A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-06 / 14. szám
ta ii si i: ss aria i Válasz „Mit remélsz... P. F:“ jeligére 1972. július 1-ig első gyermeke után fizetett szülési szabadságon, van. azóta pedig további fizetésnélküli gyermeknevelési szabadságon van. 1973 augusztusában várja második gyermeke megszületését. Ha a második gyermeke megszületése előtti két naptári évben (tehát 1971. augusztus 1-től) legalább 270 napig fennállott a betegségbiztosítási viszony, amely időbe beszámítandó az az idő is, amely alatt táppénzt vagy anyasági segélyt kapott, igénye lesz az anyasági segélyre a szülési szabadság alatt, amelyre kezelőorvosának a szülés orvosilag várható napja előtt négy héttel kell önt kiírnia. A fizetett szülési szabadság ideje 26 hét, ebből 4 hetet a várható szülés napja előtt kell kivennie. A fizetett szülési szabadság letelte után gyermeke kétéves koráig további fizetésnélküli gyermeknevelési szabadságra van igénye, amelyet munkaadója köteles megadni. A törvényes feltételek teljesítése mellett igénye lesz a gyermekgondozási segélyre is második gyermeke 2 éves koráig, ha a szülés előtt rendszeresen jár a szülési tanácsadóba és mindkét gyermekéről saját maga fog rendesen gondoskodni (tehát nem adja sem óvodába, sem bölcsődébe). Dr. B. G. SIS! lirVIIK tanái;siil A szívbillentyű-bántalmakról A legtöbb szívbillentyű-bántalom reumás szívbelhártya-gyulladás következménye, de okozhatja másfajta szívbelhártya-gyulladás, sőt egyéb ok is. Attól függően, hogy a gyulladásos folyamat magán a billentyűn hozott-e létre hegedő zsugorodást vagy a pitvar-kamrai szájadékon — amelyhez egyébként a billentyű maga is tapad — -billentyüetegtelenség vagy szájadékszűkület jelentkezik. A leggyakoribb billentyűbántalom a kéthegyű billentyű elégtelensége (mintrális insuficiencia) és a bal szájadék szűkülete (mitrális stenózis) illetve a kettő egyidejű megjelenése, az ún. kombinált mitrális vicium (tehát a billentyűelégtelenség szövődik szájadékszűkülettel). Lényegesebben ritkább az aorta billentyűinek elégtelensége vagy szűkülete. A többi billentyű bántalma ritkábban fordul elő. A nyílások szűkülete és a billentyűk elégtelensége a hibás szelepműködés miatt felesleges többletmunkát ró a szívre és szívizom-, illetve szívelégtelenségekhez vezet. A billentyűbántalomban szenvedő ember életprognózisa — megfelelő életmód, jól választott pálya esetén — jó, mert hosszú évtizedekig panaszmentesen, az egészséges ember-rel azonos életmódot folytatva élhet. Ha mégis fellép a szívelégtelenség (fertőző vagy egyéb megbetegedés miatt), erre jellegzetes panaszok hívják fel a figyelmet. Ilyenkor a rendszeres gyógyszerszedés megszüntetheti a szívelégtelenséget és elejét veheti annak, hogy kiújuljon. Az elmúlt két, évtizedben az egyes szívizombántalmakat műtéti úton is kezeljük. Hogy a beteg alkalmas-e műtétre, azt az erre a célra felállított klinikák állapítják meg. Nem mertem megmondani Önökhöz és az Emberi sorsok című rovat olvasóihoz fordulok, mert nem tudom, hogy mitévő legyek. Tizennyolc éves lány vagyok, iskolába járok. Csaknem három évig beszéltem egy fiúval, aki most tölti be 22. életévét. Szüleim az első perctől kezdve nem ellenezték a kapcsolatot, szerették öt, hiszen rendes és becsületes volt. Nagyon szerettük és jól megértettük egymást. Augusztusban behívták öthónapi katonai szolgálatra. Az esküre is elmentem, hiszen annyira megértettük egymást. Rá két hónapra az utamba került egy másik fiú, akit a szüleim nagyon elleneztek. Közben ő hazajött a katonaságtól, már akkor mindent tudott. Kért, hogy válasszak köztük — vagy ő, vagy a másik fiú. Én azonban nem tudtam válaszolni, annyira meglepődtem és bántott, hogy hűtlennek hisz. Közben a másik fiúval is szakítottam, mert nem fűzött hozzá semmi érzelem. Elhatároztam, hogy ezek után egyelőre senkivel sem kötök komoly kapcsolatot) Az első szerelmemmel három hónap után egy teadélután alkalmával találkoztam. Nagy meglepetésemre felkért táncolni. Őszintén megvallva nagyon boldog voltam, és elhatároztam, megmondom neki, hogy kezdjünk mindent elölről. De sajnos nem volt hozzá bátorságom. Lehet, hogy kérésemre nemmel válaszolt volna. és ezt a nagy csapást nem éltem volna túl. Azóta nem találkoztam vele, de rájöttem, hogy nagyon szeretem őt. Elhatároztam, hogy ha nem sikerül újból kezdenünk a kapcsolatot, véget vetek az életemnek. Hisz rajta kívül senki sem tudna boldoggá tenni, mert csak őt szeretem. Nagyon kérek minden kedves olvasót, hogy akinek volt hasonló problémája, vagy tud tanácsot adni, segítsen rajtam. Jelige: Csendes éj Mi az oka? Rendszeresen olvasom az Emberi sorsok rovatát. Én is, mint a többi levélíró, tanácsot szeretnék kérni. Tizennyolc éves vagyok, december elején megismerkedtem egy fiúval. Együtt szilvesztereztünk, ö felöntött a garatra és akkor az alkohol hatása alatt nagyon sok szépet mondott. Másnap találkoztunk és nem tettem szemrehányást neki, hogy miért ivott sokat. Gondoltam, lehet, hogy rossz néven venné. Azóta egyszer felhívott telefonon, még akkor is kedves volt hozzám. Azt ígérte, hogy másnap felhív és meglátogat. Azóta se nem telefonált, se nem jött el látogatóba. Nem tudom, mi történt vele. Lehet, hogy a nemzetiségem nem tetszik a szüleinek. Nem tudom, hogy ez döntő ok lehet-e a számára, ha ő szeret engem. Ha szeretne, gondolom, nem így viselkedne velem szemben. Kérem az Emberi sorsok rovatának olvasóit és a szerkesztőséget, adjanak tanácsot, hogy mit tegyek. Jelige: Szép és hazudik, erről ismerik fel Fölszarvazással szerzett boldogság: gonoszság Eddig még egyetlen levél sem háborított fel anynyira, mint az, melyet a Hét 51. számában „Nem egyedüli eset“ cím alatt olvastam. Elismerem, hogy mindenkinek joga van hozzájutni a boldogsághoz, de nem ilyen módon. A boldogsághoz egyenesebb út vezet. Ha ez ideig csak „lelki kapcsolatról“ van szó, akkor hiba nincs. Ellenkező esetben nem vállalnám ennek az asszonykának az ügyét, ha ügyvéd volnék. Igazságos embernek tartanak, s így nem akarnék • csalódást okozni azzal, hogy egy ilyen mentalitású asszonyt védelmezzek. „Fölszarvazással szerzett boldogság: gonoszság!“ A gonoszságot pedig csak nagyobb gonoszsággal szemben merném védeni. Jelen esetben a férj szerencsétlenebb. mint a felesége. Tekintve. hogy nem szerelmi házasságról van szó: egyik fél sem képzelhetett maga elé illúziókat keltő perspektívákat. Azt hiszem, hogy az „arának" voltak be nem vallott tervei, mielőtt igent mondott. Valószínűleg nagyon szép keresete lehetett a kérőnek már legénykorában. Talán a majdani nyugdíjra alapozva választott? Tény az, hogy érdek nélkül sohasem ment volna egy olyan emberhez, akit nem szeretett, s aki őt nem szerette. Ha elmélkedésem megfelel a valóságnak, akkor a maga szempontjából talán jól is kalkulált? De a jelek szerint ebből már aligha lesz valami. Föltételezett terveit sajátmaga semmisíti meg esztelen cselekedetével. Most, hogy az életébe lépett egy másik férfi, egyszerre rádöbbent arra, hogy szerencsétlen. Nem kívánom, de valami azt súgja: lesz még szerencsétlenebb is. Nem tudom, kinek mi a véleménye, de azt hiszem, hogy más sem helyesli azt, hogy míg a férj keresi a megélhetésre valót, addig a hitvese egy hűtlen férfit boldogít, ahelyett, hogy a férjét várná igaz szeretettel. Ismétlem: mindenkinek jóga van a boldogságra, de szerezze azt meg becsületes úton. Előbb váljon el! Ezt nem szoktam senkinek sem javasolni, de ebben az esetben ez a legbecsületesebb eljárás. A férje messzire jár dolgozni, úgyhogy csak kéthetenként tud a családjával találkozni, de ez a találkozás örömtelen. Sajnos, ez valóban nem egyedüli eset. A távolság néha köt, néha szakít. Ilyesmivel az egybekelés előtt kell számolni. De aki Mammont imádja, az könnyen elvesztheti Ámor kegyeit. Kérdések törnek belőlem elő: Miért ment egy olyan emberhez feleségül a vádaskodó, akiről tudta, hogy állandóan távol lesz az otthonától, akit' nem szeretett, s aki nem szerette őt? Minden bizonnyal azért, mert a bányászok keresete jóléttel kecsegtet. Avagy a távoliét felelt meg a terveinek? Szerelem nélküli házasságnál sok mindent fel lehet tételezni. A bányászok nehéz fizikai munkát végeznek, s aki nehéz munkát végez, annak kiadós táplálékra van szüksége. Hogy sok-e a pénz, amit megtart magának, azt senki sem döntheti el. Annyit tudunk, hogy a keresetét mindig megfelezte. Hogy mennyi a „fele“, az titok. De hogy nem volt kis összeg, az bizonyos. Ha négy személy meg tudott élni belőle... Azt nem titkolja az aszszonyka, hogy mindössze két éve van állásban, holott már huszonhárom éve élnek házastársként. Meg kell adni, néha nagyon jó recepteket tudnak írni az orvosok. Hát nem lett volna helyesebb ha otthon marad? „Kikapcsolódni“ akart és — „bekapcsolódott“. Ez aztán nem hiányzott egy cseppet sem. Ami az önmagasztalást illeti, ehhez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy más anya is nevelt gyerekeket, mégpedig úgy, hogy a férj keresetéből tíz százalékot sem kapott. Mégsem dicsérte önmagát, s nem volt hajlandó más asszony férjével intim kapcsolatot teremteni. Egyébként miért kell szépíteni azt, •ami nem egyedüli érdemünk? Azt szokták mondani, hogy az öndicséretnek szaga van. Én ugyan nem tapasztaltam, de az biztos, hogy „nem mind arany, ami fénylik“. Az, hogy a férje csak a kocsmákban találja fel magát, szomorú. De ha tekintetbevesszük, hogy odahaza egy frigid feleséget és három ellenséges érzületű gyereket talál, akik talán a pokolba kívánják, akkor meg lehet őt érteni. Hová menjen, iimliiiri illírünk Rudolf Svec felvétele a templomba? A baj igazi oka ismeretlen. A levélben előforduló ellentmondások óvatosságra intenek. Hát mindenütt az apák a bűnösök? Az anyák makulátlanok mindig? Na de nem akarom senkire rákényszeríteni a nézeteimet, elvégre mások is tudnak gondolkodni logikusan. Az asszonyka nagy hibát követett el azzal, hogy kikürtölte a legintimebb titkát. E vallomásával szimpátia helyett antipátiát keltett maga iránt, őszinteségét megjutalmazom egy közmondásszerű aforizmával: Az igaz, hogy eső után késő a köpönyeg, de még hasznát veheti valamikor. Ha nem ő, akkor más. Idézem: Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra! Kit veszejthet a bűne, ne bízza a papra! Nevetős Vince, Kosice 20
