A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-09 / 10. szám

HOGYAN TOVÁBB Fiatal olvasóink bizonyára emlé­keznek arra, hogy a Hét elmúlt szá­maiban két alkalommal is foglalkoz­tunk azoknak problémáival, akik rövidesen befejezik az általános isko­la kilencedik osztályát. Szóltunk a pályaválasztásról, azokról a közép- és szakközépiskolákról, ahol a 15 évesek folytathatják tanulmányaikat. Tettük ezt azért, mert nagyon sok fiatal döntött úgy, hogy gimnázium­ban, ill. szakközépiskolán tanul to­vább. Cikkeink megjelenése után számos levél érkezett szerkesztősé­günkbe. Egyik olvasónk például az után érdeklődik, hogy a magyar tannyelvű elektrotechnikai szakközépiskolában miből kell felvételi vizsgát tenni. A Csendes-óceán déli részén fekvő Pentacost-sziget férfilakossága évről évre a bátorság szokatlan próbájá­nak veti magát alá. Felmásznak egy 35 méter magas, fatörzsekből és ágakból összeállított toronyba, liánt kötnek a bokájukra, és fejesugrással a mélybe vetik magukat. A torony csúcsára erősített lián többnyire fel­fogja az ugró férfit — néhány centi­méterrel, mielőtt a földre érne. Néha azonban elszakadnak a liánok, és a férfi holtan terül el a földön. A hétvégeken az amerikai és az európai férfiak ezrei Pentacost-sziget férfilakosaihoz hasonlóan viselked­nek, amikor ejtőernyős ugrásokat hajtanak végre, veszélyes sziklafala­kat másznak meg, vagy egészen egy­szerűen, óránként 140 km-es sebes­séggel száguldanak áttekinthetetlen utakon anélkül, hogy erre .bármiféle komoly okuk lenne. Lionel Tiger és Robin Fox ameri­kai tudósok beszámolnak arról, hogy már az emberszabású majmok nősté­nyei is előszeretettel választották a merész, kockázatokat vállaló híme-Nos, kedves fiatal barátunk, tud­juk, hogy a legnagyobb segítséget azzal nyújtanánk, ha pontosan meg­mondanánk, milyen kérdéseket kap. Ezt mi sem tudjuk, és a felvételi vizsgának nem is ez a célja. A vizs­gáztatók a jelentkező általános isme­reteiről akarnak meggyőződni. Az elektrotechnikai szakközépiskolában írásbeli felvételi vizsgát kell tenni a tanítási nyelvből és matematikából. Ezeknek témáit a Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatásügyi Minisztériu­ma szabja meg. A vizsgakérdések meghatározásánál abból az anyagból indulnak ki, mellyel a tanterv szerint kellett hogy foglalkozzanak az álta­lános iskolában. Az elektrotechnikai A természet szeszélye néha csodá­latra méltó dolgokat művel. Ki kel­hetne versenyre például azzal a 80 éves hölggyel, akinek dr. Arthur Humprey londoni sebész, 6294 gram­mos követ operált ki 1952-ben a ve­séjéből? Jack Leary kaliforniai lakos akarata ellenére lett világ rangelső. 1948. június 13-án elkezdett tüsszögni és 1956. június 1-én hagyta abba. Ez alatt az idő alatt legalább 160 mil­­liószor tüsszentett. 60 000 levelet ka­pott a világ minden tájáról, melyek­ben tanácsokat adtak arra vonatko­zóan, hogyan hagyhatja abba a tüsz­­szentést. A „tüsszögő évek“ alatt 35 kg-ot fogyott. Egy jugoszláv asszony azért vált nevezetessé, mert három férjét ölte meg a villámcsapás. Az Amerikai Egyesült Államokban pedig él egy olyan férfi, akit négyszer ütött meg a villám. Ez lenne ideális férj a jugoszláv hölgy számára! Mit tegyen az olyan ember, akit a természet nem ajándékozott meg ilyen adottságokkal? Hát, igyekeznie kell, de nagyon, azért, hogy a rang­lista élére kerüljön. Például úgy, mint az a John Sinclair nevű angol szakközépiskolában a felsorolt tan­tárgyakon kívül még fizikából is van felvételi vizsga. Egy másik olvasónk aziránt érdek­lődik, hogy hol kell rátermettségi, ill. tehetségi vizsgát tenni. Tehetségi vizsgát azok tesznek, akik művészeti szakközépiskolákba, fogtechnikuso­kat képző szakiskolába, pedagógiai szakközépiskolába, valamint konzer­vatóriumra jelentkeztek. A luőeneci (losonci) építőipari technikumban nincs tehetségi vizsga, de felvételizni kell tanítási nyelvből és a matemati­kán kívül még mértani rajzból is. Hogy mit kell rajzolni, azt mi sajnos előre nem tudjuk megmondani. Any­­nyit azonban már elmondhatunk, hogy aki jól tanult a kilenc év alatt, biztosan veszi a felvételi vizsga aka­dályait is. férfiú, aki 68 óra 30 percet gyalogolt egyhuzamban, és ez alatt az idő alatt 368 km és 60 m távolságot tett meg. Gerry Harleyt a világ leggyorsabb borbélyaként tartják számon. 60 perc alatt 130 férfit borotvált meg. Fel­készült arra is, hogy megdöntse a megborotváltak számának rekordját, de nem akadt annyi jelentkezője, aki elég lett volna neki 24 órára. Nagy hírnévre tett szert Emanuelo Zacchini, olasz artista is, aki cirkuszi ágyúból lövette ki magát. 55 m-t re­pült a levegőben. Kezdő sebessége 223 km/óra volt. Ritka világrekordot állított fel az indiai Tereza Marquis, aki egy bizottság jelenlétében bújt át olyan léc alatt, mely 15 cm magasan volt a földtől, ill. a parkettól. A tán­cosnőnek felöltözve kellett elvégeznie ezt a műveletet, és ruhája nem érinthette a lécet. És végül álljon itt bizonyítékul minden idők legnehezebb férfiújának fényképe. Az amerikai Robert Earl Hughes 1926-ban született. Életének delén 505 kg-ot nyomott. 1958-ban halt meg. — cs — FÉRFIAK két. S hasonló volt a helyzet a kő­­korszakbeli embereknél is: a nők a legsikeresebb vadászt választották. Természetesen nem mindig a nők­nek tulajdonítható, hogy a férfiak szívesen vállalnak kockázatot. Wil­liam Thomas amerikai szociológus szerint az ember izgalomra vágyik. S izgalmasak mindazok a kalandok, amelyek emlékeztetnek az üldözésre, a menekülésre, a foglyulejtésre és a halálra. Marqués Alfonso de Portago spanyol autóversenyző így lelkende­zett, mielőtt halálos balesetet szenve­dett: „Az autóversenyzők boldogab­bak, mint más emberek, mert a halál közelsége következtében erősebben érzik az életet“. Valószínűleg minden emberben megvan a vágy arra, hogy testi és szellemi teljesítőképessége határait próbára tegye. Dr. Sol Rosenthal amerikai orvos szerint az emberbe be van programozva a feszültség iránti vágy, és ez ősi időkre vezethető vissza, amikor állandó életveszély közepette kellett megállnia a helyét. VESZÉLYT KERESŐ SZESZÉLYES REKORDOK ALBERTI RAFAEL (szül. 1902. XII. 16-án). Haladó szellemű spanyol költő. Népies hangú versei, szür­realista víziói Európa-szerte híressé tették. 1934 óta szoros kapcsolatban áll a munkásmozgalommal. Részt vett a spanyol nép szabadságharcá­ban, majd Mexikóba emigrált, ahol széles körű irodalmi tevékenységet fejt ki. Tevékenyen vesz részt a bé­kéért folyó harcban. 1964-ben Lenin­­díjjal tüntették ki. ALI ARUNA ASAF. Az Indiai Béke­tanács elnökségének tagja, az Afro­ázsiai Szolidaritási Bizottság alelnök­­nöje. Minden erejét a békéért foly­tatott harcnak szenteli. 1964-ben tüntették ki Lenin-dijjal. AZ OHARl (Vizslák) nevet viselő prágai tánczenekar alig egy éve ala­kult és máris jelentős sikereket ért el. A Szocialista Ifjúsági Szövetség fő­városi bizottsága által rendezett ver­senyen az első helyen végeztek. Harmadikok voltak az országos ver­senyen, melyre Jablonecben került sor. A zenekar énekese, Vráta Vysko­­cil (a kép közepén) minden elisme­rést megérdemel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom