A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-16 / 11. szám
„CASTRUM BOYNICZ” Felsó-Nyitra északi csücskében, Prievidzától alig néhány kilométerre, egy hirtelen emelkedő domboldalon, évszázados hárs terebélyes lombkoronájának smaragdos árnyékában, a székesegyházszerűen égbtnyúló fenyőfasor csipketerítőszerű térré varázsolt platóján, távolabbról nem is sejthető nagyszerű látvány: Bojnice (Bajmóc) romantikus lovagvára ragadja meg az embert. A színpompás táj, a szépségnek és a természeti harmóniának váratlan és csodálatos látványa, melybe festőién olvad bele a romantikus lovagvár, lenyűgözi, meseországba varázsolja az embert. Amikor csodálkozva nézzük a lovagvár égbenyúló, csipkézett tornyait, hatalmas, sok ostromot és vihart látott falait, önkéntelenül az elmúlt évszázadok története elevenedik fel lelkűnkben. Sajnos, a történészeknek még nem sikerült megállapítaniok, hogy mikor fektették le a vár alapjait. A vár körül folytatott ásatások során azonban bebizonyosodott, hogy hazánk egyik legősibb vára, a rablólovagok vad tivornyáinak sasfészke volt. Bajmóc nevével a zobori apátság okleveleiben találkozunk először. Az elsárgult okirat 1113-ban „Castrum Boynicz“ néven tesz említést az ősi várról, melynek története és fejlődése a várpalota közvetlen közelében levő hőforrással van összefüggésben. Egyes feljegyzések szerint IV. Béla magyar király a tatárjáráskor Bajmóc várában pihent meg, és tárgyalt hadvezéreivel. 1244-ben a vár körüli települést, Bajmócot az uralkodó városi rangra emelte. A XII. század végén Bajmóc vára az uralkodó tulajdona lett, és azt 1302-ben hűséges szolgálataiért Csák Máténak, a trencséni vár urának ajándékozta. A kiskirály halála után az ismét a korona tulajdonává vált, várkapitányok kezelték. Nagy Lajos uralkodása alatt az olaszországi Noffry-csa-Diszkút a várudvarban Iád költözött a várba. Noffry az uralkodó gazdasági tanácsadója volt, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozott. Az olasz család 1485-ig lakta a várat. A több mint fél évszázad alatt olaszországi építészek, kőfaragók szinte újjáépítették a várpalotát, az erődítményeket megerősítették, mert abban az időben huszita seregek portyáztak a vidéken. Tapolcsányt és Prievidzát elfoglalták, felgyújtották, a bajmóci várat azonban nem sikerült elfoglalniok. Mátyás király uralkodása alatt Bajmóc vára ismét a korona tulajdona lett. Corvin Mátyás gyakran látogatott el a kies fekvésű várpalotába, egyszer az országgyűlést is oda hívta össze. Mátyás Bajmóc várát később fiának, Corvin Jánosnak, a liptói hercegnek ajándékozta, aki Paky Pétert, az ismert uzsorást bízta meg annak kezelésével. Paky nemcsak gonosz uzsorás hírében állt, de embertelen tetteivel a környék lakosait rettegésben tartotta. 1493- ban Szapolyai István lett a vár ura, akitől 1527-ben I. Ferdinánd hűtlenség miatt elvette és Thurzó Mihálynak ajándékozta, aki anyagi áldozatokat nem kímélve a várat restauráltatta és több új gazdasági épülettel látta el. 1533-ban, majd 1599-ben az ellenség sokáig ostromolta Bajmóc várát, de nem tudta elfoglalni. 1604-ben Bocskay István felkelő seregei vették körül Bajmócot. Thurzó Sztaniszlav a várat harc nélkül adta át a felkelőknek. A Thurzó-család kihalása után (1636) Bajmóc ismét a korona tulajdona lett. 1637-ben a király Pálffy Pálnak zálogba adta, majd 1726-ban a vár véglegesen a Pálffy-család tulajdona lett. 1680- ban és egy évvel későbben a törökök, majd kuruc felkelők harcoltak a vár körül, de azt sem a törökök, sem a kurucok nem tudták elfoglalni. 1683-ban a felkelőknek rövid időre sikerült ismét elfoglalniok Bajmóc várát, de a nagy túlerőben érkező császári hadak elől elmenekültek. II. Rákóczi Ferenc is ostromolta Bajmócot. Nagy harcok után, 1704. július 8-án kurucaival elfoglalta a fontos erődítményt. Az ostromot és a vár elfoglalását leíró feljegyzést, melynek latin címe: „Acta civitatis Baymocz“ a városi levéltárban őrzik. Rákóczi 1708. októberéig tartotta kezében a várat, amikor Pálffy János, császári tábornok foglalta el. A vár stratégiai jelentősége e harc után megszűnt, i a következő évszázadban karbantartására nem fordítottak kellő gondot. 1888-bán Pálffy János hárommillió aranykorona költséggel újjáépítette a várpalotát. Az építési munkálatokat 1910-ben fejezték be. A várpalota akkor kapta mai, romantikus lovagvár formáját. Az új bajmóci várban 182 termet és szobát — 50 lakószobát — építettek. A vár kápolnája és díszterme eredeti (XVII. század) formájában maradt meg. Bajmóc várának történetével kapcsolatban a nép ajkán sok hagyomány él. A legérdekesebb talán az, mely a gyógyító hőforrással kapcsolatos. ■ Az alábbi legenda Mátyás király uralkodásának az idejéből szól, amikor a vár tulajdonosa a király fia, János, a vár intézője pedig az uzsorás és kegyetlenségeiről ismert Paky Péter volt. A bajmóci hőforrás gyógyító erejét már abban az időben is távoli vidéken ismerték. A betegek messziről jártak, zarándokoltak el oda. Sokan voltak, akik gyalogosan, mankókon jöttek, de még többen olyanok, akik A bajmóci várudvar lépcsőfeljárata Az egyik bástya belső berendezése A vár egyik termének díszítése A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről.
