A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-04 / 18. szám
TENGERI VÉDÖGÁT ÉPÜL LENINGRAD ELŐTT AUTÓMOTOR A JÓ TANÁCS - ARANYAT ÉR! HOGYAN VEZESSÜNK? Megkezdődött a tavaszi autósidény. Különösen a hétvégeken találkozhatunk országútjainkon új kocsikkal. melyeket újdonsült gépkocsivezetők vezetnek. Az autóközlekedési intézetben ugyan megtanúlták a kocsivezetés ábécéjét, tapasztalatokkal azonban még nem rendelkeznek. Az autópályán való közlekedésnek is megvannak a maga külön írott és íratlan szabályai. Néhány sorban jótanácsként kitérünk néhányra. ® Az előttünk haladó mögött mindig hagyjunk biztonsági zónát. Ne feledjük: ez a biztonsági zóna, vagyis ,ez a térköz a mindenkori út- és látási viszonyok mellett a mi reakció-időnktől is függ. Próbáljuk megszokni, jól begyakorolni, hogy egy forgalomáramban haladva ne csak akkor fékezzünk, illetve lassítsunk, ha már az előttünk haladó jármű stoplámpái is felvillannak, hanem az előrelátásunk információit is hasznosítva már jóval előbb. A lényeg: ez a magunk által teremtett biztonsági zóna mindig kísérője legyen a haladó autónknak O „VtZRAKÉTÁS" HAJOK. A Saturn-5 óriásrakéta turbószivatytyúival kapcsolatos kedvező tapasztalatok alapján újfajta hajóhajtást fejlesztettek ki legújabban az Egyesült Államokban. A Saturn-5 rakéta turbószivattyúinak egy perc alatt 750 köbméternyi hajtóanyagot kellett szállítaniok. Az új vízturbinák percenként 375 köbméter vizet továbbítanak. A vízsugár óránként 240 kilométeres sebességgel lövell ki egy fúvókából és reaktív erejével előre löki a hajót. Egy vízrakétahajtóhiüves teherszállító hajó 30 ezer lóerős turbószivattyúival 30 óra alatt átszelheti az Atlantióceánt. O JÖ HA TUDJÁK A MOTOROSOK ... A párizsi rendőrség vizsgálatot végzett. A rendőrség egyik vezető emberének megállapítása szerint, ha éjszaka egy motorkerékpár nyitott kipufogóval száguld végi^ a Szajna-parti metropolis utcáin, nem kevesebb mint kétszázezer ember riad fel. Lehetne természetesen olyan „olcsó“ hatásvadászó kérdéseket feltenni ezzel kapcsolatban: vajon hányán nyúlnak ilyenkor altatók után, hányán kelnek fel fáradtan, kábultan, ingerülten utána, s mindennek milyen kihatásai vannak a közlekedésben, munkában, a családtagok és munkatársak kapcsolataiban? De nem is kell ilyen messzire menni. Kétszázezer ember éjszakájának, pihenésének tönkretétele vagy akár megzavarása önmagában is embertelen gonoszság. De gonoszság az is, ha csak egy kisebb közösség, akár csak egyetlen család éjszakai nyugalmát veszi el valaki. Minden motoros emberbe bele kellene nevelni, hogy minden éjszakában van valami szent, mert csendje arra való, hogy az álomban a fáradtak erőt gyűjtsenek a holnapi küzdelemhez, munkához, alkotáshoz. Motorosok! Gondoljatok erre! 1824. november 19. mindig emlékezetes dátuma marad Észak Velencéjének. Ekkor tört rá Pétervárra az árvíz, amely iszonyatos pusztítást végzett, sok száz emberáldozatot követelt, házakat döntött romba. A Néva megvadult vize négy méter 21 centiméterrel magasabbra emelkedett a tenger szintjénél, így aztán alig volt menekvés a városban. A NÉVA VIZE De nemcsak ez volt az egyetlen pusztító áradás a városban. 1777 őszén ugyancsak nagy víztömeg tört a városra, s pillanatok alatt elsodorta a tengerparton épült börtönt, mind a 300 fegyencével együtt. Nemcsak a távolabbi múltban, napjainkban is többször pusztított árvíz Leningrádban. A legsúlyosabb 1924 őszén tört a városra, és nagyon sok kárt okozott. A tudósok megállapításai szerint ma sincs védve a város egy esetleges árvízzel szemben, elképzelhető az is, hogy a Néva vize 5—6 méterrel magasabbra emelkedik á normális vízállásnál, márpedig az ilyen ár nagy pusztítást végezhetne á város központjában ugyanúgy, mint a tengerpart felé kinyúló új városrészekben. CIKLON OKOZZA I. Péter óta törik a fejüket a szakemberek, mi okozza a Néva hirtelen megduzzadását, és hogyan lehetne megvédeni a várost az árvíztől. Sokáig az a felfogás uralkodott, hogy 'a Balti-tengerről érkező szélviharok okozzák az árvizet, felkorbácsolják a tengert, belezúdítják a Névába, és aztán a rengeteg víz menthetetlenül elönti a várost. Ezért is építettek olyan sok, csatornát Pétervárott, mondván, a Néva megduzzadt vize majd belefolyik a csatornákba, és ezek levezetik az árt. v Voltak olyan tervezők, akik azt javasolták, hogy építsenek a tengerbe egy nagy védőfalat a város felé, hogy az fogja fel a dühöngő, tombo- i !ó áradatot. De hát minden ilyen ötletet elutasítottak, mondván — megoldhatatlan. Ma már tudjuk, hogy a ciklon okozta a pétervári nagy árvizeket. A Balti-tenger fölött, különösen ősszel, időnként ciklon száguld végig. Ennek a ciklonnak a középpontjában a légnyomás alacsonyabb, mint a tenger többi része felett. Az alacsony légnyomás, mint valami gigászi szivattyú a ciklon középpontjába szívja a Balti-tenger vizének óriási mennyiségét, és aztán ezt a hatalmas vízoszlopot űzi, hajtja végig a tengeren. Amikor a ciklon szűnni kezd, a nagy mennyiségű víz óránként 50—60 kilométeres sebességgel szétfolyik minden irányban. És nagyon gyakran Leningrád felé. Gyakorlati tapasztalatok tanúsága szerint ilyen úgynevezett „hosszú hullám“ keletkezésekor, ha például Tallinnál egyméteres vízszintemelkedést tapasztalnak, Leningrádnál ez legalább két és fél méteres emelkedésben nyilvánul meg. Mert a Néva beömlésénél összeszűkül a víz „ható területe“. És ha ilyenkor még erős viharos szél is kíséri a hosszú hullámot, könnyen előállhat ötméteres vízszintemelkedés is. AUTÓÚT A TENGEREN Hogyan védjük meg Leningrádot egy esetleg bekövetkező újabb áradással szemben? — ezen törték már régen fejüket a város vízügyi szakemberei. Negyven legfontosabb vízügyi szervezet vezetői egy külön bizottságot alakítottak, amelynek csak az a feladata, hogy kidolgozza Leningrád árvíz elleni védekezésének technikai és gazdasági módszereit. Ez a bizottság most elkészült a tervekkel. Eszerint a legjobb védekezés az, amit régen megoldhatatlannak találtak: védő gátfalat kell építeni a Finn-öbölben Leningrád elé. Su. Agalakov, a tervező bizottság főmérnöke elmondotta, hogy a Finn-öbölnek nem túlságosan mély vizében tervezik a védőgát építését. Ez egészen Kronstadtig fog húzódni, sőt AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI Csinos tavaszi ruhában — műanyag karosszériával, különleges merevítésű keréktárcsákkal — jelent meg a svéd SAAB cég Sonett-97 jelzésű kétüléses kupéja. Ennek a sportos modellsorozatnak ez a harmadik változata négyütemű, négyhengeres, 1699 köbcentiméteres, 65 DIN lóerős Ford V-motorral készül. A 390 cm hosszú, 150 cm széles és 119 cm magas elsőkerék-meghajtású kocsi 170 km/óra sebességet ér el. Egy Tokióban bemutatott újdonság, a Nissan Skyline 2000 GT-R típus, feltűnő visszapillantókkal, műanyagból sajtolt, csavaros felerősítésű sárvédőperemekkel és dísztárcsa nélküli kerekekkel. A kétajtós ötüléses kupé 1989 köbcentiméteres, kettős OHC vezérlésű, hathengeres motorja 160 SAE lóerővel segíti elő a 200 km/óra körüli végsebesség elérését. (Gyári fotók)
