A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-06 / 14. szám
® Kulturális eredmények — összefogással Jókedvű, dolgos emberek lakják a szerényen megbúvó kis falucskát, Ipelské Predmostiét (Ipolyhídvéget). Sokan a helyi szövetkezetben és a környékbeli üzemekben dolgoznak, de azért jut idejük a kulturális munkára is. Ipolyhídvégen a kultúra sosem volt mostohagyerek, bár az utóbbi években a társadalmi- és kulturális szervezetek aktivitása valahogy visszaesett. Az embereket lekötötték saját gondjaik, elsődlegesnek tartották az anyagi jólét biztosítását, a civilizáció valahogy itt is magával hozta az elszigetelődést, a kultúrától való elidegenülést. Ám az emberek csakhamar rájöttek arra, hogy e rohanó világban még inkább szükségük van a kultúrára, a szórakozásra, a dalra, az örömre, a szép szóra meg arra a vidám, jókedvű és emberséges közösségre, melyben az élet igazi értelmét megtalálhatják. Így lendült fel Ipolyhídvégen a kulturális élet, így kezdtek újra a tömegszervezetek aktív munkába. Ma már ezért örömmel mondhatjuk, hogy az említett passzivitás csak átmeneti jellegű volt. A falu csaknem valamennyi lakosa valamely szervezetben tevékenykedik, végez említésre méltó, eredményes munkát. Kiveszik részüket a társadalmi munkákból, hozzájárulnak a népi kultúra, a folklór ápolásához, örvendetes, hogy a legnagyobb létszámú s egyben az egyik legtevékenyebb szervezet Ipolyhídvégen a CSEMADOK. A tagok az internacionalizmus szellemében fejtenek ki valóban szép és eredményes munkát. A megértés, a kölcsönös tisztelet, a kultúrszomj, a népi kultúra ápolásának tudata és igénye vezethetett csak ide. így a siker, a sok jó eredmény minden aktív tag érdeme — mondja megelégedetten Trevalecz László, a szervezet elnöke. Trevalecz László egyébként a szomszéd falu Seöianky (Szécsénke) általános iskolájának tanítója. Nem régen elnöke a Szervezetnek, de mér most is eredményekkel dicsekedhet. Vidám, szerény ember. Vidámságával, egyszerűségével tud hatni az emberekre. Szeretik, kedvelik őt a faluban, s ami egy szervezőnél szintén fontos, nagy népszerűségre talált a szintén egyszerű falusi emberek között. A sikerek eléréséhez talán az ő népszerűsége, szerénysége, no nem utolsósorban jó szervezőképessége, önfeláldozó munkája is hozzájárult. A pedagógiai pálya meg a családi élet gondja mellett is talál időt a kulturális munka elvégzésére. S a falu egyszerű lakosai várják ezt egy pedagógustól, nagyon is szükségük van egy ilyen lelkes vezetőre. Igaz, hogy maga az elnök is megértésre talál, s csakis a közös összefogás eredményének könyvelhetjük el a sikereket. — Sokszor fárasztó a munka, én mégis akkor vagyok a legboldogabb, ha látom munkánk gyümölcsét, eredményét, s akkor a fáradtságot újra meg újra elfelejtem, s fiatalos lendülettel kezdek egy új feladat végrehajtásához — mondja Trevalecz László. — Mondana valamit konkrétan a szervezetről, az eredményekről, terveikről? — Szervezetünknek száz tagja van. Fiatalok és idősek egyaránt bekapcsolódnak a munkába. Legjobb példa erre talán a már hagyományossá vált népi jellegű szüreti ünnepségek megrendezése. Jó az együttműködésünk a többi tömegszervezettel is. Meghívásunkra a múlt évben nálunk is fellépett a Szőttes népi együttes. Szeretnénk az embereket minél közelebb hozni az irodalomhoz is. Ilyen céllal rendeztünk már író-olvasó találkozót, amelyen Lovicsek Bélával ismerkedhettek meg a község lakosai. Legközelebb Csontos Vilmossal szeretnénk találkozni. Verseiből már készítettem irodalmi színpadi összeállítást, amit a jövőben szintén bemutatunk. Produkcióinkkal beneveztünk a vers- és prózamondók járási versenyére. Itt szeretném megjegyezni, hogy jelenleg az irodalmi színpad megszervezésén dolgozom. Ugyanis szükségesnek tartom, hogy az irodalmi színpadi tevékenység nálunk, a nagykürtösi járásban is meginduljon, illetve, hogy az irodalmi színpadok aktív tevékenységet fejtsenek ki. Megemlékeztünk február első felében a nagy magyar forradalmi költőről, Petőfi Sándorról kétrészes iro-Trevalecz László dalmi műsorral. Ezt tartom eddigi legjobb rendezvényünknek. Nagy segítséget kaptunk Bodonyi Andrástól, a szécsénkei iskola fiatal tanítójától, aki a műsor zenei részét állította össze. Ugyancsak támogatott munkánkban Antalicz Sándor, a helyi pártszervezet elnöke, Moravcsík Ottó, a SZISZ helyi szervezetének elnöke és Záhorszky István tanító. Nem utolsósorban kell említést tennem arról, hogy tagjaink minden évben szép szómban részt vesznek a járási népdalénekesek versenyén. Jól működő menyecskékórusunk már több megérdemelt sikert aratott az említett versenyeken. A jövőben szeretnénk a megkezdett úton tovább haladni és még eredményesebb munkát kifejteni, ezzel is hozzájárulni a szocialista kultúra támogatásához, a népi hagyományok ápolásához, a kulturált szórakozás biztosításához falunkban. CSAKY KAROLY < Ezerarcú Moszkva A CSEMADOK Královsk? Chlmec-i (királyhelmeci) városi szervezete és a városi művelődési otthon rendezésében március 8-án nyílt meg Molnár János „Ezerarcú Moszkva“ című fotókiállítása. Molnár János képeivel olvasóink is gyakran találkozhattak lapunk hasábjain. A februári győzelem 25. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás Királyhelméc egyre élénkülő kulturális életének egyik érdekes színfoltja. A kiállítás egyik érdekes képét, a Generációk című felvételt itt közöljük.-gs — Hagyományos batyuból Harmadszor rendezte meg az idén a CSEMADOK plaStovcei (palásti) helyi szervezete a már hagyományossá vált batyubált. Hegyek, dombok övezik a lévai Járásnak ezt a szép községét. Lakóinak szorgalmát a jól menő szövetkezet igazolja. A munka mellett van idejük a szórakozásra Is. A hasznosat mindig összekötik a kellemessel, Így természetesen nemcsak a táncmulatságra terjedt ki a figyelmük, de megemlékeztek a nagy forradalmi költő, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról, a februári győzelem 25. évfordulójáról, valamint az akkori legaktuálisabb eseményről, a vietnami tűzszüneti megállapodás aláírásáról. Az ünnepségen magyar és szlovák verseket adtak elő a tanulók. Minden rendezvénynél vannak problémák, gondok, így volt ez a batyubállal is. Nem csoda hát, ha a CSEMADOK helyi szervezete fiatal elnökének is gondot okozott, hogy hová helyezzék el a sok vendéget. Hiszen több száz személyre kellett számítani. A kultúrház már az első rendezvénynél kicsinek bizonyult. Más megoldást kellett találni. Szlkora István mérnök, az efsz elnöke szívesen megengedte, hogy a szövetkezet nagyméretű javítóműhelyében rendezzék meg a batyubált. Szőkébb vezetőségi gyűlés következett érvekkel és ellenérvekkel. Például, hogy a javítóműhelyben sok az anyag, alkatrész, szétszedett traktor stb. A döntés mégis az, hogy kell a nagyobb helyiség és megkezdődött a takarítás, asztalok összehordása és a teremdíszítés. Elérkezett a szombat este. A nép özönlött a Javítóműhelyből varázsolt tánchelyiség felé. Az asszonyok hímzett szőttes abroszokból formás batyukat vittek a hátukon tele Jobbnál jobb falatokkal. A férfiak meg botra akasztva vitték a vállukon a kisebb batyukat. Ott volt a falu apraja nagyja, többnyire népviseletben. A fiatalok is szívesen öltöztek a régi népviseletbe. A férfiakon széles gatya, mellény, kötény és árvalányhajas kalap. A nőkön rakott szoknya, kötény és hímzett Ing. Fejükön párta vagy menyecskefökötő, esetleg virágkoszorú. így vonultak be a bálterembe. Elöl jött a kanász karikás ostorral és nagyokat fújt a tülkébe. Zeneszóval megérkezett a lakodalmas nép is a menyasszonnyal meg a vőlegénnyel az élen. Fölelevenltettek egy-két régi szokást a lakodalomból. Nagy A népviseletbe öltözött párok bevonulása A gólyatánc tetszést váltott ki a kanász tánca a menyecskékkel, majd a bukós csárdás és a gólyatánc. Ezután hajnalig tartó vidám mulatság következett, ahol szép nóták és táncok követték egymást. Gyorsan telt az idő. Sokukat már szólított a kötelesség. Helyt kell állni a szövetkezet istállójában Is. Ott nincs különbség ünnep vagy hétköznap között. Mivel tudták ezt, így a vidám szórakozás után még szívesebben láttak a mindennapi munkához. TUKAY LÁSZLÓ I 11
