A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-13 / 41. szám
llSlKSIi tslisik A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. A DUNAI SZOROS OSI ORVÁRA BRATISLAVÁTOL néhány kilométerre nyugatra, ahol az egyik oldalról a Kis-Kárpátok, a másikról pedig az ausztriai Lajta-hegység állandó mederbe szorították a nyugodt vizű órlósfolyamot: a Dunát, a ' Kárpátok első, lágyan csipkézett kopár mészkődombjának a hátán ősrégi vár romjai merednek az ég felé. A meredek domblábnál széles mederben méltóságteljesen hömpölyög a kékeszöld vizű Duna, mely a fontos dunai szorosnál öleli magához az agyagos, barnásszínü, lustán folydogáló Morva vizét. Amikor az ember a táj színpompás őszi panorámájában gyönyörködik, lelkében önkéntelenül a régi, ősi idők elevenednek föl, amikor ez a fontos dunai szoros, A Dévényikapu mind kereskedelmi, mind pedig hadászati szempontból nagyon fontos szerepet töltött be. Itt húzódott a jantár-út, mely a Földközitenger partvidékét a Baltikummal kötötte össze, és a kárpáti katlanból a felső Duna-tájra is csak a Dévényi-kapun keresztül lehetett átkelni, mely hatalmas kővárával, falerőditményével és vizárkával az erődítmény központja volt. A dévényi várerődítményhez vezető utat még két vár védte. Az ősi vár romjának csipkézett őrtornya és a vér kiégett falai, melyek ellenálltak az idő vasfogának és az elmúlt évszázadok alatt is megőrizték eredeti formájukat, szomorúan bámulnak az alattuk hömpölygő folyamra s a szembeni rónaságra, a közeli hainburgi vár romjaira és az azt körülvevő zöldellő ligetekre, a Morvamező szinpompás tájára, ahol az elmúlt századokban különböző hódítóúton Járó seregek harcosai küzdöttek, legtöbbnyire eredmény, siker nélkül. A büszke őrvárat, melynek széles sziklafalai minden támadásnak ellenálltak, nem tudták bevenni. Bizonyára sokan teszik föl a kérdést: mikor épült, mikor létesült a dévényi vár, kik rakták le alapjait? A FULDAI BENCÉSRENDI APÁTSÁG kódexében akadtak az első hiteles feljegyzésre, mely a dévényi várral kapcsolatos. A krónikás ezt jegyezte föl: „Rastislav herceg seregei 864-ben Dowinnál elkeseredett harcot vivtak Ludwig frank király portyázó hadaival és kővárát megvédte.“ Az 1921-ben kezdődött ásatások során a történészek a vár környékén tulajdonos Pálffy-család. 1809rben Napóleon katonái szállták meg s lőporral felrobbantották. A vár azóta romokban hever. Néhány évvel ezelőtt a várban és környékén ismét ásatásokat kezdtek. A várromot körülvevő kőfal egy részét újjáépítették és szó van arról, hogyaz ősi várat ismét életre keltik, újjáépítik. SOK REGE, LEGENDA övezi a dévényi várat. Érdekes történet szól a vár csipkézett őrtornyáról, ahol búvóhelyet talált a vár ura elől elmenekült szűz; kedves és tanulságos történet a vár Wigand nevű bohócáról szóló rege, de valamennyi között az a legenda a legszebb, mely az igaz, önzetlen szerelemről szól... A hatalmas várerődítményt portyázó török sereg zárta körül. Heteken, hónapokon át ostromolták, de hiába, nem tudták elfoglalni. A vár védői derekasan harcoltak a túlerőben levő ellenséggel, minden támadásukat visszaverték. A törökök cselhez folyamodtak. Követeket küldtek a vár urához. — Derék vitézek vagytok — mondotta a küldöttség vezetője —, bölcs hadvezérünk úgy döntött, hogy a vár alól elvonulunk, abbahagyjuk a hiábavaló harcot, és jószándéka bizonyságául estebédre hív meg. Dévényi Sándor, a várkapitány ismerte a törökök állhatatlanságát, de a meghívást nem utasította vissza. Mielőtt azonban a török táborba indult volna, vitézeinek parancsot adott, hogy a várat semmilyen körülmények között — még akkor sem, ha tőle írásos parancs jönne — neadják fel, majd két katonájával a török táborba ment. A törökök azonnal foglyul ejtették, és azt követelték, hogy a várat azonnal adja át.. Dévényi Sándor azonban hajthatatlan maradt. — Vendégként jöttem, bizalmammal visszaéltetek, inkább meghalok, de a várat nem adom át — mondotta a török hadvezérnek. A törökök másnap reggel még egyszer ostrom alá vették a várat, de eredmény nélkül. Dühükben elvonultak, és a vér urát is magukkal cipelték. — Férjemet, egyetlen szerelmemet ki kell szabadítanom! Ha kell, a pokolba is elmegyek érte! — mondotta Júlia, a vár úrnője és pirkadatkor útnak indult. Legértékesebb ékszereit és hárfáját is magával vitte. A visszavonuló török sereg nyomában vas és bronzkorból származó leletekre is bukkantak; tehát, a fontos dunai átkelőnél már az ősi időkben települések voltak. Időszámításunk első századában a XIV. római légió tanyázott ezen a vidéken. A Duna túlsó oldalán épült erődítményüket, városukat a Hainburg és Petronell közelében épült Carnuntumot védték itt. Az ásatások során a történészek az őrtornyok falaiban is római Jelzéssel ellátott téglákra bukkantak, ami szintén azt bizonyltja, hogy az őrtornyok is már álltak abban az Időben, ahonnan szemmel tarthatták a déli és délkeleti rónaságot, és a Morva folyó torkolatának vidékét. A rómaiak elvonulása után a környéken a germánok, majd a portyázó avarok ütötték fel tanyájukat. Egyes történészek szerint Devín volt a Nagymorva Birodalom székhelye. Cirill és Metód hittérítők innen hirdették a keresztény vallást és kultúrát. Ez a Devín, a maharán nagyfejedelmek székhelye azonban — mint azt Safarik kimutatta — nem itt, hanem a morvaországi Velehrad mellett keresendő A XIII. SZÁZADBAN a csipkézett mészkődomb hátán új, erős kővár épült, és hiteles feljegyzések szerint II. Endre magyar király uralkodása alatt a vár ura Frigyes osztrák herceg volt. A portyázó tatár hordák sok éven át rettegésben tartották a vidék lakosait, a hatalmas kővárat azonban sohasem sikerült elfoglalniok. IV. Béla magyar király uralkodása alatt a várat újjáépítették, kibővítették. Zsigmond király 1435-ben előbb Garat Miklósnál, majd később Hering osztrák mecénásnál zálogosította el a várat. I. Ferdinénd Báthori István nádornak adományozta, aki a királyt Zápolyai János elleni harcaiban hatásosan támogatta. A Báthoriak ecsedi ágának kihalása után II. Mátyás 40 ezer forintért Keglevich Jánosnak adta, ez viszont a Palocsaiaknak zálogosította el. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai 1620-ban harc nélkül megszállták a várat, de ezt a császáriak már a következő évben visszafoglalták. II. Ferdinánd Pálffy Péter nádornak megengedte, hogy a Palocsaiaknak a váron fekvő zálogpénzét kifizesse s ezzel magához váltsa a várat; azóta a nádor ivadékainak, a Pálffy hercegeknek tulajdonában volt. A várat a XVIII. században meglehetősen épségben tartotta a jártak, többször is megkísérelték Dévényi Sándor kiváltását, de tervük sohasem sikerült. Sándort Konstantinápolyba, a szultán márványpalotájába vitték. .Júlia egy törők öregasszonytól tudta meg, hogy férjét a szultán palotájának pincéjében tartják fogva. A dévényi vár úrnője gazdagon megjutalmazta az öregasszonyt. — A mindenható Allah kísérjen utadon és teljesítse minden kívánságodat — mondotta búcsúzáskor az öregasszony, és azt tanácsolta, hogy férjét mielőbb szabadítsa ki, mert az a fogságban elpusztul. A szerelmes szápasszony napnyugtakor a szultán palotájához ment és ott hárfáján játszani kezdett és szomorú dalokat énekelt. — Gyönyörűen énekel, hozzátok föl a palotába, hadd szórakoztasson minket — parancsolta szolgáinak a szultán. A dévényi vár úrnője néhány perc múlva a szultán előtt állt. — Üdvözöllek, gyönyörű hangú szépasszony. Ülj közénk és énekelj. Júlia énekelni kezdett. Pirkadatig énekelt, a szultán és udvara áhítattal hallgatta. A nap már magasan az égen járt, amikor a szultán megszólalt : — Ha szeretett Fatimámat megtanítod dalaidra, bőségesen megjutalmazlak. Fatimának jó hallása és jó hangja volt, a dalokat néhány nap alatt megtanulta. A szultán öröme leírhatatlan volt. — Minden kérésedet teljesítem, kérj amit akarsz, semmit sem utasítok vissza — jelentette ki a boldog szultán. — Ajándékozd nekem a dévényi vár urát, akit itt fogva tartasz ... — Dévényi Sándort.., ! Hiszen ő a legokosabb foglyom — szólt meglepetten a szultán. — De ha te kéred, az ígéretemet betartom. Dévényi Sándor néhány perc múlva szabad volt. — Ezt az asszonyt becsüld meg és szeresd — mondotta búcsúzáskor a szultán. — Fáradságos, nagy utat tett meg, hogy gyönyörű dalaival kiváltson téged.,. Eddig a rege. Hogy igaz-e, vagy nem, azt nem tudni. Talán egy igazság van benne: a szerelmes asszony semmitől sem riad vissza, szerelméért minden áldozatokra képes . .. FEDEUMAYER ISTVÁN
