A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-04 / 31. szám

A jaseňoví vár őrtornyának fenn maradt része vándornak, turistának új erőt ad. A sobrancei fürdőt a felszabadulás után újjáépítették és korszerűsítése folyamatban van. A gyógyfürdőtől nincsen messze már Trebišov (Tőke­­terebes), a nagy történelmi múlttal rendelkező járási székhely, mely 1831-ben a zempléni parasztlázadás, felkelés központja volt. A város kö­zelében áll a szintén ősrégi vár, mely 1868-ban Thököly felkelése alatt pusztult el. Trebišov ma Zemplén déli részének gazdasági és kulturális központja. Korszerű szállója, kitűnő éttermei vannak, ahol gyöngyöző to­kaji borokat mérnek. Zemplén északi részének a köz­pontja: Humenné (Homonna). Az azelőtt elmaradt mezőgazdasági jel­legű városnak ma már fejlett ipara van; különösen kémiai termékei ismertek. Az 1610-ben, a régi vár helyén épült reneszánsz stílusú kas­télyban múzeumot létesítettek. A vá­rostól öt, illetve hat kilométerre Bre­­kov és Jesenov várromok merednek a kopár dombtetőkről az ég felé. Brekov várát a XIII. században építették. 1466-ban a vár környékén Mátyás király IV. Kázmér lengyel királlyal vívott nagy csatát. Az ütkö­zetet Mátyás király nyerte meg, s a vár és környéke annyira megtetszett neki, hogy ott töltötte az egész telet. Meggyőződésem, ha úgy dönt, hogy idei szabadságát szintén Zemplénben tölti, nem bánja meg! A Zempléni-tó partján szép és kellemes környezet­ben nyaralhat, és közben bebaran­golhatja a gyönyörű és történelmileg nevezetes vidéket. Jó utat, kellemes pihenést, és jó szórakozást kívánunk! (MM) A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. Zemplén és környéke — A Zempléni-tónál töltöttem az idei szabadságomat. Felejthetetlenül szép volt! — mesélte lelkesen minap egyik barátom. Kora reggeltől késő estig fürödtünk, csónakáztunk, és be­barangoltuk a gyönyörű vidéket is. Nagyszerű volt! Ha még nem voltál szabadságon, melegen ajánlom ... — Jól ismerem Zemplént. Már gyermekkoromban bebarangoltam, és tavaly én is a Zempléni-tó partján üdültem — válaszoltam mosolyogva. — Trebišovban (Tőketerebesen) szü­lettem, és amikor csak időm engedi visszatérek oda ... Az elmúlt évek során sokezren „fedezték föl“ a festőién szép vidé­ket, ahol valóban ideális pihenési, nyaralási lehetőségek vannak. És aki már arra járt, akit a varázslatos táj rabságába ejtett, az visszatér oda. Bizonyára sok olvasónk kérdezi: hol, merre is van a Zempléni-tó és az a szép vidék, amiről mindketten lelkesen áradozunk. A Zempléni-tó, a hatalmas mester­séges víztároló, vagy ahogyan oda­valósiak elnevezték: a Zempléni­tenger, Michalovce (Nagymihály) és Úbrež község között terül el. Mester­séges tó, mely a kelet-szlovákiai sík­ság vízrendezése folytán létesült. Hatalmas területeket öntött el minden évben a tavaszi ár, de na­gyon sokszor ősszel is, a nagy őszi esőzések idején víz alatt volt sok száz, volt úgy is, hogy sok ezer hek­tár. A mocsaras, terméketlen, sava­nyú földön jóformán semmi sem ter­mett. Amióta a hatalmas víztároló megépült, a vidéket nem fenyegeti az árvíz, a talajt rendbehozták, ki­tűnően terem. És a környék ellátásá­ban sincs már fennakadás, pedig azelőtt a tavaszi ár sokszor úgy el­árasztotta a vidéket, hogy az élelmi­szerellátás is lehetetlenné vált. A környező szántókat, veteményesker­teket a víztároló vizével öntözik. A Zempléni-tó partján nyaralókat, üdülőket, campingtáborokat létesítet­tek. Gondtalan pihenésre a legalkal­masabb a tó északi partvidéke, ahol korszerű üdülőhelyek, strandfürdők és csónakházak épültek, és kirándu­lóhajón a vidék különböző partjaira eljuthatnak a turisták. Elsősorban a Biela horán, Medvedia horán és a Horkán létesült üdülőket ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. — És hogyan juthatunk el oda? — kérdezi az az olvasó, aki még nem járt Zemplénben. Kiindulópontunk: Michalovce, a húszezer lakosú járási székhely, Zemplén gazdasági és kulturális köz­pontja. Szép, ősi város. Hogy mikor létesült, arra pontos választ a törté­nészek nem tudnak adni. Egy bizo­nyos: már a kőkorszakban lakott te­rület volt. Ezt bizonyítják azok a le­letek is, melyeket a várostól észak­nyugatra ásatások folyamán találtak. Á tizenötödik században a husziták szállták meg a várost, 1919-ben pe­dig a magyar Vörös Hadsereg fontos stratégiai pontja volt. A második világégés utolsó hónap­jaiban sokat szenvedett a város, de a károkat gyorsan helyrehozták. 1948 után indult meg igazi fejlődése. A ti­zennyolcadik században épült vár­kastélyt is rendbehozták és ott he­lyezték el a nagy és érdekes gyűjte­ménnyel rendelkező Zempléni Mú­zeumot. Michalovcéből a múzeum közelé­ben levő hídon át, Biela hora irányá­ban jutunk el a Zempléni-tóhoz. Ki­tűnő aszfaltút vezet a hat kilométer­re levő Vinnére. A felszabadulás után ezt a kelet-szlovákiai falut is teljesen újjáépítették, mert a fasiszták 1944-ben teljesen tönkretették, fel­égették. A közeli, 325 méteres dombon (gyalogosan kb. 40 perc) áll a vinnei vár romja. Hogy mikor épült a vár, azt a történészek nem tudták a mai napig megállapítani. Egyesek szerint már I. István magyar király uralko­dása alatt állt a vár, mely a későbbi évszázadokban a nagymihályi Sztá­­ray grófok tulajdona volt. A vár történetét érdekes legendák övezik. Elsárgult okiratok igazolják, hogy a romantikus és nagy kalandokra vágyó Eöndönffy István, aki fiatal korában Afrika őserdeit barangolta be, és kalandjairól regék maradtak fenn, hosszú éveken át szintén a vár ura volt, ott töltötte öregkorát. Halá­la után a vár ismét a Sztáray család birtokába került. II. József uralkodása alatt pusztult el a vár. A feljegyzések szerint a császár parancsot adott a vár kiürí­tésére, majd felgyújtana. Az ok: a vár felkelési központ volt! A császári parancs állítólag olyan váratlanul érte a vár urát, hogy az kincseit sem tudta magával vinni, menekülése előtt leghűbb szolgáival a vár kör­nyékén ásatta el. Az elrejtett kincset már sokan keresték, de nem találták. Lehet, hogy ez is csak legenda... A várrom közelében erdei nyara­lót létesítettek. Az innét hét kilomé­terre levő Horkán és a kilenc kilo­méterre levő Medvedia horán is tu­ristaüdülő létesült. Horkán halász­­csárda, Medvedia horán pedig erdei vendéglő van, ahol juhtejből készült csemegékkel várják a vendégeket. A közelben levő Tibara környéke is nagyon szép kirándulóhely, ahol szintén egy ősrégi vár romjai mered­nek az ég felé. A feljegyzések sze­rint a volt őrvárat 1715-ben rombol­ták le. És ha már Zemplénben jár, láto­gasson el Szobráncra is, fürödjön meg az ottani gyógyvízben, mely a A brekovi vár romjai (Absolon L. felvételei (2) és archívképek) Medvedia horán juhtejből kitűnő cse■ megéket készítenek A Zempléni-tó halállománya gazdag

Next

/
Oldalképek
Tartalom