A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-09 / 6. szám
KONTINENS Az United Fruit Company óriási területeket tart a birtokában Közép- és Dél-Amerikában. Hatalmas kiterjedésű banánültetvényeket, a legjobb termőföldeket, egész falvakat, repülőtereket, kikötőket, hajókat. A társaság dönt emberek sorsáról s gyakran rendszerekről és kormányokról. A mammut-vállalat könyörtelen polipkarjai az őserdőbe hajszolják a munkásokat. Ha ott pusztulnak a szomjúságtól, a hőségtől, az embertelen robottól vagy a természet könyörtelen támadásától, a latifundiumok tulajdonosai újabb munkástranszportokat indítanak útba Hondurasból, Haitiből, Columbiából, Costa Ricából vagy valamelyik más országból. * hatalmas ültetvényeket rend- ténelmi gyökerei óta a latifundisszerint sűrű őserdő-sávok ták birtokában vannak a legterválasztják el egymástól és a mékenyebb földek, ami Latinkülvilágtól. Az United Fruit Amerikában a gazdasági és a po- 15 milliárd kg banánt hoz litikai hatalommal egyenlő. A múlt piacra évente, és erős támogatója az század első felében lejátszódott amerikai imperializmusnak Latin- antikoloniális forradalmak sem Amerikában. Hatalmas tőkebefek- sokat változtattak az agrárviszotetésekkel, hitelekkel ellenőrzi a nyokon. A hatalom még mindig a földrész gazdaságát. Koncessziókat földbirtokos és a kereskedő oligarvásárol vasútvonalak, kikötők és chia kezében van. A földbirtokok repülőterek építésére. Ezzel saját koncentrációja oda vezetett, hogy befolyása alá vonja a kül- s nem több mint 100 millió kisparasztritkán a belkereskedelmet is. nak, mezőgazdasági munkásnak a Nemcsak a banántársaságok al- legkisebb földje sincs és kénytelen kotnak államot az államban. A elszenvedni a félfeudális kizsákmegművelt földek több mint há- mányolást. A földbirtokos és hajromnegyed része néhány száz csárai számára a mezőgazdasági nagybirtokos tulajdonában van. munkás közönséges jobbágy. A Brazíliában és Argentínában nem földbérletért kemény munkával ritkák a Csehszlovákiánál nagyobb fizet. A • latifundistánák semmi kiterjedésű latifundiumok. Még a gondja sincs a földjeivel. A bérlőkis Uruguayban is vannak 1500 tői megkapja a termés felét vagy hektárnál nagyobb birtokok. Mind- háromnegyed részét. A Limában egy, hogy a 270 millió latin-ame- „Az agrárváltozásokért vívott harc rikai spanyolul vagy portugálul új szakasza“ témával nemrég megbeszél, mindnyájan jól ismerik a tartott szimpózium rámutatott a „latifundizmust“ — ezt a csak- lenini tézis időszerűségére, hogy a nem fél ezredéve fennálló rend- latifundium-rendszer fenntartja szert, ma már úgy is mondhat- a gazdálkodás elavult módszereit, nánk, intézményt. De a rendszer Például Columbiában nagy számformái, módszerei és stílusa csak ban vannak még parasztok, akik lassan változnak. A rendszer tör- a kozmikus korban — kapával. ásóval, macsetával vagy egyszerűen kihegyezett bottal művelik a földet. Noha a kolumbiai latifundisták nagyarányú támogatást kapnak az államtól, mindenképpen gátolják a műszaki haladást. Az állami hivatalokat kezükben tartó latifundisták kierőszakolták a földadó csökkentését is, úgyhogy egy 2500 hektáros latifundium után nagyjából annyi adót és illetéket fizetnek, mint egy kisparaszt hat hektárja után. A hazai ipar jóformán nem gyárt mezőgazdasági gépeket. Ez ismét a külföldi tőke, cégek kiváltsága, amilyenek a Fiat, Massey Ferguson, Deere. A külföldi monopoltőke képviselői nagybirtokosokat segítenek a legkülönbözőbb állami tisztségekbe, ahol a latifundisták, mint a latin-amerikai társadalom legreakciósabb rétege, az antidemokratikus rendszereket támogatják. A kubai példa megmutatta, hogy az agrárkérdéseket szocialista változásokkal meg lehet oldani. Forradalmi változások mennek végbe a chilei mezőgazdaságban is. A Népi Egység az 1970-es választási kampányban korszerű agrárprogramot javasolt, amelyet a választási tömörülésben részt vevő valamennyi párt és tömörülés jóváhagyott. Az elégtelenül megművelt és a parlagon hevertetett földeket sajátították ki elsőként, majd a 80 hektárt meghaladó nagybirtokokat s azokat, ahol konfliktusra került sor a földtulajdonosok és a munkások között. A chilei tapasztalatok azt mutatják, hogy jóváhagyni egy törvényt és megvalósítani rendelkezéseit — nem ugyanaz. Az Unidad Popular választási győzelmét követően már az első hónapokban csaknem 250 ezer szarvasmarhát hajtattak át a nagybirtokosok Argentínába. A baloldali Allendekormánynak szembe kellett szállnia a jobboldal szabotázsakcióival, a mezőgazdaság elmaradottságával és az amerikai monopóliumok ellenséges magatartásával. Az Amerikaközi Fejlesztési Bank és a Világbank látszólag „objektiven“, az ország csekély hitelképességére utalva megtagadott Chilétől minden anyagi támogatást. Az ország viszont élelmiszerbehozatalra szorul, s mivel nem rendelkezik megfelelő devizakészlettel, a kormány kénytelen volt — a spekulatív felvásárlások ellensúlyozására — bevezetni néhány alapélelmiszerre a jegyrendszert. A Népi Egység kormánya alkotmányos úton szeretné biztosítani az ország szocialista fejlődését és számít arra, hogy a márciusban esedékes parlamenti választások során megkapja ehhez a választók többségétől a törvényes felhatalmazást. Nem lehet azonban kizárni a fegyveres összetűzés lehetőségét sem, ha a jobboldal, a külföldi monopoltőke támogatásával, erőszakhoz folyamodna a hatalom visszaszerzése érdekében. Antiimperialista változás felé fejlődik Peru is. Az új demokratikus agrárreform lehetővé teszi, hogy 110 ezer parasztcsalád három év leforgása alatt 3,3 millió hektár földhöz jusson. A latifundiumok nagyságát korlátozzák vagy teljesen felszámolják őket. Az agrárreform jelszava: a föld legyen azoké, akik megművelik. Venezuela fővárosában, Caracasban, 1972 szeptemberében három párt: a Venezuelai Kommu-Felvételek: Prensa Latina
