A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-02 / 9. szám

A család a társadalom alapsejtje, olyan intézményrendszer, mely a két nem. férfi és nő, valamint leszármazottaik természetes együttélésén alapul.

A család történelmi kategória. Az emberi társadalmak történetének folyamán a család formái is változtak. Ennek okát abban kereshetjük, hogy a család és a társadalom összefüggnek egymással, ez a függőség abban is kifejeződik, hogy a család struktúráját, szerepének tartalmát jórészt a mindenkori társadalom határozza meg. Társadalmunkban a család helyzetét számos tényező határozza meg, melyek az iparosítás, a mezőgazdaság »átszervezése, az urbanizáció, a tulajdonviszonyok átalakulásában gyökereznek. A nő munkába állásával megváltozott hagyományos családi szerepköre, lerövidült az az idő, amit a gyermekek nevelésére fordíthat. A gyermeknevelés feladataiból ezért egyre nagyobb részt kényszerül magára vállalni az állam, elsősorban gyermekintézmények létesítésével.

A családi kapcsolatok rendezettsége meghatározza a benne ható nevelési folyamatok eredményét, ami elsősorban az utódok nevelésében jelentős. Az otthon az a színtér, mely a gyermeket társadalmi értelemben vett személyiséggé formálja, kialakítja erkölcsi, magatartási normáit, életszemléletét, és módot teremt a fejlődő személyiség képességeinek, készségeinek kibontakoztatására.

A család közösség, melyet számos kapcsolat fűz a társadalom más intézményrendszereihez, csoportjaihoz. E kapcsolatok családtagonként változók. Amíg a szülők, az apa, az anya a munkahelyen kívül állami, társadalmi szervekkel tart elsődleges kapcsolatot, addig a gyermekek kapcsolatában az iskola, az ifjúsági szervezet, a tömegkommunikációs és művelődési szervek jelentenek meghatározó láncot. Emellett számos más hatás éri a felnövekvő ifjúságot.

Korunk két világrendszer- küzdelmének, a tudomány és technika forradalmának színtere. Az információk sokasága következtében a megismerhető világ a szemünk láttára bontakozik ki. „Táguló világ, gyorsuló idő“ — jellemzik szociológusok, tudósok a XX. század második felét. Nemcsak a fenti tényezők, hanem a megváltozott életkörülmények is közrejátszanak abban, hogy az ifjúság szellemi és biológiai érése fiatalabb korban következik be. Ezt az érettséget

azonban időben sem követi a társadalmi beilleszkedés.

Az ifjú felnőtté válásának családon kívüli, leggyakoribb színtere — az általános iskolán át a középfokú tanintézetig, annak befejeztével a szakma megszerzéséig a mindenkori nevelő-oktató intézmény. A családtól kapott, az abban gyökerező életforma

és szemlélet segítségükkel kristályosodik ki, válik a személyiség lényeges elemévé.

Az ifjút, a gyermeket azonban az iskolában, a tanműhelyben szerzett tapasztalatokon kívül más, egymásnak ellentmondó, eddig szerzett ismereteivel ellentétes impulzusok is érik. Tudjuk, hogy milyen jelentős az a hatóerő, melyet a fiatalok egymásra gyakorolnak.

Az úttörőmozgalom és a SZISZ a tizen- és huszonévesek közösségi életének ad teret. Lehetőséget teremt a munkában (tanulásban) és a közösségi (társadalmi) tevékenységben való önkifejezés számos módjára, a személyiség kibontakozására. A szervezet a társas kapcsolatok kialakításának színtere is. E kapcsolatok rendező elvei is ebből a közösségből és az otthon, a családban kapott ismeretek, tapasztalatok alapján alakulnak ki.

A kölcsönhatás a társadalom és annak alapsejtje, a család között nyilvánvalóan annak tagjai, így a fiatal és a társadalmi intézményrendszerek, a nevelő profilú szervezetek kapcsolatának összességében fejezhető ki. A hatások összegeződéseként alakul ki az ifjú személyisége, világnézete, magatartása, ezért a társadalom intézményeiben folyó nevelő munka összhangja rendkívül fontos.

„Embert nevelni annyit jelent, mint kialakítani benne a perspektívát, melyben meglátja holnapi örömét.“ Makarenko időt álló szavai családra, társadalomra egyaránt érvényesek. A tizenéves életkori sajátossága az önkifejezés igénye. „A személyiség önkifejezése“ megnyilvánulásának ad teret az ifjúsági szövetség a „közösségben, közösséggel, közösségért“ végzett munka során.

Milyen feladatokat ró az ifjúság családi életre való felkészítése az ifjúsági mozgalomra?

Feladataink kettős jellegűek. Egyrészt a családalapítást megelőző időben a fiatalok családszemléletének formálását szolgálják, másrészt a

házasságkötéssel járó gondok megoldásában igyekeznek segíteni.

A családi életre nevelés motívumai már a kisgyermekkor játékaiba beépíthetők és később, az általános iskolában az érzelmi neveléssel párhuzamosan mélyíthetők. A középfokú tanintézetek nevelési terveihez jól kapcsolódnak a különböző klubok,

körök, az ifjúsági szervezet olyan szabadidő-programjai, amelyek felvilágosítást adnak, segítséget nyújtanak a két nem közötti kapcsolatok normáinak kialakításához. Sok esetben azonban megfelelően képzett szakember hiányában e lehetőségek is kihasználatlanok maradnak. Ki cáfolná meg azt a tapasztalati tényt, hogy a serdülő fiatalok érdeklődésében jelen vannak a szerelemmel, a házassággal, a nemi kapcsolatokkal összefüggő kérdések. Hogy ezek válaszolatlanul maradnak vagy „tabu“-vá válnak, hibáztathatjuk a szülőt, a pedagógust, az orvost, de egy-egy közösség, alapszervezet vezetőségét is.

A SZISZ alapszervezet programjai a tagok érdeklődésének megfelelően szerveződnek, közösségi célok elérése érdekében mozgósítanak együttes cselekvésre. A programok lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a személyiségfejlődés problémáit, az erkölcs, az ízlés, a nemek közötti kapcsolatok kényes kérdéseit felvessük és a vitás kérdésekben egységes értelmezéshez jussunk el. Ehhez nem nélkülözhető a szakember, az orvos, a pedagógus, a pszichológus segítsége, az ifjúsági vezető példamutatása.

„Ha nem tudod, milyen kikötő felé igyekszel, a szelek sem segítenek“ — figyelmeztet Seneca. A családalapítás, a társválasztás, a társadalmi érettség és beilleszkedés alapja, melyre az ifjúságot a családban szerzett tapasztalatokon túl, tudatosan kell felkészíteni. Nemcsak a szocialista erkölcs normáira, a szülők, a haza, a nép szeretetére, a jövő iránt érzett felelősségtudatra kell e tevékenység során figyelmet fordítani, hanem az életmódkultúra szintjének növelése is feladatunk. A felismert problémák megoldása az egészségügyi felvilágosítás, a meggyőzés, az életmód-propaganda eszközeinek öszszehangolt mozgósítását igényli.

levelezni • ismerkedni szeretnének

Németh Erzsébet, Komárno, Széles utca 11. 15—17 éves lányokkal és fiúkkal leveleznék magyar nyelven.

Lévay Jenő POV Cecejovce 7, okr. Koäice. 16 éves vagyok. Bélyeget és színészek fényképeit gyűjtöm. Hasonló korú fiatalokkal szeretnék levelezni.

Borik Sándor, Katalin László, Veiké Zlievce, okr.

Verky KrtíS. 16—19 éves fiatalokkal szeretnénk levelezni.

Kőrös Eszter, Vléany, é. d. 680, okr. Galanta. 15 éves vagyok. Magyarul vagy szlovákul szeretnék levelezni.

Kozák Gyula, Strojstav, Sahy, okr. Levice. 19 éves vagyok. 17—18 éves lányokkal szeretnék levelezni.

család - társadalom - ifjúság

I

I

I

I

I

I

I

I

i

ÜJRA SZÜLETETT

Leopold Hermann egyike volt azoknak a pilótáknak, akik Kanada északi részén kis repülőgépükkel fenntartják az összeköttetést az egyes települések között. A múlt év végén gépével lezuhant, de a pilóta nem szenvedett súlyosabb sérüléseket, és 31 napig bolyongott a lakatlan vidéken. Ekkor talált rá két vadász. A vadászok elszállították a legközelebbi repülőtérre, ahonnét kórházba került.

GÁZÁLARCCAL

MUNKÁBA

A levegő szennyeződése Velence körül már olyan méreteket öltött, hogy veszélyben forog az emberek élete. A Velencétől nem messze levő Porto Maghera kikötő 50 000 munkása gázálarcot kapott, melyet munka közben viselni köteles. Az intézkedést nem vették szívesen a hajótulajdonosok, mivel gázálarcban érthető módon osökken a munkatermelékenység.

HÖLGYEK NEM HASZNÁLHATTAK

Krimikben gyakran látjuk, hogy az illető hölgy alkalmas pillanatban ici-pici táskájából előhúzza az icipici revolvert és leteríti a támadót. Nehezebb helyzetben voltak a XVII. században élő hölgyek, mert akkor a képen látható, szinte hatalmasnak tűnő 12 csövű pisztolyt használták. Persze, csak a férfiak.

SZOBAFOGSÁGBAN

Ismeretlen okokból 20 évet élt önkéntes szobafogságban a francia Auguste Poupeville menyasszonyával együtt. A helyiséget csak édesanyja halála után hagyta el, és azonnal megnősült.

magazin