A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-13 / 15. szám
Ha a gyönyörű, színpompás Vágvölgyben, a Kis-Kárpátok vadregényes erdeiben, Nővé Mesto nad Váhomtól (Vágújhelytől) délnyugatra barangolunk, ahol a Doranka íolyócska kristálytiszta vize tör utat a méltóságteljesen folyó sötétszínű vizű Vágba, már meszsziről látjuk a mészkőszirt platóján álló Cachtice (Csejte) vár romját, melynek két üszkös tornya, mint régi, megkopott síremlék emelkedik az ég felé. A régészek eddig még nem bukkantak olyan leletre, amely szerint pontosan meg lehetne állapítani, hogy mikor rakták le az ősi vár alapjait, kik voltak első lakói. A rendelkezésünkre álló adatok alapján csak annyit tudunk, hogy a XIV. század- I ban a vár már a vidék egyik legerősebb erődítménye volt, ahol az okiratok szerint 1313-ban Tamás magiszter — a történelemben Kufus néven is szerepel — volt a várnagy. Zsigmond király 1392-ben hűséges szolgálataiért Stibor vajdának ajándékozta a csejtei várat. Az adományozási oklevélben az uralkodó az öröklési jogra is kitért, mely szerint a csejtei várat — ha Stibor utód nélkül halna meg — fivérei: Miklós és András öröklik, s a vár külföldinek nem adható el. 1399- ben Zsigmond király újabb okiratban erősítette meg a várral kapcsolatos első határozatát. Stibor vajda, Zsigmond király i hadvezére, 1414-ben meghalt. Csejte várának ura fia, II. Stibor lett, aki j 1430-ban részt vett a husziták elleni j hadjáratban. Az uralkodó 1434-ben ! hadserege főkapitányának nevezte ki. II. Stibor kinevezése után váratla- j nul elhunyt. A csejtei várat — mi- ] vei II. Stibornak nem volt férfi utóda — Zsigmond király elcserélte. Volt főkapitánya lányának Beckó várát adta cserébe, a hozzátartozó földbirtokokkal. Csejte vára visszaszállt a koronára. De csak rövid időre. 1436-ban a király Országh Miklós kincstárosnak ajándékozta Csejtét. A vár 1567-ig volt az Országh-család tulajdonában. 1569-ben Miksa király Nádasdy Tamás özvegyének, Orsolyának 50 ezer arany forintért zálogosította el, azzal a kikötéssel, hogy a vár esetleges eladásánál az özvegy előjoggal rendelkezik. 1602-ben Nádasdy Ferenc II. Rudolf királytól további 36 ezer aranyért véglegesen megvásárolta a csejtei várat. A dúsgazdag Nádasdy Ferenc gróf | Báthory Erzsébetet vette feleségül, aki özvegy korában kétségkívül elmezavarodottan, előbb szolgálói, majd a környék -lányainak kínzásában lelte örömét. .Ezért a nádori bí j róság életfogytiglani fogvatartásra hsiKSii tájak A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. ítélte. A feljegyzések szerint sokszáz fiatal lányt öletett meg, akiknek a vérében fürdött. hogy üde, szép maradjon. A rege szerint, egy reggel, szokás szerint szolgálói fésülték Báthory Erzsébetet. A grófnő aznap a szokottnál idegesebb, türelmetlenebb volt. A szolgálók féltek, rettegtek tőle. Az egyik szolgáló idegesen, kapkodva fésülte úrnője haját, fésűjével egyszerre több hajszálat szakított ki. Az ideges úrnőt ez annyira felbőszítette. hogy a lányt arcul ütötte. A szolgáló arcát elöntötte a vér. Néhány csepp vér a vár úrnőjének arcára szökött. Báthory Erzsébet letörölte arcát, majd amikor a tükörbe nézett, csodálkozva látta, hogy azokon a helyeken, ahová vér fröcscsent, arcbőre sokkal szebb, mint másutt. — Szép és üde akarok maradni, szüzek vérében fogok fürdeni — jelentette ki hűséges szolgálóinak, és gazdag jutalmat ígérve megparancsolta, hogy a környék legszebb lányait csalják a várba. Az elmezavarodott úrnő tervét tettek követték. Szolgái különféle ígéretekkel a várba csalogatták a környék, majd a távolabbi vidék legszebb lányait. A szüzeket Báthory Erzsébet a legrafináltabb módszerekkel előbb halálra kínozta, majd megölette — vérükben pedig megfürdött. Állítólag több mint hatszáz lányt gyilkoltak meg a vár falai között. A környék lakói előbb csak titokban mertek suttogni az úrnő szörnyű tetteiről, mert féltek hatalmától. Hosszú töprengés után a csejteiek úgy döntöttek, a papot bízzák meg, hogy a felettes hatóságoknak jelentse a szörnyűségeket. A csejtei pap személyesen utazott Pozsonyba, ahol éppen az országgyűlés ülésezett. — őrültség, kitalált rémmese az egész! — jelentette ki Thurzó György nádor, aki rokoni kapcsolatban volt Báthory Erzsébettel. — Erzsébetet ismerem, minden téren felelősséget vállalok érte! A nádor felelősségvállalásával azonban az országgyűlés nem volt elégedett. A közvélemény nyomására a nádor 1610-ben Báthory Erzsébet két vejével: Zrínyivel és Drugethtel együtt meglepetésszerűen katonasággal vétette körül a várat, s behatoltak Báthory Erzsébet lakosztályába. A vár úrnője éppen vérben fürdött. .. tetten érték. A szomszédos szobában ott találtak két halálra kínzott lányt és egy lány hulláját. Thurzó György nádor Báthory Erzsébetet azonnal a vár tömlöcébe vettette, segítőtársait: Fickó Jánost, Jó Ilonát, Benicky Katalint és Szentes Dorottyát pedig vasra verve a biccsei várba szállíttatta, ahol bíróság ítélkezett fölöttük. 1611. január 7-én a biccsei bíróság a következő ítéletet hozta: „A vádlottak és segítőtársaik vallomásaiból félreérthetetlenül bebizonyosodott. hogy Báthory Erzsébet, a csejtei vár úrnője szörnyű bűntetteket követett el, melyben a vádlottak: Dóra, Ilona és Fickó segítették. Ártatlan lányokat kínoztak halálra, szüzek vérét ontották, sokat közülük élve máglyán égettek el. A királyi bíróság ezért Fickó Jánost halálra ítéli, fejét hóhér veszi, a vádlott Dórát és Ilonát pedig — mivel Fickó minden bűntettet magára vállalt — a bíróság nem ítéli el, de fogva tartja addig míg ártatlanságuk be nem bizonyosodik. A bíróság ítélete jogerős, az ítélet azonnal végrehajtandó.“ Báthory Erzsébetet nem idézték a bíróság elé. Az ítéletből azonban kitudódik az is, hogy az elmezavarodott, bestiális, szadista nőt életfogytiglan a csejtei várban tartották fogva. ahol 1614-ben halt meg. Báthory Erzsébet halála után a csejtei várat két gyermeke, Nádasdy Pál és Katalin örökölték, Anna lányát az elmezavarodott az örökségből kisemmizte. Annát Zrínyi Miklós vette nőül.
