megmunkálásához önműködő munkadarabfordító készülékkel is kiegészíthető. IBOLYÁNTÚLI FÉNYKÁBEL. A mainzi üveggyár laboratóriumában a rövidhullámú ibolyántúli fény továbbítására alkalmas fénykábelt fejlesztettek ki. (Az eddigi fénykábelek nem voltak alkalmasak erre.) A száloptika hajszálnál is vékonyabb elemi üvegszálait kvarcüvegből alakították ki és leheletvékony, ezredmilliméter vastagságú műanyagréteggel vonták be. A bal oldali ibolyántúli fényforrásból érkező sugarak végighaladnak a fénykábelben — a csúcson kilépő ibolyántúli fény fluoreszkálásra gerjeszti az UV (ultraviola) betűket.
