A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-06 / 14. szám

T udomány T ee hnika Kincsek — hulladékból A tomszki egyetem geokémiai és ásványtani intézetében széles körű kísérleteket végeztek a szibériai nefelin (szürke földpátpótló ásvány) fel­dolgozása során keletkező hulladékok hasznosítá­sára. Oj eljárásukkal a megolvasztott kőzetből sikerült csöveket készíteni. Az öntött kő tulaj­donságai sok tekintetben túlszárnyalják a fé­mekéit: nem korrodálódik, nem támadják meg a savak, és még az erős fagyok sem tesznek kárt benne. A nefelin komplex hasznosítása során timföldet, cementet, szódát és más értékes ter­mékeket készítenek belőle. Muzsikáló halak A Délkínai-tenger parti vizeiben élő lepény­halfaj melodikus hangokat hallat. A Bangkok , Post tudósítója szerint egy nagyobb halraj hang­jai teljes zenekar muzsikájának felelnek meg. A „halzene“ hallgatói á hárfa hangjait, az orgo­na mély búgását, sőt még a harangjáték hangját is felismerhetik. Kék rózsák Csodálatos szépségű, világító kék színű rózsá­kat nemesített ki sokéves munkával egy krími kertész. Nemcsak színükkel különböznek a meg­szokott rózsáktól, hanem rendkívül erős illatuk­kal is. Nemcsak a biológia, hanem a kémia is segítette a kertészt munkájában. Hosszú kísérle­tezés eredményeként olyan vegyszerre bukkant, amelyek különösen alkalmasak a rózsabokrok műtrágyázására. Eddig tizenhat új páratlanul szép és illatos rózsaváltozat került ki a krími kertész „műhelyéből“. I Eletröviditő cigaretták Minden egyes cigaretta tizenöt perccel rövidíti meg a dohányzó életét — állítja dr. Egsmose dán tüdőspecialista. Vizsgálatai szerint egyedül Dá­niában évente ötezer idő előtti halóit okoz a do­hányzás. A cigarettafüst leszívása sokkal veszé­lyesebb a tüdő szöveteire, mint a szennyezett vá­rosi levegő.-Az erős dohányzás nemcsak a tüdő­rák kockázati veszélyeit növeli meg, a dohányo­sok közül sokkal többen betegszenek meg szív­­infarktusban, érelmeszesedésben is, mint a nem dohányzók közül. Ezt az összefüggést immár egyértelműen bizonyítják az orvosi statisztikák. A trákok elődei Időszámításunk előtt 1850—1450 között épült trák erőd maradványaira bukkantak a romániai Bihar megyében. Az erődítmény egy mocsárvidék mélyén helyezkedett el. Eddig nagyobb lakóépü­letek maradványait, védőárkokat sikerült feltár­ni, tovább több mezőgazdasági eszközt is talál­tak, valamint felfedezték egy malom maradvá­nyait is. A régészek megállapítása szerint a trá­kok főként földműveléssel foglalkoztak ezen a vidéken. t Halott tenger A tokiói öböl vize már teljesen „halott“. A legújabb elemzések szerint a vízben levő higany, kadmium, arzén és más veszélyes szennyező ve­­gyületek mennyisége már a megengedhető felső határ háromszorosa. A tokiói öböl vizének szeny­­nyezésével foglalkozó bizottság megállapításai szerint a partra települt nagyüzemek naponta mintegy ezer tonnányi erősen szennyezett vizet vezetnek tisztítatlanul a tengeröbölbe. Az öböl mélyét máris az elpusztult plankton vastag üle­dékrétege borítja. A világ legészakibb vizierőműve. Kétéves működése során már több mint egymilliárd kilowattóra villamos energiát termelt a világ legészakibb fekvésű vízi erőműve, az uszty-han­­tajkai, amelyet rendkívül nehéz éghajlati viszo­nyok között, az örök fagy zónájában építettek fel a Jenyiszej mellékfolyó­ján, a Hantajkán, a sarkkörön túli Norilszk város közelében. A folyó vizét mesterséges alag­utakon vezetik az ugyancsak a föld mélyé­ben elhelyezett gépte­remben levő turbinák­hoz. Az elmúlt hetekben helyezték üzembe a he­tedik — utolsó — áram­termelő gépegységet, s ezzel az erőmű össztelje­sítménye 440 ezer kilo­wattra nőtt. A termelt energiát főként a no­­rilszki bányászati-kohá­szati kombinát üzemei használják fel. úriás műanyagcsövek. Az üvegszálbetétes poli­észtergyantából készült csövekben nem tesznek kárt az agresszív vegyi anyagok, elviselik a szél­sőséges hőmérsékleti ha­tásokat, a nagynyomást, az általuk okozott súrló­dási veszteség viszont kicsiny — azonos súlyra számítva körülbelül hét­szer nagyobb szilárdsá­­gúak, mint az acél. Leg­újabban már egészen nagy átmérőjű (750— 2500 mm) 5 méter hosz­­■szúságú csöveket is ké­szítenek — főként a vegyipari gépészet cél­jaira. m Szellozésméró. A zárt helyiségek szellőzésének, óránkénti légcseréjének mértéke közvetlenül le­olvasható erről az új an­gol műszerről. Tulajdon­képpen a mérés előtt a he­lyiség levegőjébe bocsá­tott radioaktív kripton— 65 gáz-lehelet sugárzási szintjének csökkentését méri a 11 kilogramm sú­lyú, 220 V-os hálózati árammal működő mű­szer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom