A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-13 / 41. szám
A kovács: ás Un laki színién kovács I vendégeket köszöntő pionírok — zene és kofola mellett Szavazás i'KANi SÁNDOR ffilvi elei Petőfi Petőfi szülőháza szülőföldjén A Tisza és a Duna között szélesen terül el a Kiskunság. Ez „a Dunától a Tiszáig nyúló róna“, Petőfi Sándor szülőföldje. Itt állt „a nagy Duna mentében“ a drága szülői ház, a könnyben úszó szemmel szólongatott kis lakocska, s az itteni falvak szinte mindegyike egy-egy szép Pctőfi-vers bölcsője. Az egész táj Petőfi költészetének a fényében ragyog, s ugyanakkor a nagyszerű paraszti munka dicséretét hirdeti. A roppant tömegben vándorló homokkal ősi harcot vívott itt a nép, míg megkötötték a homokot, s a vad természeti tájat valóságos kertországgá varázsolták. Megkapó ez a táj, melyet Petőfi Sándor annyira szeretett, s melyet vendégeivel, mindannyiunkkal megkedveltetett. S ennek a tájnak közepén áll Kiskőrös, Petőfi Sándor szülőhelye. A költőé, akinek a közeljövőben ünnepeljük 150. születési évfordulóját. Szinte tikkasztó a meleg, ami Kiskőrösön fogad. Már az állomáson nagy a forgalom, hát még az állomás előtti téren. S bizony innen még jó messzire van a főtér. Az út, melyen haladok, erősen falusi jellegű. Még csak a gyalogjáró kövezett... A főtér és környéke lassan teljesen új képet nyer. Ma már csak a tanácsháza, a katolikus templom és a Szarvas .fogadó áll a régi épületek közül. Most is nagyban folyik a bontási munka, s emelkednek az új épületek: az új nagyáruház, az új posta- és OTP székház és a szolgáltatások háza ... A Petőfi téren áll — úgy érzem — az egyik legszebb, leghűbben kifejező Petőfi-szobor, amelyet a költő halálának 78. évfordulóján, 1927. július 31-én emeltek önkéntes adományokból a kiskőrösi járás községei. A tér szép parkjában találom az emlékkövet, mely jelzi, hogy a halhatatlan költő születése idején itt állott édesapja mészárszéke. S ettől balra feltűnik Kiskőrös 1. kerületének 1. számú háza, Petőfi szülőháza. A hófehérre meszelt, nádfedeles házon márványtábla hirdeti: „ITT SZÜLETETT PETŐFI 1822. december 31-én.“ Körülötte most nagy a rendetlenség. A szemben levő házakat lebontották, mellette pedig épül az új nagy Petőfiház, melyet ez év december 30-án avatnak és adnak át rendeltetésének. Petőfi szülőházának udvarán, éppúgy, mint benn a házban, nagy a rend és tisztaság. Meghatódva állok meg a ház küszöbén, és eszembe jutnak a nagy költő sorai: „Szent a küszöb, melyen beléptem én, Oh szent a szalmakunyhók küszöbe! Mert itt születnek a nagyok, az ég A megváltókat ide küldi be.“ Ebből a szerény, náddal fedett hajlékból szállt magasra merész röpüléssel a nagy szellem, mely ismertté tette a magyar nevet a világban. Petőfi Sándor szülőháza mögött, a kis kertben van a kiállítási terem, mely méltón idézi a költő életútját, emlékeit és tetteit. Az itt elhelyezett dokumentumok és a halhatatlan költő emléktárgyai sok más érdekes dokumentummal kiegészítve jövőre átkerülnek a most épülő nagy Petőfl-házba. Kiskőrös már most lázban él, készül a nagy évfordulóra. Szorgos kezek dolgoznak az új építkezéseken, s Igyekszenek a nagy költő szülőhelyét csinossá tenni a nagy ünnepségre. Kiskőrös ma 254 éves. A Valtaycsalád örökölt birtoka volt. Az első esztendőben — az adatok szerint — négy családot telepítettek ide Nógrádból, akik haszonbérben művelték a földet. A Vattay-család címerét megőrizték. A tanácsháza homlokzatán látni a címert, melynek két oldalán két kis kőrisfa látható. Mint megtudtam, ez azt jelzi, hogy e terület nagy részét kőriserdő borította, s feltételezhető, hogy erről kapta a község a Kiskőrös nevet. A elmer közepén egy nyíllal átlőtt szarvas látható, jelezve, hogy a nép vadászattal foglalkozott. Alatta nagy méhkaptár — jelezve a nép másik foglalkozási ágát: a méhészetet. De mint hallottam, a kiskőrösiek a méhkaptárt máig is szimbólumnak tekintik: az emberek méhszorgaima előfeltétele a boldog, kiegyensúlyozott életnek ... Kiskőrös különben 1968-ban ünnepelte alapításának negyedévezredes jubileumát. Lakosainak száma kereken 11 000. Fő foglalkozásuk a szőlőtermesztés. ötezer katasztrális holdon évente mintegy 100 000 hektoliter bor terem. Igen szorgalmas emberek élnek itt, ami a község arculatán is meglátszik. Üj községrész épült. Meleg és hideg forrású strandfürdő, és gyógyfürdője is van. S az egész község Petőfi emlékét őrzi. Róla neveztek el itt a mozitól kezdve a fürdőig mindent... A község utcáin új házak magasodnak. Az egyéni Jólét a község arculatát is erősen megváltoztatta. A múltban Kiskőrösnek nem volt ipara. A felszabadulás után az iparosítás és a kereskedelem magas nívóra emelkedett: konzervgyárán kívül Vegyesipari Ktsz, nagy Állami Gépjavító Állomás létesült, amely mintegy 3000 embernek biztosít állandó megélhetést. Mint hallottam, Kiskőrös azon kevés magyarországi községek közé tartozik, ahol a lakosság megélhetését sikerült helyben biztosítani. Itt még az asszonyok megélhetése sem gond. Az idénymunkák idején még kevés is a munkáskéz. A munkaerőt a közeli falvakból biztosítják. S hogyan élnek itt az emberek? Erre az egyik polgár adott választ: „A lakosság számarányához viszonyítva az országban Itt a legmagasabb a személyautók száma!" Kiskőrös arculata bizony szemlátomást változik, s rövidesen városi rangra is emelik a községet. Kiskőrös nagyközség tanácsa ugyanis most azzal a kéréssel fordult a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, hogy Petőfi Sándor szülőhelyét nyilvánítsák várossá. Ügy mondják, Bács-Kiskun megye tanácsa már jóváhagyta a kiskőrösiek kérelmét, mivel úgy találta, hogy Kiskőrös földrajzi fekvésénél, történelmileg kialakult szerepkörénél és fejlettségénél fogva ma már alkalmas e funkcióra. Közvetlen vonzáskörzetében 30 000-en élnek, s Kiskunság közlekedési csomópontja. A kiskőrösiek mondják: Kiskőrös ne csak azért legyen országos hírű, mert Petőfi Sándor szülőhelye, hanem tízért, mert gazdasági és kulturális funkciójának is megfelel a mai város iránt támasztott követelményeknek, s mert az ország legfejlettebb nagyköz-SÖLYOM LÁSZLÓ
