A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-21 / 29. szám

Az elmélet összefügg a gyakorlattal Pártunk legnagyobb elméleti tanintézete az elmúlt hónapban az elméleti konferencia előkészítésének és lefolyásának jegyében élt. A konferencián a hazai társadalmi tudományos intézmények tudományos dol­gozóin kívül különféle feltételek küzütt tevékenykedő húsz testvéri kommunista és forradalmi munkáspárt kiváló teoretikusai vettek részt. A konferencia a CSKP Központi Bizottsága Titkár­ságának határozata alapján valósult meg. Fontos ré­szét alkotta az iskola alapvető tudományos feladata realizálásának is. A háromnapos tárgyalás tartalma a következő volt. „A munkásosztály történelmi kül­detésének és vezető szerepének időszerű kérdései.“ A tárgyalások alapjául szolgált dr. lvan Hrüz elvtárs­nak, a CSKP KB Politikai Főiskolája tudományos kom­munizmus tanszéke vezetőjének terjedelmes, elméleti­leg megalapozott munkája, melyet a résztvevők né­hány héttel a konferencia előtt megkaptak. A konferencia fő célja volt bebizonyítani azoknak a revizionista, opportunista és más helytelen néze teknek tudományos tarthatatlanságát és politikai ár­­talmasságát, amelyek tagadják a munkásosztálynak, mint az újkori történelem alapvető mozgató erejének szerepét, s egyszersmind megmutatni és dokumentál­ni a munkásosztály pozitív szerepét a társadalmi ha­ladásért folyó harcban mind a szocialista, mind a fejlődő és a kapitalista országokban; bebizonyítani a nemzetközi munkásosztály feladatait a jelenlegi imperializmus elleni küzdelemben. A konferencia nemcsak lefolyása időszakában, ha­nem már előkészítésének idején is nagy visszhangot és érdeklődési keltett. Miért volt ez Így? Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a tudományos elméleti kutatás tárgya a politikai gyakorlat égető problémája volt, tehát nem az élettől távol eső, ha­nem nagyon is közelálló problémáról volt szó. Olyan probléma ez, amelyet hangsúlyozott a CSKP XIV. kongresszusa, az SZKP XXIV. kongresszusa, szó volt róla a szovjet szakszervezetek kongresszusán és sok más tekintélyes szerv tárgyalásán. A téma időszerű­ségét Igazolja az egész mai helyzet, a világon folyó osztályharc, melynek részesei vagyunk. Ettől a reali­tástól senki sehol nem szigetelheti el magát. £s nem csak nem teheti ezt —, hanem mi nem is akarjuk magunkat ettől elszigetelni. Nem lehetünk közömbö­sek az iránt, ami Vietnamban, Belfastban, a Közel- és Közép-Keleten és a nyugtalanság további tűzfészkei­ben végbemegy. A társadalmi élet bonyolult jelen­ségei közti tájékozódásban múlhatatlanul szükséges a legprogresszívebb társadalmi erő Ismerete, a vele való azonosulás és vezetésével az emberiség legna gyobb és legmagasztosabb céljaiért — a demokrá­ciáért, a szocializmusért és a békéért folytatott harc. A konferencia ezt a tájékoztatást teljes mértékben mtgadta. Elmondhatjuk, hogy a konferencia eredmé­nyei segítő kezet nyújtanak nemcsak az elméleti dolgozóknak, hanem minden gondolkodó embernek, aki életfelfogásában szilárd talajon akar állni. A konferencia fő megállapításai; 1. Spontánul igazolta Lenin tézisének helyességét, hogy K. Marx tanításában a legfontosabb a munkás­­osztály, mint az új szocialista társadalom megalko­tója világtörténelmi jelentőségű szerepének megálla pltása. Ebből következik valamennyiünk számára, hogy ha elő akarjuk segíteni a világ előrehaladását, akkor azonosulnunk kell a munkásosztály alapvető érdekei­vel és történelmi feladataival, hozzá kell járulnunk vezető szerepe sokoldalú növekedéséhez. 2. Általánosította sok ország munkásosztályának történelmi tapasztalatát, miszerint a munkásosztály vezető szerepe sikeres érvényesítésének múlhatatlan feltétele a forradalmi párt és annak vezető szerepe a társadalomban. 3. A konferencia megmutatta, hogy a munkásosztály nem merev vagy konzervatív erő, hanem ellenkezőleg a világ forradalmi átalakításának folyamatában ön­magát is átalakítja. A legjellemzőbb változásként említették például számbeli növekedését, a proletár Internacionalizmus alapján nemzetközi felzárkózottságának megszilárdu­lását, a munkásosztály műveltségének és kulturált­ságának növekedését. Figyelemre méltó volt minősíté­si szerkezetének dokumentálása Is az előrehaladó tu­dományos-műszaki forradalom alapján. 4. A történelmi és a mostani tapasztalatok igazol­ták, hogy a munkásosztály történelmi küldetését nem egyedül, hanem főképpen a dolgozó parasztsággal, a kistermelőkkol, az értelmiséggel, a haladó diáksággal, az ifjúsággal stb. szilárd szövetségben képes telje­síteni. Végül rámutattak, hogy a kapitalizmusból a szocia­lizmusba és a kommunizmusba vezető törvényszerű folyamatban egymáshoz közelednek az osztályok és a csoportok, elmosódnak a fizikai és a szellemi mun­ka, valamint a város és a falu közti lényeges különb­ségek. Ez a folyamat a munkásosztály és marxi-lenini pártja vezetésével megy végbe. 5. A vitában minden egyes felszólalásból szinte sugárzott a munkásosztály marxista-leninista ideoló­giájának életadó ereje, amely tudományosságával, igazságosságával és optimizmusával egyre több köve­tőt nyer meg a dolgozók soraiban. LUBOMlR BAKES Népművészet Június hatodikán vidáman ragyogott a nap, kabátűző melegével kisérte az autókaraváno­kat, melyek már kora reggel megindultak Drienovce (Somodi) felé. A košicei (kassai) járási CSEMADOK-napok hagyományos színhelye, otthona ez a takaros kis község. A falu ünnepi díszben, felpántli­kázva, mintha lakodalomra készülne, várta a vendégeket. A szervező bizottság nagy fába vágta a fej­széjét. Egésznapos műsort készített elő. Dél­előtt az iskolák, délután a felnőttek népművé­szeti csoportjai mutatták be tudásuk színe­­javát. Lehet, hogy a nap is a gyermeknap tiszteletére szórta mosolytébresztő sugarait, mindenesetre tény, hogy a természetfelelős és a szervező bizottság is kitűnőre vizsgázott. Azok sem panaszkodtak, akik kora délelőt­­től süttették magukat a tűző napon, mert el­mondhatjuk, hogy ilyen színvonalas gyermek­műsort régen látott a Somodiban eddig meg­rendezett CSEMADOK-napok közönsége. Az iskolák az eddiginél is nagyobb lelkesedéssel gonddal készültek a versenyekre s ez produk­cióikon is meglátszott. Lehetetlen volna kü­­lön-külön értékelni mind a huszonöt csoportot s az énekeseket. Nagy sikert arattak a Molda­va nad Bodvou-i (szepsi) csoport táncai, furu­­lyásai, a buzitai táncosok, a Turňa nad Bod­vou-i (tornai) iskola két tánccsoportja és szó­lóénekesei, akik a Želiezovcei (zselízi) orszá­gos fesztiválon a járási képviselik. Veľká Ida (Nagyida) is elhozta táncos, dalos üdvözletét. Nem hiányzott a baráti gesztus, összetartozást Az elismerés hangján Verőfényes napsütésben zajlott le 1972. jú­nius 4-én Gabííkovóban (Bősön) a CSEMA­­DOK Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) és bratislavai járási bizottságainak, valamint a dunaszerdahelyi helyi szervezetének közös ren­dezésében a csallóközi dal- és táncünnepély. A járási dal- és táncünnepély fő célja, hogy szereplési lehetőséget biztosítson a járás terü­letén tevékenykedő öntevékeny kultúrcsopor­­toknak, és így lemérhessük felkészültségük színvonalát. E tekintetben a rendezvény teljes mértékben teljesítette küldetését. Az egész napos műsor a gyermekcsoportok fellépésével kezdődött. Kíváncsian, de annál nagyobb lelkesedéssel fogadtuk a gyermekcso­portok műsorát. A gyermekes naivitással, báj­jal és vidámsággal előadott műsorszámok mél­tó elismerésre találtak a közönség körében. A čalovói (nagymegyeri) gabiíkovói (bősi) vra­­kúni (várkonyi) gyermekcsoportok fellépése azt bizonyította, hogy a népművészeti mozga­lom komoly utánpótlással rendelkezik. Ezt kö­vetően Méhes Györgynek, Méhes Jutkának, valamint Varga Máriának és Arankának tap­solhatott a közönség. A délelőtti műsort a bratislavai járás együtteseinek egyórás szín­vonalas műsora zárta. Felléptek a Podunajské Biskupice-i (pozsonypüspöki) CSEMADOK- szervezet tánccsoportja, a CSEMADOK tomá­šovi (féli) szervezetének Kisduna táncegyütte­se, valamint a járási népdal fesztivál helyezett­jei. A Kisduna táncegyüttes kidolgozott tem­peramentumos táncai, Bognár Sándorné, Plo­­czek Róbertné, Nagyhajú Éva, Utzman Irén és Füst Pál népdalénekesek színvonalas énekszá­mai bizonyították, hogy a népművészet ápo­lása megfelelő irányban halad. A közönség egy részé (Szalacsy József felvé­telei) jelentő és bizonyító kézfogás sem. Krásna nad Hornádom-i általános iskola kisdiákjai elhoz­ták a szlovák tájak, szlovák emberek dalait, táncait. Bizonyítás volt ez; Bartók és Kodály útjának igazát, emberségét, a béke és boldog­ság útjának irányát mulatta és igazolta. A népes közönséget Szombathy László, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke üd­vözölte, majd a járási pártbizottság küldött­ségének vezetője méltatta szlovák nyelven a CSEMADOK-napok, a népművészet jelentősé­gét. Gazdag műsorral szerepeltek a felnőttek is. Köblösné Tóth Erzsébet, a trebišovi (töketere­­besi) járás üdvözletét hozta el. A járási ver­seny győztese (és egyben a legidősebb szerep­lője) a 75 éves zsarnoki DOBOS Pali bácsi volt. Seűa (Abaújszina) színes táncai a nagy­­idaiak Kendőstánca, verbunkosok és csengő dallamok váltogatták egymást. Óriási sikert aratott a košicei Stavbár népművészeti együt­tese és a Matyóföld üdvözletét tolmácsoló Ma­tyó népművészeti együttes művészileg színvo­nalas műsorszámaival. Felviharzott a taps, amikor Boda Ferenc a CSEMADOK járási titkára felolvasta az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének üdvözlő táviratát. Velünk voltak ők is, velünk örültek, éreztük baráti kézfogásuk melegét. Ez a járási CSEMADOK-nap bizonyítja, hogy megtaláltuk a helyes utat egymás szívéhez, életünk gaz­dagításához. FECSÓ PÁL A Podunajské Biskupice-i (pozsonypüspöki) ténccsoport (Prandl Sándor felvétele) A délutáni műsort a bősi és a várkonyi énekkarok maradandó élményt nyújtó kórus­számai vezették be. Ezt követően a kecske­méti esztrádegyüttes műsorát láthattuk, mely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A CSE­MADOK KB Szőttes népművészeti csoportjá­nak műsorát és Goda Marika énekszámait vagy tetszéssel fogadta a közönség. A szervezők — különösen a CSEMADOK dunaszerdahelyi járási titkárságának dolgozói — jó munkát végeztek, s a kellemes vasár­napi napon közel 7000 néző volt kíváncsi a műsorra. Hála és köszönet mindazoknak, akik önzetlen munkájukkal elősegítették a szín­vonalas rendezvény sikerét. CZINGEL LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom