A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-16 / 11. szám
❖ humor {.övietek Béla — Komolyan mondod, hogy kiszállsz, ha felveszem? Igazán nem hittem volna, hogy ilyen megértő vagy! Este tfz óra, egy vidéki város szállodájának hallja. Interhotel, nem éppen olcsó árakkal. Ragyogó tisztaság, süppedő szőnyegek, sok zöld növény, s hangulatos világítás teszi kellemessé a környezetet. Jó negyvenes férfi támaszkodik a márvány burkolatú oszlophoz. Nézelődik. Mintha várna valakit. Valójában nem vár senkire, talán csak az alkalmas pillanatot lesi: hátha megjelenik egy magányos, csinos nőszemély, akivel lenn a bárban átszórakozhatná az éjszakát, s a szórakozás folytatása se lenne megvetni való odafenn a szállodai szobában. Hanyag mozdulattal rágyújt, miközben pillantása a lépcsőre téved. Ringó, lassú léptekkel jön lefelé egy nő. Egy asszony. Egy tünemény. Hosszú ruhája sötétkék, bársony, telehintve ezüstösen szikrázó cslllagocskákkal. De hiszen Ismeri ezt az asszonyt, azaz ismerik egymást, nem valami közelről, de ismerik. És azt is tudja róla, hogy lobogó vérű, könynyú fajsúlyú cicuska, legalábbis azt hallotta róla. Pénztárcája felé indul a keze. Mintegy önmegnyugtatásként: háromszázötven korona lapul benne. Elég lesz. Elégnek kell lennie! Különben sem lehet túlzottan igényes az asszonytárs: közepes vacsora, egy üveg bor — esetleg Tokaji aszú —, és kész. Igaz, reggel még ki kell fizetnie a szállodai szobát... haza is kell utaznia... akkor is elég lesz! Közben egymásra téved a pillantásuk. Felismerés gyúl a szemükben. Apró fejbiccentés itt is, ott is. Perzsel a nő szeme (máris!), halvány mosoly telepszik a szája szegletébe (hogy oda ne rohanjon!), nem kell, jön a nő magától is, kezet nyújt. — Hát maga mit keres itt? Jó estét! — Hivatalos kiküldetés — feleli a férfi magabiztosan, öntelten: lám, nem is nagyon kell erőlködnie, máris a mellére borul. — Szintén hivatalosan? Egyedül? — Annyira egyedül, hogy szinte fáj — mosolyog az asszony. — A bárba igyekszik? — Szeretek zenét hallgatni — mondja az asszony búgó hangon. De rafinált a cica — vigyorog a férfi befelé, zenét hallgatni, inkább palira vadászni! Most jó helyen kopogtatsz, csibém, nagyon jó helyen. — Magával tarthatok? — kérdi végül visszafogottan, alázatosan, nem tolakodón. Ért ő a rétestészta nyújtásához. — Kettesben kellemesebb lesz — süti le szemét az asszony szemérmesen és indul lefelé a bárba. A férfi kakaskodón, délcegen lépked utána. Közben az asszony agyában is szaladoznak a gondolatok, valahogy Így: most elbánok veled te beképzelt, nagyszájú him majom! Még nem tudod, hogy mit vigyorogsz. Meglakolsz azért, amit egyszer közös ismerősünknek mondtál, miszerint én a hivatásos éjszakai pillangókon is túlteszek! A bárban aránylag kevés a vendég, van hely bőven. Sarokasztalt választanak. Játszanak a fények, a zenekar is, s jön a pincér. Mit iszunk? Csak konyakot, Napóleont. Felakad a férfi szeme, drágálja, de egye fene, kettőre-háromra csak telik a háromszázötvenből, hiszen megéri. Cigit kér? Igen, de én csak amerikait szívok. Pincér, egy doboz amerikait. Igenis, jön, száll a Napoleon át a báron nagy öblös pohárban. Illatozik a cigaretta. Szívja az asszony, egyiket a másik után, néhány szippantás után elnyomja a hamutartóban. Dühös a férfi, de azért mosolyog. Táncolnak. Előbb nem, aztán összesimulnak. A férfi beleremeg. Éjféltájban már a harmadik doboz cigarettát bontják, a tizedik Napóleont isszák. Zúg a férfi feje, ki sem bírom fizetni a számlát. Izzad. Menne már fel a szobába, fel, akár az égbe is, csak innen szabadulni mielőbb, de az asszony egyre jobban érzi magát. Táncolnak, isznak, táncolnak, isznak. A férfival forog a világ, rendületlenül számol magában. És a bestia csak húzza táncolni, iszik és füstöl, mint a gyárkémény. Ez nem is nő, hanem ördög. Számol, lépést téveszt, magában káromkodik. Bestia! De az asszony rá sem ránt, csodálatos ez az est, lelkendezik. A férfi dühöng: más asszony ennyi konyaktól már régen az asztal alatt heverne, ő meg egyre józanabb... Persze a férfi nem tudja, nem látja, hogy az asszony a konyak java részét a háta mögötti virágcserépbe önti... Fél három. Végre, végre készülhetnek fel, fel, a boldogság felé. A pincér komor, ceruzája vésztjóslóan száguld a papíron, s hirtelen megáll: háromszáznegyvenhat ötven... Fenn, a második emeleten az asszony megáll a szobája ajtaja előtt. — Köszönöm ezt a szép estét! Jó éjt, kedvesem! — mondja halkan, szemérmesen, és gyorsan eltűnik az ajtó mögött. Vízszintes sorok: 1. Idézetünk első része, folytatva a függőleges 14, és vízszintes 24. számú sorban. 14. Eszemmel felfogom. 15. Sophia........ híres olasz filmszínésznő. 16. Áttesz. 17. Egyiptomi napisten. 18. Ezerhat római számmal. 19. Bejárat franciául. 21. Egyiptomi város. 23. Hajtógép. 27. Kicsinyítő képző. 28. Igekötő. 29. Oda. 30. Az északi germánok főistene. 31. A Lengyel Légiforgalmi Társaság neve. 32..........iacta est. 33. Anya latinul. 35. Tere.... ikerszava. 36. Mássalhangzó kiejtve. 38. Keresztül. 39. A feleségem fivére. 40. Mindent németül. 41. Kosár idegen szóval. 43. Gyógyszer. 44. Visszahaladó. 43. Érzékszerv fordítva. 46. Fájdalomcsillapító. 48. O. U. E. 49. Latin „és". 50. Kevert nyolc. 51. Maros betűi. 54. ötvenegy és ezerkettő római számmal. 55. Idegen Ilona (é. h.). 56. Becézett nagyszülő. 58. Nagy Britannia északi része. Függőleges sorok: 1. Asszonyjelölt. 2. Hangtalan séta. 3. Szlovák föld. 4. Fél ember. 5. Február 10-én ünnepeljük névnapját. 6. Folyó Franciaországban. 7. Német személyes névmás. 8. összeadásnál használatos szócska. 9. .. Loc, tartományi székhely Vietnamban. 10. Híres német filozófus (é. h., Immanuel). 11. Az utolsó Habsburg trónörökös tulajdona. 12. Azonos mássalhangzók. 13. Kevert tea. 14. Az idézet második része. 18. .... pipa, debreceni pipa. 19. Erna Olga. 20. Tág. 21. A hús mellé adott egyéb ennivaló. 22. O. É. 23. Fűző (női fehérnemű). 25. Francia névelő. 25a. Két karral egybefogható csomó. 26. A nagy távon közlekedő tehergépkocsik nemzetközi jelzése. 27. Állam Távol Keleten. 31. Balatoni üdülőhely. 33. Férfinév. 34. Tevékeny. 35. Német gyapjúfürt (Flaus). 37. Könnyű, rövid nyári nadrág. 39. Becézett Sándor. 40. Kisebb tréfás elbeszélő műfajok. 42. Korhol. 43. A malária ellenszere. 46. Otthon szlovákul. 47. Véredénye. 50. Folyó Jugoszláviában. 51. ... pasa, 1556-ban Szigetvárat ostromolta, de eredménytelenül. 52. Monszun része. 53. Vonatkozó névmás. 54. A mélybe. 55. Eger része. 56. Lóca közepe. 57. Állati hang. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 14, és a vízszintes 24. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül szerkesztőségünk elmére: 890 44 Bratislava, Obchodná 7, lehetőleg posta levelezőlapon, amelyen a beküldő postai irányszáma is feltüntetendő. As előző rejtvény helyes megfejtése: „Nincs igaza annak, akinek féltékenység rágódik a szívén." Szöveg nélkül
