A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-04 / 18. szám

A jÖVO PEDAGÓGIÁJÁNAK TÁVLATAI Az elméleti és gyakorlati ismeretek, az általá­nos képzés és szakképzés, az általános és poli­technikai műveltség viszonyának kérdését egész sajátszerű perspektívában fogja majd felvetni a technika rohamos fejlődése által elénk vetített jövő pedagógiája. Ennek távlatai még csak ma kezdenek kibontakozni. Az automatikának és a telemechanikának, az atomenergia békés célokra való kiaknázásának kibontakozásával egyidejűleg a termelés területén is egyre inkább olyan szak­emberekre lesz szükség, akik irányítani tudják majd a termelés egy-egy részfolyamatát. A tanu­latlan munkást, aki csupán egy-egy kalapácsütést mér a futószalagon előtte elvonuló munkadara­bokra, az automatizálás egyre jobban kiszorítja majd. Amint a gazdasági élet és a technika fej­lődése során csökken a fizikai munka iránti ke­reslet, úgy fog a kötelező iskoláztatás korhatárá­nak felemelése és az egyre mélyebbre alapozott általános műveltség iránti igény emelkedni. Ebből azonban korántsem vonhatjuk le azt a kö­vetkeztetést, hogy fizikai munkára a jövőben nem lesz szükség, és hogy bármikor is lemondhat az emberiség a fizikai munka nevelő erejének érvényesítéséről. „Mélységes tévedés rejlik abban az állításban, hogy a kommunista társadalomban a termelés automatizálásával egyidejűleg meg­szűnik majd a fizikai munka. A hatalmas méretű technikai fejlődés mérhetetlenül megkönnyíti majd a fizikai munkát, az emberi erőt kimerítő számos szakma megszűnik, illetve a későbbiek során meg fog szűnni. A fizikai munka azonban fennmarad. Az ember harmonikus fejlődése el­képzelhetetlen az alkotó és örömteli, a szerve­zetet megedző és életfunkciót fokozó fizikai mun­ka nélkül.“ („Az iskola és az élet kapcsolatának megszilárdításáról és a Szovjetunió közoktatási rendszerének továbbfejlesztéséről“ című új szov­jet törvény bevezetőjéből.) A középiskolák szemszögéből nézve a kérdést, úgy látszik, hogy a távolabbi jövő problémáit nem az általános középiskolába áramló tömegek­nek a szakközépiskolák felé való terelése, hanem egyre szélesebb tömegeknek az általánosan mű­velő iskolák felé való irányítása fogja megoldani, míg a termelés kulcspontiain álló szakemberek képzése mindinkább a felsőoktatási intézmények­be (a műszaki és agronómiái stb. főiskolákba) fog áttevődni. A technika fejlődése és a jövő távlatai felvet­nek azonban egy mélységes emberi problémát is. Az automatizálás és az atomenergia kiaknázásá­nak korszakában a munkaidő nyilvánvalóan csökkenni fog. A szocialista társadalmaknak is egyik legfőbb célkitűzése a munkaidő leszállítá-Ma már a tanulásnál, illetve a tanításnál a leg­korszerűbb technikai eszközöket is fel lehet használni. Főleg a nyelvtanulásnál nyújt nagy segítséget a magnetofon. sa; a Szovjetunió és a többi szocialista állam ezen a téren — mint ismeretes — már döntő jelentőségű intézkedéseket hozott. A probléma mármost az egyre növekedő szabad idő megfelelő felhasználására képesíteni a felnövekvő nemze­dékeket: ésszerű pihenésre, nemes szórakozásra, szellemi élvezetekre, a személyiség gazdagabb kibontakozására, a humánum kiteljesítésére. Ennek a problémának a megoldása is a széles tömegek elmélyültebb, huzamosabb ideig tartó és általános műveltséget nyújtó nevelésének munkáját követeli. A szabad idő emberhez méltó felhasználásától várják a polgári gondolkodók is az „egyoldalú“ szakmai munka által a kapitalista termelésben veszélyeztetett személyiség emberi egyensúlyának helyreállítását. A nevelés feladata biztosítani ezen a téren is — mondják —, hogy a széles tömegek a demokrácia által adott jogok­kal és lehetőségekkel értelmesen és a közösség iránti felelősségben éljenek. SZISZ-szervezeteink életéből A Trhové Myto-i (vásárúti) SZISZ szervezet közel két éve folytat aktív munkát. A szervezet­ben 43 tag tevékenykedik. Mint azt Németh László, a szervezet elnöke elmondotta, főfelada­tuknak tekintik a fiatalok eszmei nevelését. Po­litikai előadásokat szerveznek számukra, melye­ket Rédvay Aladár, a SZISZ dunaszerdahelyi járási bizottságának ideológiai titkára tart. Be­szélgetést rendeztek idős kommunistákkal is. A politikai nevelőmunka mellett kulturális tevékenységet is folytatnak. Van egy 25 főből álló esztrádcsoportjuk, Glóbusz nevű zenekaruk, így lehetőségük nyílik teaestek rendezésére is. A helyi egységes földművesszövetkezet segít­séget nyújt az ifjúsági szervezetnek, a fiatalok ezt a segítséget brigádmunkával viszonozzák. Már ebben az évben is több vetélkedőt szervez­tek, s azt tervezik, hogy kapcsolatot teremtenek valamelyik magyarországi SZISZ szervezettel. Németh László elmondotta, hogy problémákkal is küszködnek. így például nincs önálló klub­­helyiségük, ami nagyban megnehezíti munkáju­kat. Krascsenics Géza A LÁNYOK IS ... A Král. Kracany-i (királyfiakarcsai) egészségügyi iskola SZISZ szervezete is aktívan tevékenyke­dik. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az elmúlt hó­napban sportvetélkedőt rendeztek az iskola kere­tén belül. Az egyes osztályokat 3—3 tag képvisel­te, ahol a versenyzők számot adtak arról, mit tudnak a sport történetéről, az olimpiai bajnok­ságokról stb. Az első helyen a 3 b. osztály tanulói végeztek. A verseny keretén belül meggyőződhet­tünk arról, hogy nemcsak a férfinem kíséri figye­lemmel a sport eseményeit. Vass Mária levelezni • ismerkedni szeretnének Dávid Jarmila, 946 02 Calovec, é. 22, okr. Ko­­márno. 15—18 éves fia­talokkal szeretnék leve­lezni. Kedvelem a tánc­zenét. Kedvenc éneked sem Petr Spáleny. Kákái Attila, 986 01 Filakovo, Jilemnického 19, okr. Lucenec. 17 éves vagyok és főleg olyan fiata­lokkal szeretnék levelezni, akik a lovaglósport után érdeklődnek. Természetesen szeretem a beat-zenét is. Csontos Erzsébet, Háj, é. d. 103, 044 03 Túrna n/Bodvou, okr. Kosice. Gazsi Márta, Zarnov, ő. d. 70, 044 04 Nová Bodva, okr. Koáice. 15-éves tanulólányok vagyunk, szeretnénk hozzánk ha­sonló korú lányokkal és fiúkkal levelezni. MANOUSZ GLEZOSZ (1921) görög politi­kus, újságíró. Joghallgató Athénban. Fegyver­rel és tollal küzd a hitleri megszálló, majd a monarcho-fasiszta hadak ellen. Háromszor ítélik halálra, több mint 12 évet tölt börtönök­ben és koncentrációs táborokban. 1963-ban Nemzetközi Lenin-békedijat kap. 1967 áprilisá­ban a puccsal hatalomra került junta ismét koncentrációs táborba veti. 1971 júniusában szabadul. JAMES ENDICOT (1898) - kanadai lelkész. 1925-ben misszionárius Kínában. 1949-ben a Kanadai Békevédelmi Kongresszus elnöke. 1950-ben a Béke Világtanács tagjává, majd elnökségi tagjává választják. 1952-ben meg­kapja a Lenin-békedijat. Ö tölti be a kanadai Országos Béketanács elnöki funkcióját. LÖRINCZ MARGIT komáromi születésű, férje Tories János is innét származik. Margitka már kislány korában nagy műkedvelő volt, majd „nagylány" korában már erőssége a CSEMA­­DOK komáromi helyi szervezetének. Nagy si­kere volt több színdarabban, többek között a Szabin nők elrablásá-ban. A Magyar Területi Szinház alapító tagjai közé tartozik. 60 szere­pet játszott azóta, kezdve az első bemutató, a Tűzkeresztség Marikájától egészen a most nagy sikerrel menő Időzített boldogság ma­májáig. Élete legnagyobb alakítását mégis Bródy Tanitónö-jében nyújtotta, amiről mind a kritika, mind a közönség évekig elismerőleg beszélt. Két kisfia van. Jancsika, aki máris aratja a babérokat az iskolai szavaláversenye­­ken, és Péter, aki majd bizonyára nyomába lép. Margitka született komika, magánéleté­ben is nagyon érti és imádja a tréfát, de azért, amikor megkérdeztem, hogy mi volna mégis az a szerep, melyet szívesen játszana, nagyon komolyan és halkan ennyit mondott: Gertru­­disz királynő a Bánk Bánban. £ ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom