A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-21 / 29. szám

Az alvás titkai HA VAN EMBER, aki még nem tül­­tött el éjszakát fel-Ielrladozva, fél­álmában lidérces élményekkel küsz­ködve és nem indult neki a napnak kialvatlanui, felzaklatva és szorong­va, csak az tekintheti üres udvarias­kodásnak az érdeklődést: hogyan aludtál? júl, pihenten aludni, testi­leg és szellemileg felfrissülve — kellemes álomhangulatokra emlékez­ve — ébredni: nem is mindennapos „teljesítmény". Mi a titka, hogy oly sokszor nem sikerül? A megfejtést ősidők éta az álmok­ban keresték a jósok és álomfejtők. Az élettani kutatások kezdetén egy­­ideig úgy vélték, hogy az álmok csu­pán a „mindennapos agyvérszegény­ség“ folytán oxigénszegény agyideg­sejtek zavaros képzetei. A korszerű lélektan vitt közelebb az álmok tar­talmának megértéséhez, s csak leg­újabban kezdjük felismerni, hogy az álmodás komputer-módra „szelektál­ja“ az agy memóriatárának anyagát, s törli belőle a feleslegeset. Az álmok rányomják ugyan bélye­güket az éjszakánkra, de az alvás­időnek csak töredékét töltik ki. Az elején kezdve, már azt is tisztázni kellene, hogy miképpen alszunk el? Állatkísérletek tanúsága szerint az agy talamusz nevű területének izga­tása elalvással jár, míg az úgyneve­zett formatio rctlrulares (hálózatos rendszer) izgatása ébresztést jelent, mindkét esetben bizonyos vegyi anya­gok szabadulnak fel, s ezek hatása érvényesül. Nyulak véreben már „tet­ten érték“ a természetes altatót, s az erőfeszítések most arra irányul­nak, hogy tiszta állapotban is elő­állíthassák, szintetizálják. Ha sike­rül, ez lesz az első minden mellék­hatástól mentes „igazi“ alvást biz­tosító gyógyszer. Tapasztalatok szerint fiatal, egész­séges emberek kb. 24 óra ébrenlét után — még éiénkitőszerek haszná­lata esetén is — többé-kevésbé el­tompulnak, felfogóképességük csök­ken. Az ébrenlétet még bírják ugyan, de 60 óra múlva szellemi működésük már értéktelen, tudatuk zavarossá válik, jelent és múltat, mesét, álmot és valóságot összekevernek, álombé­li partnereikkel fennhangon beszél­nek stb. Az EEG (az agy bioáramait vizs­gáló készülék) tanúsága szerint még elalvás előtt, pusztán az álmosság hatására eltűnnek az úgynevezett al­fa-hullámok, s lassúbb, hosszabb, la­posabb villamos jeleknek adják át helyüket. Ez az állapot még könnyen megzavarható, az ébrenlét jelei má­sodpercekre vissza-visszatérnek. Az­után válik láthatóvá a lassú alvásra jellemző hosszabb, magasabb hullám­sor. Ez az első mély álom, amiből a legtöbb ember nehezen ébred fel. Az éjszakai alvásperiődusok, álomszaka­szok megfigyelése a korábbi adato­kat erősítette meg: az átaludt idő­nek kb. egynegyede telik „gyors“ álommal színezett alvással. Az erre jellemző szemgolyó-mozgás csak a született vakoknál hiányzik. Hosszú ébrenlét után azonban az alvásszakaszok másként alakulnak. A kísérletre önként jelentkező orvos­­tanhallgatók 108 óra után tértek aludni: „gyors“ alvásszakaszaik meg­rövidültek, a lassúak hosszabbá vál­tak. Közülük azok, akik rendszeresen élénkitőszerekkel élnek, s anélkül mindig álmosak, másként alszanak: éjszakájukban viszonylag több a „gyors“ alvás. Mi tehát a különbség a kétféle al­vás között? Melyik a fontosabb, il­letve melyiknek mi a szerepe? A kérdés sokoldalú tisztázására tö­rekvő kísérletekben abból a megfi­gyelésekből Indultak ki, hogy az élet alapja az anyagcsere és a sejtek nö­vekedése, kopása, kicserélődése. Mig azonban pl. a bőrünk rendszeresen kopik és frissül, az idegsejtek nem osztódnak, nem cserélődnek. Kifej­lett agyunkban ugyanazok a sejtek dolgoznak egész életünkben. Belse­jükben mégis frissülnek: új fehérje­molekulák épülnek fel bennünk, a régiek pedig elbomlanak. A pihentető alvásnak nyilvánvalóan lehetővé kell tennie a sejtek cseré­lődését, illetve az idegsejtek eseté­ben — megújulást, önként vállalko­zók segítségévei ezt egy meglehető­sen merész kísérlettel igazolták. Négy fiatal emberrel egy hétig he­roint szedettek. „Gyors" alvásuk mennyisége a hét folyamán eleinte erősebben, majd kevésbé észrevehe­tően, de mindvégig csökkent, majd a hét elteltével ugrásszerűen meg­nőtt. Ez kétségtelenül a heroin fel­halmozódásának volt a következmé­nye. Mintegy két hónapnak kellett eltelnie, amig azután a kísérleti sze­mélyek alvása normálissá vált. A heroin az idegsejt fehérjéihez kötődik, hatása ezért addig tar­tott, amíg az érintett sejtfe­hérjék kicserélődtek. A megállapí­tást patkány-kísérletek is igazolták. Az állatok szervezetébe radioaktív hidrogénnel jelzett amlnosavakat jut­tattak, s megfigyelték, hogy a heroin hatása szorosan összefügg az újon­nan felépülő — és a kábltőszert megkötő — fehérjék életével. Ha a fehérjeszintézist átmenetileg gátol­ták, a megfigyelt folyamat is el­akadt. Ugyancsak állatkísérletek ismétel­ten igazolták a gyors alvás nélkü­lözhetetlenségét. Automata berende­zést készítettek, amelyből a gyors al­vásba merült kismacskák azonnal vízbe potyogtak. Húsz napig gátolták gyors alvásukat, azután békében hagyták őket; tíz naoig sokkal töb­bet aludtak „gyorsan“, s ezalatt pó­tolták a mulasztottakat. A „gyors“ alvás jelentőségére altatómérgezéses emberek megfigyelése is rávilágított, öngyílkosjelöltek, akik altatószerrel készültek a halálra, 3—4 nap alatt kigyógyultak a mérgezésből. De még további 4—6 hétre volt szükségük, amig alvásukban a „gyors“ alvás mennyisége a normálisra csökkent. Minden jel arra mutat, hogy a gyors alvásnak az agy biokémiájában van fontos szerepe, az emléktároló, de egyéb sejtekben is. A vegyi ár­talmakat — a lehetőséghez mérten — a gyors alvás segíti semlegesíte­ni. Megfigyelték, hogy Ilyenkor, az ébrenléthez képest, lényegesen meg­élénkül az agy vérkeringése, tehát szó sincs a korábban képzelt „min­dennapos agyvárszegénységről“. Mig az agy vérellátása növekszik, az iz­moké mintegy kétharmadára csök­ken. Az agy hőmérséklete is maga­sabb lesz. mert folyik benne a „nagy­­takarítás“, az agysejtek anyagcsere­termékeinek eltávolítása. Mesterséges altatásban, műtéti narkózisban hiány­zik ez a jelenség: az ilyen alvás minden álmot nélkülöz és csak a fájdalom kivédése a feladata. Az ember agyának fejlődésében legmozgalmasabb időszak a születést megelőző hónap; ezalatt képződik a legtöbb új idegsejt, a nagyagyban egyenesen megkétszereződik a szá­muk. Koraszülötteknél megfigyelték, hogy „gyors“ alvás szakaszaik lé­nyegesen hosszabbak, mint az időre született csecsemőké. Hogy a gyors alvás mennyire segíti az agysejtek regenerálódását, azt agyvérzéses be­tegek megfigyelése is alátámasztja. Az alvás — jő alvás titkait kutat­va. sajnos még mindig csak az ala­pok feltárásánál tartunk, de szük­ség van erre, hogy sok-sok rosszul a'vó emberen segíteni lehessen. Mil­lió és millió ember várja, hogy az orvostudomány a sokféle altató mé­reg helyett kezébe adja a jé alvás kulcsát, kicsit pontosabban, részle­tesebben. mint amit az egészséges életmód általános szabályai maguk­ban foglalnak . . (mpl Az agyműködés bioáramait a homlok­ról és a koponya több más pontjáról elektródok vezetik az EEG készülék­be. A szemhéjra és a szemzugba erő­sített elektródok a szemmozgást, az állra helyezettek bizonyos izomfe­­szülést-rándulást jeleznek. Több motorkerékpár — még több moped! A világ minden városában ma már minden téren nagy gondot okoz a közlekedés irányítása. A nagyvárosok eldugult utcáin gépkocsival szinte le­hetetlen a gyors közlekedés. Szakértők szerint tíz-tizenöt év múlva a város­­központokból kiszorulnak a személygépkocsik, ott már csak a tömegszállító közlekedési eszközök és a kétkerekű járművek forgalmát engedélyezik majd. A világ autógyárainak a vezetői ezt szem előtt tartva már most terveket dolgoznak ki új típusú motorkerékpárok és különösen kis 50 kcm-es mope­dok gyártására. A Szovjetunióban is nagy gondot és figyelmet fordítanak a motorkerék­párok és a mopedek gyártására. Az izsevszkiek már eddig is iskolát csinál­tak a megbízható motorkerékpár, gyártásából. A szovjet gyár egy- és két­­hengeres, kétütemű 350 kcm-es motorjai nemcsak a Szovjetunióban, hanem számos más országban is nagyon kedveltek, különösen a gyengébb minőségű úton jeleskednek. Az IZS konstruktőrei nem a „szemkápráztató“ teljesítmény-értékekkel akarták elragadtatni a motorosokat, hanem a jármű elnyűhetetlenségével és igénytelenségével. Nincs semmi varázslatosság ebben a szerkesztői mun­kában; viszonylagosan alacsony fordulatszám és mérsékelt sűrítési arány adja a hosszú élet titkát. A váz, valamint a rugózás kialakításánál nemcsak a hibátlan úttartást, hanem a kényelmes utazást is célul tűzték ki. És tegyük mindjárt hozzá: kifogástalanul meg is valósították. A helyesen megválasztott kormányszög, az ideális tengelytáv, a lágyan dolgozó, hosszú rugóútú teleszkópvilla és a hasonló tulajdonságú hátsó rugóstag egészítik ki a „gorombaságok“ iránt érzéketlen, kedvezően áttételezett erős motort. A nagysikerű Planéta-programot a korszerűsített külsővel felruházott „3‘‘ jelzésű típus bővíti. Legszembetűnőbb az új vonalú, 18 literes üzemanyagtartály a jól szorít­ható térdpárnákkal, és fel kell figyelni az elöl-hátul felszerelt irány jelző villogókra. A motorblokkot kissé szögletesítették, az elektromos részt borító fedelet krómozták, fényezése kétszínű, a porlasztót borító könnyűfém idom színe szürke. A motor hangja csendes, kellemes. A Planéta—3 hengerűrtar­talma 346 kcm, teljesítménye 18 LE, fogyasztása 100 km-re 3,55 lit., leg­nagyobb sebessége 106 km/óra. • FIGYELEMREMÉLTÓ STATISZTIKA. A világon évente kétszázezer ember hal meg közúti baleset következtében. Az UNESCO statisztikája sze­rint a balesetek nyolc százalékát a rossz állapotban levő közutak, két szá­zalékát a gépjárművek technikai hibái, és kilencven százalékát az elővigyá­zatlan gépjárművezetők vagy gyalogjárók okozzák. :mt® m®t®r • SZOVJET GYÁRTMÁNYÚ VERSENYAUTÓK SIKEREI. Mint isme­retes, a harkovi Autóközlekedési Kísérleti Intézetben új típusú verseny­autók tervezésével is foglalkoznak. Az ott gyártott versenyautók eddig gyor­saságban 32 szovjet és 9 világcsúcsot döntöttek meg. A kísérleti intézetet Vlagyimir Nyikitin, az ismert szovjet autótervező és volt versenyző irá­nyítja. • ÉRDEKES KÍSÉRLET. A lengyelországi útépítő kísérleti intézetben érdekes kísérleteket folytatnak. A lekopott és már használhatatlan gumi­abroncsokat porrá őrlik és ezt a port belekeverik az útburkolatot fedő asz­faltba. Az eddigi kísérletek beváltak. Az új gumi-aszfalt burkolat ruganyos és tartósabb. • AZ NSZK AUTÓSZTRÁDAIN — mint arról a nyugatnémet sajtó rész­letesen beszámol — „vámszedők“ jelentek meg. Rendőregyenruhába öltö­zött szélhámosok különösen az éjszakai órákban megállítják a kocsikat, melyeken „technikai ellenőrzéseket“ végeznek. Az észlelt hibákért, különö­sen a gumiabroncsok rossz állapota és a fényszórók helytelen beállítása miatt pénzbírsággal sújtják a gépkocsivezetőket és — a bírságot azonnal „inkasszálják“... hot 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom