A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-27 / 43. szám

Háromszor a jellemvonásról SZERÉNYSÉG A szerénység együtt jár a tapin­tattal. A szerénység: az ember igé­nyessége és kritikus viszonya önma­gához, képességeihez és magatartá­sához. Pavlov akadémikus a fiatal­sághoz intézett levelében ezt írta: „Soha. ne képzeljék, hogy mindent tudnak. És bármilyen nagyra érté­keljék is maukat, legyen mindig elég bátorságuk kimondani maguk­ban: tudatlan vagyok.“ Mégis vannak, akikből hiányzik ez a szép tulajdonság. Ilyenek gyakor­ta a művészfiatalok, a termelésben élenjárók, tehát olyan emberek, akik vitathatatlanul tehetségesek, ám nem gondolkoznak el azon, hogy mit kö­szönnek a társadalomnak, szűkebb közösségüknek, közvetlen és köz­vetett mestereiknek és még sok­sok más embernek. A szerény ember -tudja, hogy saját érdemei nem olyan fontosak, mint a közösség sikere. A szerény ember nem helyezi elő­térbe saját énjét, vélt vagy valósá­gos képességeit, fölényét másokkal szemben. Nem erőszakolja másokra véleményét és akaratát, hanem meg­győzéssel él, és csakis úgy éri el a célját. Elvi alapokon áll mások gyen­geségeinek megítélésében, ugyanak­kor figyelemmel van mások érzései­re is, amiben tapintata nyilvánul meg. Amikor a szerény ember dicsér valakit, nem hízeleg, és a dicsére­tet beképzeltség nélkül fogadja. Nem szabad összetéveszteni a sze­rénységet a félszegséggel. A félszeg ember hajlamos arra, hogy leérté­kelje önmagát. Az ilyennel való érintkezés során éreztetni kell, hogy bízunk képességeiben és tudásában, értékeljük azokat. A biztató, baráti szó biztonságot, erőt kölcsönöz a fél­szegnek. A szerénység elszakfthatat­­lanul kapcsolódik a természetesség­hez. TERMÉSZETESSÉG Ez azt jelenti, hogy az vagy, aki. Ehhez becsületesnek és őszintének kell lenni. Nincs utálatosabb a kép­mutatásnál, alakoskodásnál, megját­­szásnál. Ifjúkorban az emberek gyak­ran választanak példaképül valakit, akire hasonlítani szeretnének, de nem gondolják meg, vajon megfelel-e életkoruknak, külsejüknek, tempera­mentumuknak. A jó modorú ember, korától füg­getlenül, természetes és egyszerű az érintkezésben, beszélgetésben, maga­tartásban, öltözködésben. Azok a fiatal lányok, akik meg­játsszék a felnőtt nőt, éppoly komi­kusak, mint azok az asszonyok, akik klslányosan naivnak próbálnak lát­szani. A naivitás az élettapasztalat hiányának eredménye, ehhez járul a fiatalságra jellemző közvetlenség. A naiv ember viselkedése természe­tes, mivel nincs tudatában saját na­ivitásának, aki viszont tudatosan hangsúlyozza naivitását, nem visel­kedik természetesen, ezért hát vlsz­­szataszitó. Az ember legyen önmaga, legyen viselkedésben természetes, tudjon mértéket tartani: ez a jó íz­léshez tartozik. Azok a szülők, akik a gyermekeik iránti túlzott szeretetből minden kí­vánságukat teljesítik, helytelenül cselekszenek, ők maguk segítik elő, hogy a fiatalok érdeklődésének kö­zéppontjába külsődleges dolgok ke­rülnek: a öltözködés, a hajviselet, a tánc, az eszpresszó. Ezek a szülők finnyásságra, önimádatra és képmu­tatásra nevelik gyermekeiket. A munka alakította ki az embert és a társadalmat. Ezért az ember értékét a munkája, a társadalom ja­vára végzett hasznos tevékenysége adja meg. Ne felejtsük el: minél kul­turáltabb valaki, annál természete­sebb, egyszerűbb és szerényebb, s ilyen a viselkedése és a környezeté­hez fűződő kapcsolata is. ÖNÉRZET , A szerénység és a természetesség mellett helyet kell kapnia az önér­zetnek, az önbecsülésnek, vagyis an­nak az érzésnek, hogy higgyünk sa­ját erőnkben, ne érezzük magunkat feleslegesnek és ne tűrjük el a meg­aláztatást. Az önérzetes ember sem aláz meg senkit. Az ilyen ember cselekedeteiben, hanghasználatában nem közönséges, mindig nyugodt, ki­egyensúlyozott. Aki ad önmagára, az másoknak sem engedi meg, hogy je­lenlétében illetlenül viselkedjenek, illetlen szavakat használjanak vagy hangoskodjanak. Az ilyen ember nem tesz könnyelmű ígéreteket, ami­ket aztán nem tud megtartani. Tud­ja, hogy az adott szót meg kell tar­tani. „Az Ígéret szép szó, ha meg­tartják, úgy jó“ — mondja a köz­mondás. (Persze, előfordulhat, hogy tőlünk független okok miatt meg kell szegnünk adott szavunkat, például betegség, baleset, váratlan elutazás, sürgős leendő stb. miatt). Ha vala­kinek nem áll módjában ezt előre közölni, akkor az első adandó alka­lommal elnézést kell kérnie. Az önérzetes ember nagyrabecsüli a bizalmat. Aki viszont saját szemé­lyes érdekében használja ki akár a közösség, akár egyesek bizalmát, visszaélést, aljasságot követ el. Az önérzet, az önbecsülés megkö­veteli, hogy a közösség minden egyes tagja, a hazaszereteten és népének szeretetén túl, becsülje azt a kollek­tívát is, amelyben él és dolgozik: családját, iskoláját, gyárát, hivata­lát stb. Ehhez mindenekelőtt az szük­séges, hogy az ember kellően becsül­je, értékelje önmagát. Veszekedés helyett gyalogoljl Apáink nagyra értékelték a sétá­kat. Jefferson, a függetlenségi hábo­rú korának kiváló amerikai vezére például „a legjobb tornagyakorlat­nak“ nevezte a sétát. Más jeles ame­rikaiak, Lincolnnal az élükön, szin­tén szenvedélyes gyaloglók voltak. Pedig az orvostudomány csak azó­ta bizonyította be, hogy milyen so­kat jelent egészségünk szempontjá­ból a gyaloglás vagy kocogás. Külö­nösen akkor hasznos, ha jó iramban történik. Az energikus gyaloglás vagy kocogás gyógyító és megelőző értéke óriási, ezzel szemben a lassú balla­gás nem sokat ér, mert nem mozgat­ja meg az egész testet. A gyaloglás javítja a vérkeringést, meggyorsítja a lélegzést, javítja a szervezet oxi­gén-ellátását és a szív működését. A fürge gyaloglás a véredényrend­­szernek is nagyon jót tesz. A gyaloglás a legegyszerűbb sport. Nem kell hozzá semmiféle felszere­lés, csak egy pár kényelmes cipő. Mindenütt és mindig folytatható, és mindenkinek, még a nagyon öregek­nek is jót tesz. Természetesen nem mindenkinek egyforma gyaloglást ajánlanak az orvosok! Aki fáradt, de egyébként minden szempontból egészséges, annak élénkítő szerek és pszichoterápia helyett akár tízkilo­méteres erőltetett gyaloglást ajánla­nak. Már a régi görögök észrevették, hogy egy friss séta jótékonyan hat az agyműködésre, megkönnyíti a lo­gikai és filozófiai problémák meg­oldását. A szellemi dolgozóknak főleg a reggeli előtti sétát ajánlják. A magyarázat egyszerű: agyunk annál jobban működik, mi­nél több friss oxigént kap a vérke­ringés útján. Az orvosok felhívják a figyelmet a séta megnyugtató ha­tására ideges embereknél. Veszeke­dés helyett tegyél ötperces gyors sé­tát, és elmúlik a haragod! — java­solják. I I I I I I I I I I I I mini — magazin Könyv a gyűszű mellett Bhumibol Aduljadezs, Thaiföld kirá­lya a Nemzetközi Könyvév alkalmából így kötetre való verset írt. Verseit a képen látható miniatűr könyvben tette közzé, amely jóval kisebb egy gyűszü­­nél Tüntetők ellen Japánban új kocsit hoztak forgalom­ba. Ezt a kocsit nem szívesen látják a főváros utcáin, mert arra készült, hogy a tüntetőket szétzavarja A kétarcú pincér Walt Cline fiatal amerikai pincért a főnöke maga elé hívatta. A fiú, mint az ilyenkor szokás, mosolygós arcot vá­gott, de amikor hátrafordult, egy mo­gorva arc nézett a főnökére. Ügyes kozmetikus kezek „készítették" így ki a fiú fejét. „Unom már az egyhangú­ságot“ — jelentette ki a pincér. Hajviselet plakátokon A szingapúri kormány több ezer pla­kátot nyomatott, melyen feltüntetik azt. hogy a hivatalnokok milyen hosszú ha­jat viselhetnek. A haj nem takarhatja el szentet és csak az inggalléré.’ Mongóliái szőnyegkészítők A szőnyegszövést régi idők óta űzik Mongóliában. Az NDK segítségével fel­épült Ulan-Batorban az új szőnyeg­gyár. Dolgozóinak egyharmada az NDK-ban tanul, és ma már eredmé­nyesen birkózik az igen bonyolult tér. melési folyamattal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom