A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-13 / 15. szám

A CIMEA — a Demokratikus Ifjúsági Világ­­szövetség Gyermek és Serdülő-kori mozgalmak Nemzetközi Bizottsága — 15 éves. Évei számát tekintve most lépett a kamaszkorba, de születé­se pillanatától kezdve felnőttként küzd a gyer­mekek jogaiért, a népek barátságáért, a békéért. Ahogy szaporodtak sikerei, úgy nőtt tábora. Ma már csaknem harminc ország úttörő- és haladó gyermekszervezetének tagjai menetelnek lobogó­ja alatt. Papp Annát, a CIMEA főtitkárát, arra kértük, hogy segítsen „fellapozni“ a nemzetközi szervezet képzeletbeli életregényét. — A születésnap alkalmából egy valóságos könyvet is kiadunk. Lapjain visszapillantunk a megtett útra. Azokra a párbeszédekre, tanács­kozásokra, amelyeket a legifjabbak érdekében és védelmében szerveztünk. A gyermekek moz­gósításán kívül a gyerekek felnőtt barátainak csatasorba állítása is feladatunk. — Kire gondol most? — Azokra a felnőttekre és gyerekekre, akik még az életüket is feláldozták, hogy nyugalom legyen a földön, s a világ minden gyereke ba­rátként éljen. Nguyen Van Troi kis partizánt azért ölték meg Saigonban, mert szabadon akart élni hazájában, Dél-Vietnamban, s felnőttként küzdött felszabadításáért. — Mi volt a CIMEA első nagy tette? — Az a hatalmas méretű szolidaritási mozga­lom, amelyet az algériai háború befejezése után az ottani gyerekek megsegítése érdekében szer­veztünk. Felhívásunkra a világ minden tájáról tíz- és tízezer doboz gyógyszer, szappan, törül­köző, takaró, kis cipő, ruha, tíz- és tízezer ceru­za, radír, füzet kelt útra. — Szeretnénk, ha néhány szót mondana aCI­­MEA-nyárról. — Büszke vagyok a táborainkra, amelyeket 1960 óta a különböző országok gyermekei számá­ra ütöttünk fel. A barátság nagyszerű kohói vol­tak ezek. Hiszen bőrük színére való tekintet nél­kül kötöttek itt egy egész életre szóló ismeretsége­ket afrikai, francia, szov­jet, vietnami, magyar és ki. tudná még felsorolni, hány nemzet fiai. Az idei esztendő kiemelkedő ese­ménye lesz a brazzavil­­le-i kongói, az arteki tá­borozás, s a lengyelor­szági, ahol első ízben nyaraltatunk ifivezető­ket. — Milyen hagyomá­nyos rendezvényei van­nak még a CIMEÁ-nak? — Franciaországban é­­venként ismétlődő „Nap­fény-Barátság kavalkád“ A „Barátság“ nemzetkö­zi négytusa, amelyhez kapcsolódva megkezdtük az 1974-re tervezett nem­zetközi gyermek-olimpia előkészületeit. De hagyo­mány az is, hogy párt­jára állunk az igazság­talanul bántalmazottak­nak. Angela Davis ki­szabadításáért mi is har­coltunk. — Most vietnami ba­rátaink megsegítése van napirenden. — Több mint egy éve kezdődött a DÍVSZ ál­tal meghirdetett „Egy kórházat a vietnami gye­rekeknek“ mozgalom, amelyhez az első perctől kezdve csatlakoztak a CIMEA tagszervezetei. Az ötszázezer dollárból már több mint háromszáz­­ezer együtt van. A francia gyerekek például „száz ágyat a kórháznak“ címmel indítottak ak­ciót. A finnek egy-egy karácsonyi ajándék árát ajánlották fel. A szovjet úttörők „erdei patiká­val“ is hozzá akarnak járulni a kórház műkö­déséhez, hatásos gyógynövényeket gyűjtenek. Az olasz, az osztrák gyerekek szolidaritási bazárokat nyitottak. — Ügy hallottuk, hogy hasonló bazárok lesz­nek az idei berlini VIT-en is. — Azt szeretnénk, ha a találkozó végén már átadhatnánk vietnami barátainknak a kórház felépítésének teljes költségeit. — A bazárokat gyerekek irányítják. Ezek sze­rint a VIT-nek úttörő résztvevői is lesznek? — ötven gyermekszervezet meghívást kap Berlinbe. A gyerekküldöttek a főváros melletti Wilhelm Pieck Üttörő Köztársaságban seregle­nek össze. Itt lesz a központ. Itt rendezünk talál­kozókat, vitákat, VIT-mozit, ahol játékfilmeket, a gyermekszervezetek életét, tevékenységét is­mertető dokumentumfilmeket mutatunk be. Meg­nyitjuk a „Barátság Galériát“. A nemzetközi gyermekrajz pályázatok, kiállítások legrangosabb alkotásait láthatják majd az érdeklődők. A gye­rekek által írt, rajzolt, fényképezett könyv meg­jelenése alkalmából „Ragyogjon mindig napfény“ címmel sok-sok játékkal vidám ünnepséget ren­dezünk. — Emlékezetessé teszi a születésnapot a feszti­vál. — Valóban, de a legszebb mégiscsak az, hogy végre a bambusznádnak földjén, Vietnamban is hallgatnak a fegyverek. Rettegés helyett újra mosolyoghatnak a gyerekek. levelezni • ismerkedni szeretnének Nagy Márta, 943 52 Cenke — Muála, 710. okr. Nővé Zámky. 18 éves vagyok. Hasonló korú fia­talokkal szeretnék levelezni. Kedvelem a táncze­nét. Minden levélre válaszolok. Boros Erzsébet, Safárikovo, Kollárova 17. okr. Rim. Sobota. 20 év körüli fiatalokkal szeretnék levelezni. Szeretem a tánczenét, operettet, ba­lettet. Csókás Ágota, Svodín é. 756. okr. Nővé Zámky. 15 éves lányokkal és fiúkkal szeretnék levelezni magyar nyelven. Énekesek képeit gyűjtöm. Borbély Mária, Tvrdoáovce, 737. okr. Nővé Zám­ky. 18—19 éves fiatalok 1 évidét várom. Verbály Mária, 980 31 Hodujov 252. okr. Rim. Sobota. 16 éves vagyok. Hozzám hasonló korú fiúkkal és lányokkal szeretnék levelezni. Színész­képeket gyűjtök. Vígh Éva, Kutniky. 92 901 Dunajská Streda. 14— 17 éves fiatalok levelét várom. Kedvelem a beat zenét. Kedvenc együtteseim LGT, Omega, Bee Gees. Povlavéík Gizella, Kleőany. é. 70. 99 110 p. p. Velká Vés n. Iplom. okr. Velky KrtíS. 18 éves vagyok. Hasonló korú fiatalokkal szeretnék le­velezni. Juhász Erzsébet, Zarnov, t. 29, 04404 p. p. No­­vá Boda, okr. Koáice, 15 éves vagyok. Kedvelem a tánczenét. Énekesek képeit gyűjtöm. Eugenie Cotton (1881 — 1967) — A francia és a nemzetközi demokratikus nőmozgalom és a békemozgalom egyik vezető személyisége, fi­zikatanár (Marie Curie diáklánya). 1945 óta volt a Francia Nőszövetség és a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke. Tevékenyen részt vett a békemozgalomban is. 1950-ben a Béke-Világtanács alelnökévé választották. 1951-ben a népek közötti béke megszilárdítá­sáért nemzetközi Lenin-díjjal tüntették ki. Bertold Brecht (1898—1956) — Német író, költő és kritikus, a XX. század egyik legna­gyobb drámaírója, a Berliner Ensemble nevű színház megalapítója. Társadalomkritikai és történeti darabjaival új drámaformát alakí­tott ki, amelynek az emberek elgondolkoztatá­­sa és meggyőzése a célja. A spanyol polgár­­háború idején a fasizmus ellen küzd, a má­sodik világháború küszöbén a harmincéves háború borzalmainak bemutatásával a hábo­rús erőket ítéli el. Legjelentősebb művei: Cor­­rar asszony puskái, Kurázsi mama, Galilei élete, Jó embert keresünk stb. 1954-ben Lenin­­békedíjjal tüntették ki. Fazekas Imre színművészt a MATESZ fennállásának 20. évfordulója alkalmából, a köztársasági elnök a SZSZK kormányának ja­vaslatára a „Kiváló munkáért" állami kitün­tetéssel jutalmazta — Konrád József rendező­vel együtt — a színházban végzett művészi és sokoldalú társadalmi tevékenysége elismeré­séül. 1919-ben született Lédecen. Megbízható és jó színész, erőteljes alakításaira, mint „Az aranyember" Brazovics Atanászára, az „Ármány és szerelem" kancellárjára, az „Egy szerelem története" munkavezetőjére, a „Különös há­zasság" Dőry bárójára, az „Isten, császár, pa­raszt" pápájára szívesen emlékszik vissza a közönség. A művészi munka mellett mindig talál időt a közéleti tevékenységre is. Gyak­ran kijár segíteni a műkedvelőket és általá­ban mindenütt ott van, ahol segíteni kell a haladást, a kultúrát és a művészetet. (SJ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom