A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-09 / 6. szám
A LENGYEL VITORLÁS - ÓRIÁS A hajó a legősibb közlekedési eszközök egyike. A fejlődési útja — a kézzel hajtott hatalmas fatörzstől az atomhajtósú tengerjárókig — Igen hosszú. A vitorlás hajót már az ókori népek használták. A kereskedők és a portyázó harcosok különböző tipusú vitorlás hajókon hosszú tengeri utakat tettek meg. Kolumbusz Kristóf is vitorlás hajón hajózta be a tengereket és fedezte fel Amerikát. A vitorlás hajó különböző típusait az árbocok száma és a vitorlák elhelyezése határozza meg. A tengereken ma már csak elvétve találkozhatunk vitorlás hajóval. A világ egyik legszebb és teljesen épségben, üzemben levő vitorlásóriása a „Dar Pomorza“. a gdyniai lengyel tengerészeti akadémia iskoíahajója 1609-ben, tehát több mint hatvan évvel ezelőtt, Hamburgban épült. A „Dar Pomorza" 1929 óta lengyel zászlóval szeli a tengereket. 1935-ben fiatal lengyel tengerészek körülhajózták vele a földet. Ezen a hosszú tengeri úton a ma már hatvanegy éves Kazimierz Jurkiewicz, a vitorlás mostani kapitánya is részt vett. Természetesen, akkor még csak fiatal tiszt volt. A kapitányi tisztséget 1953 óta tölti be. A második világháború alatt a „Dar Pomorza“ a stockholmi kikötőben talált menedéket. A háború után nagy költséggel rendbehozták és a lengyel kereskedelmi flotta iskolahajója lett. érdekesség az is, hogy ezen a hajón tette le a kapitányi vizsgát az első nő: Danuta Walas — Kobylinszka. A hajó 91 méter hosszú, és 12,23 méter széles. 2100 négyzetméternyi vitorlával a legnagyobb óránkénti sebessége 17 tengeri mérföld. Újjáépítésekor 420 lóerős segédmotorral is ellátták. ez a Skoda coupe Sok olvasónk fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy ismertessük a Skoda Coupét, vagyis a 110 R típusú hazai gyártmányú kocsit. A kérést szívesen teljesítjük. A négyhengeres, vízhűtéses, felülszelepelt farmotor hajtja ezt a típust, éppúgy, mint a 100-as, illetve 110-es Skoda-család többi tagját. A 110-R Coupé motorja azonban 3500 fordulatnál 62 SAE lóerőt teljesít, a kocsi 0-ról 100 km/ó-ig 18,5 mp alatt gyorsul és 145 km/ó végsebességet ér el. Az alábbi rajzon pedig a coupé pontos méreteit ismertetjük: sínt® m®t®r • FŰTHETŐ ÜLÉSTAKARÓ. A hideg téli napokban is kellemes környezetet biztosít a gépkocsi vezetőjének, utasainak a NSZK-ban most forgalomba hozott fűthető üléstakaró. A lágy, mosható bevonat alatt elhelyezett villamos fűtőbetét néhány perc alatt felmelegíti az egész ülésfelületet és a háttámlát is. A műszerfalon elhelyezett cigarettagyújtón lehet a villamos hálózathoz csatlakoztatni. ♦ • TELJES SÖTÉTSÉGBEN IS LÁT. Autóba is felszerelhető infravörös tévékamerával lehetségessé válik utak, keresztezések, ember stb. felismerése teljes sötétségben, még 400 méter távolságból is. Képmagnó segítségével a sötétben lejátszódó eseményeket Is rögzíteni lehet. ♦ • KEVESEBB SZERENCSÉTLENSÉG a japán utakon. Az elmúlt évben „már csak“ 15 918 halálos áldozata volt a közúti közlekedésnek, míg 1971-ben 16 380 személy halt meg közlekedési baleset következtében. ♦ • RADARSZERŰ KÉSZÜLÉKKEL szerelték fel a Párizs melletti Pon'toise kisváros egyik főútjának forgalmi lámpáit. A radarkészülék a lámpának jelzi, ha autóbusz közeledik, s a piros szín e jelzésre zöldre vált. A rendszert egyelőre 2500 méteres útvonalon próbálják ki, s ha beválik, ilyen miniradarral szerelik fel más utak Jelzőlámpáit is. ♦ • A KÖZÉPKORI ISTENÍTÉLETEK korszerűsített változata döntötte el, hogy két angliai autókereskedő közül melyik utazzék feleségével Brazíliába jutalomszabadságra. Mivel egyikük sem ugrott még ejtőernyővel, a „párbajnak" ezt a módját választották. A 30 éves Michael Morgan ért a célkereszthez közelebb földet, ahol felesége karjába ájult, mivel eséskor a lábát törte. Társa, a 40 esztendős Dennis Cutler kijelentette: most mér nem cserélne a szerencsés győztessel. ♦ • TIZENKÉT AUTÓGYÁRAT szólított föl az Egyesült Államok kormányzata, hogy hatvan napon belül igazolják azokat az állításokat, amelyeket reklámaikban hirdettek. így például a Volkswagen gyárnak azt kell megmagyaráznia, vajon miért „kerül egy 2000 dolláros Volkswagen kevesebbe, mint bármely más, hasonló áron kínált autó". A Mercury Marquis előállítóinak arra kell válaszolniok, miért hirdették, hogy az új autókat bejárató 50 gépkocsivezető szerint ez az autó „kevésbé zajos, szabályosabban működik, könnyebben kezelhető és kényelmesebb, mint egy Rolls-Royce...“ ♦ • • VILLANY AUTÓT szerkesztettek az orjoli Gépjárműkutatási Tudományos Intézet kísérleti üzemében. Egyévi kísérleti üzemelés után a tervek szerint hozzáfognak a gépkocsik sorozatgyártásához. ♦ • A „TISZTA" NEVET adták a tokiói autószalonban bemutatott villamos meghajtású autónak, ugyanis semmiféle szennyező gázt nem terjeszt. Az új villamosmeghajtású kocsi kifejezetten alkalmas városi közlekedésre. Mit tudunk A HOLDRÓL A Luna—21 felbocsátása után az APN munkatársa felkereste Alekszandr Szerovot. a kozmikus és rakétatechnika egyik szakértőjét és megkérte, válaszoljon néhány kérdésére. — Nem foglalkozik az emberiség túl sokat a Holddal? — szólt az APN munkatársának első kérdése. — Nem, ez nem túl sok. Eddig pontosan 543 szputnyikot juttattak Föld körüli pályára. A Hold, valamint minden más égitest tanulmányozását is csak a mesebeli sárkánnyal vívott küzdelemhez hasonlíthatjuk. A sárkány minden levágott feje helyébe azonnal három új fej nőtt. És a tudósok nem tudják megakadályozni, hogy a Hold megfejtett titkai helyébe ne támadjanak új rejtélyek. — Nem egészen erre gondoltam. Az űrkutatás korának kezdete előtt a csillagászok sok vitás kérdést halmoztak fel a Holddal kapcsolatban. A rakétatechnika ezek közül sokat felderített. Térképet adott a Hold túlsó oldaláról, kezünkbe juttatta a Hold talaját stb. Ezzel minden régi vita eldőlt már? — E kérdésre egyelőre nem lehet válaszolni. Elmondhatjuk például, hogy tudjuk, mi van a Hold túlsó oldalán, van holdgömbünk, tessék, meg lehet nézni. Ez igaz is. Ámde ugyanígy mondhatjuk, hogy gyakorlatilag nem Ismerjük a Hold túlsó oldalának sajátosságait. Makrodomborzata valamilyen oknál fogva egészen más, mint a látható oldal; nem is szólva a mikrodomborzatról. — Szólhatna erről részletesebben? — A holdközetekből a Földre érkezett első minták bazaltnak bizonyultak. Minden geológus megmondhatja: a bazalt magmatlkus kőzet. A Hold történetében okvetlenül lennie kellett tehát egy időszaknak, amikor a kőzetek megolvadtak, Ebből következik, hogy nem volt igazuk a Hold úgynevezett hideg fejlődéséről szóló elmélet híveinek. De azoknak sem, akik egy más álláspontot védelmeztek. A holdbazaltok korának meghatározásakor kitűnt ugyanis, hogy keletkezésük óta nem kétmilliárd év telt el, mint hitték, hanem 3—4 milliárd. Ez a tény gyökerében támadta meg a Hold „forró fejlődési elméletének" hipotézisét. Korábban úgy vélték, hogy a Hold keletkezését követő kétmilliárd év folyamán az anyag természetes radioaktivitása következtében lassan felforrósodott. Ezután egymilliárd évig erős vulkáni tevékenység folyt a Holdon, aminek során bazalt-„tengerek“, — „tavak“ és egyebek alakultak ki, majd ez a vulkáni működés mindmáig fokozatosan lecsillapodott. Ámde — mint látjuk — a Hold bazalttengereinek kora kétségbevonhatatlanul arra mutat, hogy ez a logikus kidolgozású kép semmire sem jó: az Intenzív lávaképződés, amely a holttengereket létrehozta, hórommilllárd évvel ezelőtt véget ért. — ön hórommilllárd évet mond. A sajtó azt közölte, hogy a legrégibb holdkőzetek kora meghaladja a négymllliárd évet. — Tökéletesen igaza van, eddig csak a bazaltról szóltam, ezek alkotják a hold-tengereket. A Luna—20 azonban a Hold kontinentális területéről olyan kőzetmintákat hozott, amelyek hatvan százalékot elérő mértékben más ásványt, snortozitot tartalmaznak. Az anortozlt számítások szerinti kora a holdkőzetek olvadásának kezdetét még további időbe, a Hold kialakulásának Időszakába tolta el. Ma a legrégibb holdkőzeteket mintegy 4,1 milliárd éveseknek tekintjük (a legrégibb kőzetek a Földön 3,5 milliárd évesek). Ez azt jelenti, hogy a Hold körülbelül 4,6 milliárd éves, ez a minimális életkora, tehát a Földdel és a Naprendszer többi bolygóival egyidejűleg keletkezett. — De hiszen ön azt mondta, hogy a földi kőzetek fiatalabbak, mint a holdkőzetek. A Föld tehát fiatalabb a Holdnál? — Nem. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a Földön a szél és a víz mindazt el tudta pusztítani, ami több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtt a felszínen volt. Így hát a vizet és az atmoszférát nélkülöző Hold adatokat szolgáltat a Föld történetének ezekről az „eltörölt“ százmillió éveiről. — A Hold történetének első másfél milliárd éve a maximális tevékenység időszaka, amelyben befejeződött a holdtengerek kialakulása. Az egyes viszonylag fiatal kráterek teraszain megfigyelt „lávatavak“ alátámasztják azt a feltevést, hogy a Holdon az utóbbi hórommllliárd évben is mutatkozott vulkáni tevékenység, a közelmúltban végzett megfigyelések pedig igazolták, hogy ez a tevékenység még napjainkban sem szűnt meg teljesen.
