A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-09 / 6. szám
KAKTUSZBÓLGYÓGYSZER A LOFOFORA zöldeskék vagy sérgáskék színű kaktusz. Inkább cukrászsüteményhez, mint növényhez hasonlít. Otthona Texas déli és Mexikó északnyugati része. Az Indiánok húsából már jóval Amerika felfedezése előtt gyógyszereket, kábítószert készítettek. Hatását a kokainnal lehet összehasonlítani. Az indián törzsek kuruzsló! különböző betegségeknél fájdalomcsillapítónak használták, ugyanakkor vallási szertartásokkor a törzsfőnökök és a táncosok fogyasztották. Az aztékek „peyote“nek, a tarahumarok „csikulinak“ nevezték. Kábító hatását természetfölötti erőnek vélték, a kis kaktuszt mindenható isteneikkel hasonlították ÖSSZ6 Az Indiánok tábortűz köré ülve tartották istentiszteleteiket. Előbb énekeltek, majd végkimerülésig táncoltak. A lofofórából a kuruzslók nagyon hatásos gyógyszereket is készítettek. A gyógyszerek hatása gyors volt. Különösen erős fejfájásnál, fogfájásnál, sőt kéz- vagy lábamputálásnál is a lof of óra-kaktuszból készült gyógyszert alkalmazták, — erős adagolással a beteget elkábították. A századforduló után „Mescal Buttons“ elnevezéssel a gyógyszeripar is különböző gyógyszereket készített a kaktusz húsából. Dr. Louis Lewin állapította meg, hogy a növény lophophorint, mescalint, hordenint. tartalmaz. Hosszú kísérletek során megállapították azonban azt is, hogy különösen a mescalin káros hatással van az emberi szervezetre, fogyasztója hosszú időre az emlékezőtehetségét is elveszítheti, SZKÍTA KIRÁLYI CSALAD SÍRJA Az ukrajnai Ordzsonikidze környékén szovjet régészek megtalálták egy szkíta királyi családnak a második vagy negyedik században létesített sírját. Gazdag sírmellékletre bukkantak: értékes ékszerekre, ételek maradványaira, továbbá hat szolga, közöttük egy kilencéves lányka csontmaradványaira — őket annak idején azért ölték meg, hogy urukat elkísérjék a másvilágra. A főként álattenyésztéssel foglalkozó szkíták görög aranyművesekkel készítették ékszereiket. Törzsi vezetőik olykor rablóhadjáratra indultak, s a halál nem jelentette számukra kiváltságaik végét: hitük szerint a túlvilágon is előkelő hely várt rájuk. Ezért kísértették el magukat szolgáikkal is a túlvilágra. GYÓGYÍTÓ Hö A villamos áram hőkeltő hatását nemcsak a fizikusok ismerik, hanem a gyógyító orvostudomány is egyre gyakrabban alkalmazza különféle mozgásszervi betegségek, izomfájdalmak, reumás panaszok kezelésére. A Szovjetunió orvosi műszerkutató tudományos intézetében készített legújabb szovjet készülék széles körben alkalmazható különféle testszövetek gyógyítására hőkezeléssel. A megfelelő kapcsolók lenyomásával tetszés szerint vezethetnek áramot a kézre és a lábra erősített elektródokba. A villamos áram frekvenciája 5 és 50 Hz között, erőssége pedig megszabott határértékek között fokozat nélkül változtatható. tudonány T echnika ÜVEGFALAK AZ USZODÁBAN Korunk legsokoldalúbban felhasználható építőanyaga, az üveg egyre újabb területeket hódít meg. Bermuda egyik uszodájában legújabban üvegből készítettek szélfogókat. A páncélüveg táblákat csak alul-íelül fogták fémkeretbe és középen csapágyazták, így az üveglapokat tetszőleges szögbe állíthatják, ezen a módon szabályozva az uszoda belsejébe jutó légáramlást A nagyon meleg napokon beengedhetik az uszodába a hűsítő szellőt, a hideg napokon viszont klrekeszthetik az uszoda teréből a hideg szeleket. Modern vonalú vasbeton elemek tartják az uszoda átlátszó üvegfalait. HÁROMSZÁZ ÉVEN AT semmit sem tudtak a művészettörténészek Rembrandt egyik szokatlan tévedéséről, 1665-ben festett önarcképén eredetileg bal kezében ecsettel, a jobban pedig íestékpalettával ábrázolta magát. Csak amikor elkészült a kép, jött rá, hogy alaposan megtréfálta a tükör: voltaképpen önmaga tükörképét festette meg. Sietve vastag festékréteggel kente át a képalak karjait és újra megfestette — most már helyesen — az ecsetet tartó jobbot és a palettát tartó bal kezet. Rembradt tévedésére csak akkor derült fény, amikor a művészettörténészek megröntgenezték a vásznat. A röntgenkép világosan elárulta a szabad szemmel láthatatlan javítást. A régi mesterek remekművei manapság többet érnek, mint a legdrágább ékszerek. De vajon nem hamisítványok-e? A művészettörténészek egyre több tudományos módszert alkalmaznak ennek eldöntésére: különböző hullámhosszú (ibolyántúli és vörösön inneni) fénnyel megvilágítva veszik szemügyre a képeket, mikroszkópos és vegyivizsgálatot, továbbá röntgensugaras elemzéseket végeznek. E módszerek közül az utóbbi, a radiografia a legszélesebb körben alkalmazott napjainkban. A múlt századok mestereinek technikája kitűnően alkalmas a röntgensugaras elemzés céljaira. Képeiken ugyanis több festékréteget alkalmaztak, s az egyik leggyakrabban használt pigmentjük, az ólomfehér, nagyszerűen elnyeli a röntgensugarakat. Az egész vásznat vagy íatéblát először ólomfehéret tartalmazó alappal szórták be, erre kerültek azután a kompozíció színrétegei — egyik-másik festék ugyancsak tartalmazott ólomfehéret. Végül több lakkréteggel vonták be a kompozíciót. A röntgenkép főként az ólomfehér nyomait mutatja ki, a fedő lakkrétegek láthatatlanok rajta. A KÉP MÖGÉ LÁTÓ RÖNTGENSUGÁR Rembrandt tévedése Napjaink különleges röntgenfilmjel könyörtelenül leleplezik a képhamisítókat, egyszersmind a kép megrongálása nélkül részletes felvilágosítást adnak a régi mesterek rejtett javításairól, változtatásairól, a remekmű küzdelmes születéséről is. FRANCESCO GONZAOA ARCKEPE: Rubensnek a bécsi Kunsthistorischez Museumban Őrzött remekműve. A kép röntgenfelvételének részletén világosan felismerhető, hogy a mester utólagos átfestéssel megváltoztatta az eredeti kompozíciót.
