A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-13 / 15. szám

A kupatornák története csaknem “ egyidős magával a labdarúgás történetével. A két világháború között és különösen a második világháborút követő első években azonban már annyi volt belőlük, hogy csökkent a kupamérkőzések vonzóereje. Ezért a nemzetközi labdarúgó-vezérkarnak valami újat, vonzót kellett kitalálnia. Emlékezzünk csak vissza például az SK Bratislava nagyszerű nem­zetközi húsvéti kupa-tornáira, A BEK első döntőjét 1956-ban a Real Madrid és a Reims csapata vív­ta meg Párizsban. Ezen a mérkőzé­sen a Real 4:3 (2:2) arányban győ­zött. A francia bajnokcsapat kétszer is vezetett, az akkoriban formája teljében játszó Real azonban kihar­colta a győzelmet, és ezzel az első BEK győzelemmel kezdődött Di Ste­­fanóék szédületes sikersorozata. 1957- ben Madridban a Real 2:0 (0:0) arányban legyőzte a Fiorenti­­nát. Nem volt ez sem könnyű mér­kőzés, a Fiorentina hosszú ideig ki­tűnően védekezett, de aztán a 70. percben megtört a jég, és a Real má­sodszor lett kupagyőztes. 1958- ban Brüsszelben a Real 3:2 (0:0, 2:2, 1:0) arányban legyőzte a Milánt. Öriási küzdelmet vívott a két csapat, és a BEK-ben először fordult elő, hogy meghosszabításban dőlt el a mérkőzés sorsa. A Real győzelmét jelentő gólt Gen to, a ma már veterán, de még mindig aktív labdarúgó lőtte. 1959- ben Stuttgartban a Real Mad­rid és a Reims vívta meg a döntőt. a Duna Kupára. A legkiválóbb együttesek vettek rajta részt és a nagyszámú nézőközönség nagy­szerű futballt láthatott. A Ferenc­város, a Hungária, a Sparta, a Racing Club és további élvonal­beli osztrák, olasz csapatok is sze­repeltek ezeken a tornákon. Az öt­venes évek elején azonban — mi­vel a kupamérkőzéseket, torná­kat majdnem mindig — nálunk és külföldön is — az éppen ráérő csapatokból verbuválták össze, A Real 2:0 (1:0) arányban győzött. A két csapat nagy küzdelmét több mint nyolcvanezer néző szurkolta végig. A madridi védelem sziklaerős, a csatársora feltartóztathatatlan volt. 1960- ban a Real Frankfurtban 7:3 (3:1) arányú győzelmet aratott az Eintracht Frankfurt fölött. Ennek a mérkőzésnek a hőse Puskás Ferenc volt, négy gólt lőtt az Eintracht há­lójába. 1961- ben már nem a Real vívta a döntőt. Első ízben került a BEK dön­tőjébe a Benfica, és átvette a Real szerepét. Az ellenfél a Barcelona csapata volt, amelyben akkor Ko­csis, Kubala és Czibor is játszott. A Benfica 3:2 (2:1) arányban győzött g berni mérkőzésen, amely egyúttal a Benfica sikersorozatának kezdetét is jelentette. 1962- ben ismét a Real szerzett jo­got a döntőbe való részvételre, az már a közönség részéről sem volt az az érdeklődés, mint azelőtt. A nemzeti válogatottak között ugyan még volt értékmérő, a négy­­évenként sorra kerülő labdarúgó­­világbajnokság és az olimpiai tor­nák, melyeken profik nem vehet­tek részt, de olyan fokmérő nem volt, melyen megállapíthatták vol­na, hogy melyik csapat jelenleg Európa és a világ legjobb együt­tese. 1955 elején a L’EQUIPE című francia sportláp pompás ötletet vetett fel: kirukkolt az Európa Kupa gondolatával. Igaz, hogy az ötlet nem volt teljesen eredeti, mert a bajnokcsapatok már a har­mincas években is összemérték ellenfél az előző kupagyőztes, a Ben­fica volt. A mérkőzés úgy indult, hogy a Real visszaszerzi hegemóniá­ját, Puskás három gólt lőtt, a Real vezetett, a lendületesen játszó Ben­fica azonban nemcsak behozta hát­rányát, hanem végeredményben 5:3 arányú győzelmével ismét megszerez­te a kupát. 1963- ban Londonban a Milan és a Benfica mérkőzött a BEK-döntőben. A mérkőzést a Milan nyerte 2:1 (0:1) arányban, és ezzel az olasz csapatok is feliratkozhattak a BEK-győztesek sorába. 1964- ben szót kért az Inter is. He­lenio Herrera csapata Bécsben 3:1 (1:0) arányban legyőzte a Real Mad­rid csapatát, és a kupa Milánóba ke­rült ... 1965- ben Milánóban az Inter ellen­fele a Benfica volt. A portugál baj­nokcsapat előzőleg kiverte a Reált, a döntőben azonban 1:0 arányú ve­reséget szenvedett, és továbbra is az Inter tulajdonában maradt a kupa. 1966- ban Brüsszelben a megfiatalí­tott Real ismét megszerezte a kupát. A régi játékosok közül már csupán Gento játszott. A Real 2:1 (0:0) arányban legyőzte a Partizánt, s ek­kor úgy látszott, hogy ismét felra­gyog a Real csillaga. 1967- ben Lisszabonban azonban a Celtic és az Inter volt a BEK dön­tőjének két résztvevője. A skót csa­pat nagy meglepetésre 2:1 arányban legyőzte Herrera csapatát. 1968- ban először szerepelt a dön­tőben angol csapat, és először szerez­te meg az értékes trófeát. A londoni Wembley stadionban ugyanis a Man­tudásukat; a mérkőzésekre Géni­ben került sor, továbbá létezett a Latin Kupa is, melyen a francia, olasz, spanyol csapatok vettek részt, de egyik kupa sem volt eléggé életképes, mert a rendezők nem tudták áthidalni az üzleti és egyéb nehézségeket, nem találták meg a legalkalmasabb lebonyolí­tási formát. Az 1954-es labdarúgó-világbaj­nokság kedvező hangulatot terem­tett a bajnokcsapatok tornájához. Európa a labdarúgás lázában égett: a francia sportláp javaslata a legalkalmasabb pillanatban szü­letett és egyben bombaötletnek is bizonyult. Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy a labdarúgás történetében a BEK egyedülálló sikert ért el, eddig még semmi sem mozgatott meg olyan tömege­ket, mint a legjobb klubcsapatok küzdelmei. ehester United 4:1 (0:0, 1:1) arány­ban legyőzte a Benficát. 1969- ben a madridi Bernabeu sta­dionban az AC Milan és a holland bajnok, az Ajax Amsterdam vívta a döntőt. Az ördöngősen játszó olaszok 4:1 (2:0)-ra győztek és megnyerték a kupát. 1970- ben a milánói stadionban ren­dezték meg a BEK-döntőt. A holland bajnok, a Feyenoord Rotterdam a skót Celtic Glasgow ellen játszott. A mérkőzés 1:1 arányban eldöntet­lenül végződött, úgyhogy 2X15 per­ces meghosszabbításra került sor. A Feyenoordnak sikerült egy gólt lő­nie, és megszerezte a kupát. 1971- ben a Feyenoord után ismét holland csapat, az Ajax nyerte a ku­pát. A londoni döntőben a görög Pa­­nathinaikosz volt az ellenfele, mely­nek edzője Puskás Ferenc. A holland csapat 2:0-ra nyerte a döntőt és megszerezte a BEK-kupát. 1972- ben ismét a holland bajnok, az Ajax került a döntőbe. Ellenfele azonban lényegesen nehezebb ellen­fél volt, mint az egy évvel azelőtti görög bajnok. A rotterdami stadion­ban 65 ezer néző előtt, nagyszerű játékkal az Ajax legyőzte az olasz bajnokot, az Intert — 2:0 arányban. 1972-ben ez a négy csapat került az elődöntőbe: Derby County, Juven­tus Torino, Ajax Amsterdam, Real Madrid. Már az elődöntő mérkőzések iránt Európa-szerte nagy az érdeklő­dés. Hogy melyik két csapat jut be a döntőbe, azt bizony nagyon nehéz előre megjósolni, mert mind a négy együttes nagyszerű játékerőt képvi­sel. FEDERMAYER ISTVÁN A FEYENOORD ROTTERDAM csapata (1970-ben a BEK-et és a Világ- Kupát is elnyerte). A felső sorban, balról: HAAK, VRAUWDEUNT, WERY, TREYTEL, LAZEROMS, P1ETERS-GRAAFLAND, VAN DUIVEN­­BODE, GEELS és VAN HANEGEM, alsó sor: VALDHOEN, ROMEYN, HASIL, HAPPEL (edző), ISRAEL, MOULIJN, BROX (gyúró), JANSEN. K1NDVALL és MEYER (segédedző) A bajnokcsapatok Európa-kupájának története A BENFICA LISABON csapata. Felső sor, balról: ZECA, VICTOR MARTINS, ADOLFO, MALTA DE SILVA, HUMBERTO, COELHO és JOSE HENR1QUES, alsó sor: GRACA, NENE, ARTUR JORGE, EUSE­BIO és SIMOES. <- • >. j. «■-AZ INTERNAZIONALE MILANO, mely nemcsak a Bajnokok Európa Kupáját, de a Világ-Kupát is elnyerte. A felső sorban, balról: BERTINI, BURGNICH, VIERI, BELLUGI, LANDIN1 és FACCHETTI, — alsó sor: SUAREZ, BEDIN, MAZZOLA, BONINSEGNA és CORSO.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom