A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-04 / 31. szám
AMk, zöld fákkal, erdősávokkal szegélyezett romantikus környezetben fészkelő gyógyfürdőre, Dudincére (Gyűgyre) érkezve efféle gondolat foglalkoztatott: Milyen szép itt minden, de vajon nemcsak nekem, az egészségesnek? A betegek, akik esetleg kétségek között várják a gyógyulást, mennyiben észlelik a környezetet? Nem fordulnak-e túlságosan önmagukba? Aztán, mi tagadás, bizony találkoztam olyan emberekkel is, akik a festői környezetben mankóra támaszkodva vagy anélkül, de szomorúan csak maguk elé néztek, ök azok, akik rendszerint utólag emlékeznek szépen, csak később gondolnak hálatelten a környezet, a gyógyvíz hatására, amikor már teljesen meggyógyultak. Persze sokkal többen voltak a derűlátók olyanok, akik a biztos hit reményében jókedvűen mesélték, hogy érzik, hamarosan meggyógyulnak. Az ilyen páciensek valóban jól érezhetik magukat a gyönyörű környezetben. Sokféle az emberi természet, mindkét típust meg lehet érteni. Egyben azonban egyformák voltak a gyógykezeléses betegek. Legalábbis azok, akikkel megismerkedtem, szinte egyként megegyeztek abban, hogy „csak akkor írjanak róluk, ha már teljesen meggyógyultak“. Ezért, egyetlen üzenet annak a szomorú magyar bácsinak, akivel nagyon sokáig elbeszélgettem balesetének körülményeiről, nehezen gyógyuló csonttöréséről: hinnie kell, hogy táncra perdül még kislánya lakodalmán. A fürdő keletkezéséről A gyügyi gyógyfürdő Sahytól (Ipolyságtól) tizenkét kilométerre fekszik 140 méter tengerszint feletti magasságban. Nemcsak hazánkban, de Európa-szerte jól ismert az ásványi anyagokban nagyon gazdag természetes meleg gyógyvize, amely sok betegnek enyhítette már fájdalmait és adta vissza egészségét. A történetét kutatók állítják, hogy mintegy ezer éve létezik és a soha be nem fagyó meleg forrás mellett ősidők óta éltek emberek. Azt is megállapították, hogy már a római légiók sebesült katonái is a gyügyi forrás vizével gyógyítgatták sebeiket. Harminckét földbe ágyazott medencét, üreget még ma is úgy emlegetnek: a római fürdők. Az első ismert tulajdonosai a fürdőnek a közeli csábrági várkastély (ma rom) lakói, a Koháryk voltak. Azonban a gyügyi gyógyforrást mellőzve csak a szomszédos Slatina (Szalatnya) fürdőt építették ki. 1900 körül készült ugyan egy medence az Oberndorf család számára és csak kilenc év múlva egy másik a közönségnek. Az Osztrák—Magyar Monarchia idején Brazzai Kálmán kereskedő vastag fehér üvegekbe töltette a vizet és a következő címkékkel árusította: borhoz a vizek királynőjét, a gyügyi gyógyvizet. Említést érdemel még az a tény is, hogy a tudatlan, egyszerű emberek hittek a gyügyi víz természetfeletti erejében, ami persze nagyon is természeti gazdagságából ered. Elég furcsa szokás volt, de a betegek különböző ruhadarabokat és személyi tárgyakat hagyogattak a forrás körül, mivel az a hiedelem is járta, hogy aki e tárgyakat megérinti, arra átszáll a betegség. Az első világháború után egy bizonyos Unterberger nevezetű bérlő egy újabb tízszer tizenkét méteres medencét építtetett, valamint hat beton és néhány fakádas kabint. A gyügyi gyógyfürdőt 1948 után renoválták, és ugyanakkor további fürdőházzal, elektrofizikai gyógyhelyiséggel és más gyógyeljárásokhoz szükséges berendezésekkel is gyarapodott. Gyügy ma Szlovákia legkorszerűbb gyógyfürdői közé tartozik. A fürdő büszkesége a 352 férőhelyes Rubin nevű gyógyintézet. 1970-ben nyílt meg Gyügyön hazánk legmodernebb vízgyógyintézete. Naponta 1200 különböző kezelési eljárással könnyitenek a rászoruló betegek állapotán. Milyen betegségeket gyógyítanak? Egy liter gyügyi gyógyvíz 4300 milligram értékes ásványi anyagot tartalmaz. A fürdőben elsősorban a végtagok mozgási megbetegedéseit, egyes idegbántalmakat, törés utáni állapotokat gyógyítanak. A gyulladásos bántalmak közül az ún. Bech/oŕfimé&f ľwyŕ A dudincei (gyügyi) fürdő egyre szebb és korszerűbb épületekkel gazdagodik (Prandl Sándor felvételei) A római fürdők nyomai A kellemes izü gyógyvizet kicsik és nagyok egyaránt isszák Jó pihenés esik a szép környezetben terev-betegséget, a különféle ideggyulladásokat és egyéb gyulladás utáni állapotokat kezelik. A gyógyítás módszere a kád- és bazénfürdőn alapszik. Ezt egészítik ki a víz alatti masszázsok, gyógytornák és egyéb hasznos gyógyeljárások. Gyügy nemcsak a betegeké Az csak természetes, hogy Gyügyön nemcsak betegek fordulnak meg. Nyaranta az.ország különböző iskoláinak pionírtáboraitól hangos Gyügy egyik része. A hnb kétszáz személyt tud csinos faházikókban elhelyezni. Autókemping, kellemes borozó, szép erdő, kiváló strandfürdő és minden, minden megvan, ami a kellemes nyaraláshoz szükséges. Gyügy távlati terve? 1980-ig nemzetközi jelentőségű fürdővárossá növi ki magát. Nyolcszáz férőhellyel, lakóházakkal, üzlethálózatok kiépítésével, strandfürdőkkel, kulturális, egészségügyi stb. intézményekkel gazdagodik. Jelenleg nagyon kellemes kis fürdő Gyügy és reméljük, hogy a tervek megvalósulnak, még több dolgozó talál majd gyógyulást és kellemes pihenést az ezeréves gyógyforrások mellett. tki hot 5
