A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-13 / 41. szám

MÜNCHEN UTÁN-MONTREAL ELŐTT... A minden idők legszebb, legnagyobb és legjobban sikerűit olimpiája — a XX. Nyári Olimpiai Játékok — a rekordok olimpiája befejeződött. Az olimpiai láng kialudt, legközelebb négy év múlva, Kanadában, a montreali olimpiai stadionban lobban majd lángra, ahol a legközelebbi játékokat, a XXI, Nyári Olimpiai Já­tékokat rendezik majd meg. Mit hozott MUnchen ...? Azt a kérdést nagyon sokan, különösen a sportveze­tők, edzők és sportolók teszik fel, és biztosak lehe­tünk abban, hogy még heteken, hónapokon át szerte a világon beszélnek róla, vitatkoznak majd az ott lá­tottakról, tapasztaltakról. A XX. Nyári Olimpiai Játékok a szocialista orszá­gok, elsősorban a Szovjetunió sportolóinak nagyszerű sikerével zárult. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a szo­cialista testnevelés és sport rendszere, ipely a töme­gességen alapul és a széles tömegeknek aktiv pihenést, szórakozást, felfrissülést nyújt, minden tekintetben fe­lülmúlja a tőkés országok testnevelését. Ezt az olim­pián elért eredmények is világosan igazolják. A pont­­táblázat élén a Szovjetunió áll, és a további szocia­lista országok is a legjobbak között végeztek. Különö­sen a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország és Bulgária sportolói értek el nagyszerű eredménye­ket, világraszóló sikereket. Érdekes statisztikai összeállítás jelent meg a zürichi Sport egyik legutóbbi számában. A statisztikusok ugyanis összeállították, hogy hány lakosra jut egy-egy olimpiai érem országonként a müncheni eredmények után. A rangsor igen érdekes. Az első helyet akárcsak a sapporói téli olimpia után, most Is az NDK foglal­ja el, 2. Norvégia, 3. Magyarország, 4. Finnország, 5. Svédország, 6. Bulgária, 7. Svájc, 8. Ausztrália, 9. Üj- Zéland, 10. Hollandia, - Csehszlovákia a tizenötödik. A sorrendben feltüntetett országok között India sze­repel az utolsó helyen, ahol kereken 500 millió lakosra jutott egy olimpiai érem. A XX. Nyári Olimpiai Játékokon elért sikerek, eredmények még jobb felkészülésre serkentik és kö­telezik a sportolókat. £s természetesen hazánk sporto­lóit is, akik az elért eredményeket összegezve jól sze­repeltek, noha teljes mértékben nem lehetünk mégsem elégedettek. Élsportolóink 2 arany, 4 ezüst és két bronz­érmet szereztek, hat negyedik helyezést értek el, to­vábbá öt-öt versenyzőnk végzett az ötödik, illetve ha­todik helyen. Összegezve tehát, olimpiai csapatunk a rendkívül erős mezőnyben elismerésre méltó eredményt ért el. Tény azonban az is, hogy jobb, eredményesebb szereplést vártunk élsportolóinktól. Különösen atlé­táinktól, evezőseinktől és női tornászainktól vártunk többet. Vitathatatlan, hogy a még jobb eredmények elmara­dásáért nemcsak a versenyzők a felelősek. Biztosra vesszük, hogy egységesített testnevelési szervezetünk vezetősége górcső alá veszi a közeljövőben az egyes sportágak helyzetét, és szerveivel mindent elkövet, hogy a legközelebbi olimpián élsportolóink még job­ban, eredményesebben szerepelhessenek. Erre a cseh­szlovák sport hírneve kötelez! A XX. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK HÚSÉI VALERI.J BORZOV, a huszonöt éves kijevi diák a 100 és 200 méteres sík­futásban szerzett arany­érmeket. Már a müncheni olimpia előtt nagyszerű formában volt. — Olyan gyors leszek, amilyenre ellenfeleim rá­szorítanak — jelentette ki a döntő előtt. A két sprintszámban meg aka­rom törni az amerikai he­gemóniát! A nagy verseny után Így nyilatkozott: — Különösen a 100 mé­teren volt nagy a harc. Teljes erőbedobással küz­döttem, sikerült! MARK SPITZ vitatha­tatlanul a XX. olimpia legnépszerűbb és legered­ményesebb versenyzője volt. Hétszer állt rajthoz és mind a hét esetben aranyérmet szerzett az amerikai csodaúszó. — Hazaérkezésem után nagyon sok szerződési a­­jánlatot kaptam — mon­dotta az újságíróknak. Ha hiszik, ha nem: több, mint ötezer írásbeli ajánlat várt rám. De csak egyet vállalhattam: 'filmszínész leszek! Üjból megfilmesí­tik a Tarzan sorozatot, el­vállaltam a címszerepet. Jonny Weissmüller „utó­da" leszek... DR. FENYVESI CSA­BA. a kiváló magyar sportember a párbajtőr egyéni versenyében nyert aranyérmet. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a XX. Nyári Olim­piai Játékokon elért nagy­szerű eredményének elis­meréséül a Munka Ér­demrend arany fokozatát adományozta a kiváló ví­vónak. — Nagyon örülök a győ­zelmemnek és annak, hogy a Munka Érdemrend leg­magasabb fokával tüntet­tek ki. Ez még jobb mun­kára kötelez. VASZIUJ ALEKSZE­­JEV — a világ legerősebb embere. A szovjet súly­emelő olimpiai teljesítmé­nye kereken 640 kg volt. — A müncheni olimpián a súlyemelésben is nagyon erős mezőny találkozott. Tudtam, hogy olimpiai aranyérmet csak világ­­csúcsjavltással lehet elér­ni. Mindent beleadtam — sikerült! Őszintén beval­lom: nem volt könnyű! Most, majd az olimpia után kicsit pihenek, az­után újból edzésbe állok. A tervem: elérni a 650 kg-os teljesítményt! LASSE VIREN, a 23 éves finn atléta 27:38,4 perces új világrekorddal nyerte a 10 ezer méteres futásban az aranyérmet. O volt a nagy favorit — és akik rá fogadtak — nem veszítettek. — Nem volt könnyű! Az ötezer méteren nagy tak­tikai harc volt, de egy pillanatig sem kételked­tem abban, hogy a ver­senyt megnyerem. Tízezer méteren helyenként öl­döklő volt a küzdelem. A tervem: kerek 27 perc alatt akarom lefutni a tá­vot ...! TEOFILO STEVENSON kubai ökölvívó a nehéz­súlyban nyerte el az aranyérmet. A nagy tech­nikájú ökölvivót termé­szetesen azonnal megkör­nyékezték a manegerek, és milliós ajánlatokat ka­pott. — Nem leszek profi! Gépészeti főiskolára já­rok, azt akarom befejezni. Szeretem a hazámat, pénzért sohasem hagyom el! És nem azért sporto­lok, hogy azzal pénzt ke­ressek ! HADÜZENET A DOPPINGNAK Az olimpiai játékok befejeztével ismét előtérbe téli “ ----­került a sportélet egyik közismert problémája, a „dopping“. Bár az ajzószerek használata szinte egy­idős a sporttal, mind a mai napig heves vitára ad okot, körülötte sok fogalom és probléma még min­dig tisztázatlan. A müncheni olimpiai játékokról érkezett beszámolók is nemegyszer említették: a verseny utáni orvosi ellenőrzővizsgálaton megálla­pították, hogy egyes sportolók ajzószert használtak; eredményüket természetesen semmisnek mondották, a versenyzőt diszkvalifikálták. És több esetben a diszkvalifikálás miatt elsősorban a sportvezetők kö­rében nagy vita volt. injekció formájában juttatják be, doppingnak mi­nősítendő. Más vélemény szerint bármilyen tablet­ta használata is ezzel egyértelmű: ismert ugyanis, hogy hatóanyagot nem tartalmazó tablettákkal — pszichikai áttételek révén — szintén lehet hatást elérni. A legelterjedtebb doppingolószerek az úgynevezett pszichostlmulánsok. Legismertebbek a különböző amphetaminkészítmények, amilyen például az ak­­tedron is. Ezek a központi idegrendszer aktivitását fokozzák, ingerlékenységét növelik, úgyszintén a lelki és fizikai teljesítőképességet is; könnyedséget, nagy munkakedvet okoznak. Ugyanakkor rontják a magasabb rendű idegtevékenységet, az ítéletalko­tást, a megfigyelést. KÜLÖNBÖZŐ NÉZETEK KÁBÍTÓSZEREK Érdekes, hogy mind ez ideig pontosan még az sem tisztázódott, hogy mi számít doppingolásnak, mi nem. Egyes körökben olyan nézet alakult ki, hogy ha a szert nem természetes úton — nem szájon át —, hanem például a vérerekbe vagy az izomba, Paradoxnak hat, pedig alaposabb élettani meg­gondolás után nem az: a serkentőszerekkel egyide­jűleg a kábítókat is alkalmazzák doppingolásra. Ezek a központi idegrendszerre ható ajzószerek még veszélyesebb csoportját alkotják. Fájdalomcsillapi­pítók, amelyeket — különösen a morfint — főként a nehéz atlétikában alkalmazzák. E gyógyszerek csökkentik a szorongást, a fájdalomtól való félelmet és euforiás, „boldog“ közérzetet idéznek elő. Szen­vedélyes viták zajlottak akörül, hogy az úgyneve­zett anabolikus steroidok'— amelyeket világszerte általában a súlyemelők használnak — doppingnak számltanak-e. Kiderült, hogy nem, mivel az „ana­­boliákat“ — például a nerobolt — rendszerint csak a felkészülés és nem a verseny időszakában sze­dik az „erős emberek“. A doppingfronton az egyértelmű rendcsinálás nem olyan egyszerű. Azért nem, mert még a központi idegrendszerre ható szerek is végső soron — gyógy­szerek, amelyekre a sportolóknak orvosságként is szükségük lehet. Közismert probléma: ha a ver­seny előtti éjszakát a sportoló álmatlan nyugtalan­ságban tölti, eredményeinek nyilván nem használ. Ilyenkor egy enyhe altató igen jó hatású lehet, s ez önmagában semmiképpen sem minősíthető doppingolásnak. Ám egy esetleges vizsgálat még másnap is kimutathatja az altatószer használatát és a versenyzőt kizárhatják. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom